Elegáns gyilkosom

26. F E J E Z E T

– Jól – válaszoltam egyszavúan és semlegesen, majd az előttem álló Ryan nevű férfi, ki már látszólag közép korait élte, karjait felemelve vörös haját össze fogta egy hajgumival, mely a csuklóját ölelgette mindvégig. Szemei, akár csak mint az éjszakában bújó sövény, sötétzöld színben pásztázott hol rám és hol a mögöttem álló testőrökre. Arcát szeplők borították, ám de többé kevésbé lehetett csak látni, hiszen sebhelyek gyógyulgattak ugyan ott, amik takarásba lepték el szeplőit. – Amit Damont illeti – szólaltam meg, mire véglegesen is megállapodott rajtam tekintette és már nem cikázott oda vissza. – hol van? – kérdeztem szint úgy semleges hangnemben, nem mintha aggódnom kéne miatta, csak ismét a kíváncsiságom múlt felül. Ryan felvonta szemöldökét és elkezdte borostáját simogatni.

– Ezt inkább majd négy szem közt beszéljük meg, nagy felelőtlenség lenne számomra ha olyan információkat mondanék el olyan emberek előtt, akik ellenünk vannak – nézett hátam mögé a testőrökre. – Mi lenne ha kimennénk, és elindulnánk? Máris sokkal barátságosabban eltudnánk beszélgetni – mondta, majd hátra tekintve láttam, amint mindhárom fogukat össze szorítva, tüzes tekintettel lesik a történéseket. Vissza kaptam előre fejemet és bele gondoltam a következményekre. Ha én innét elmegyek, ők velük mi lesz? Valószínűleg ki végzi őket, amit nem engedhetek meg, hiszen csupán csak a parancsukat végzik, mi szerint rám vigyáznak és ez részemről nem bűn!

– Csak akkor távozom innét, ha őket élve hagyod! – jelentettem ki, mire Ryan arcára meglepettség rajzolódott ki. A mögöttem lévő egyik testőr szóra nyitotta egy pillanatra száját, de ismételten elnémították a fegyveresek. Ryan néhány idő elteltével egyet bólintott, s ezzel bele egyezve hátat is fordított, és a fegyvereseknek intett egyet. A fegyveresek lehajtották a föld felé a célzókájukat és ezzel engem is meggyőzve, elindultam Ryan után.

– Tehát amit Damont illeti, már szállítjuk át nagyapád birtokára, lassan oda érkezik ha minden igaz. Nagyapádnak fontos beszéde van vele, gondolom nem kell részleteznem hogy miért – nézett rám szeme sarkából, én pedig egyet sóhajtva haladtam tovább előre az egyik pezsgő színű autóhoz.

– És – szólaltam meg az autó előtt meg állva. – mi lesz utána vele? – kérdeztem, mire egyre gyanakvóbban kezdett el nézni. – Érdekel mi lesz a sorsa, annak a szélhámosnak! – mentettem ki magamat a veszélyes helyzetből, mire Ryan arcizmait el lazította és ezzel lezárva a benne lévő gyanakvásokat, kinyitotta nekem az ajtót és véglegesen mindketten beültünk a járműbe.

– Hogy majd onnan tovább mi lesz a sorsa, azt még én magam se tudom – felelte semleges hangnemben és kettőt kopogva az ablakon elindult az autó. – Elizabeth – nézett rám Ryan, én pedig oda kapva tekintettemet kíváncsian figyeltem, hogy mit akar. – Mond csak, szeretnél papádról hallani dolgokat? – kérdezte apró mosollyal a száján, s szemeim hatalmasra ki kerekedve heves bólogatásba kezdtem. – Akkor hát kezdjük is ott, hogy nagyapád nagyon híres ember, – kezdett bele én pedig fel vont szemöldökökkel lestem minden szavát. – legfőképpen különböző szervezetekben.

– Miféle szervezetekben? Pénzügyi? – kérdeztem rá, mire mosolya még szélesebbre húzódott és ismét vörös borostáját kezdte el cirógatni.

– Azokban is – felelte nem túl bő szavúan, és tekintettét már nem rajtam legeltette, hanem az el sötétülő tájat. – Nagyapád nagyon nagy befolyással bír elég nagy emberekre is, sokuk istenítik és példaképjükként tekintenek rá, köztük én is! – mesélte, mire hirtelenjében az a széles mosoly a szájáról eltűnt. – De sokuk meg is vetik és lenézik, ezeket mind csak apádnak köszönhetjük! – jelentette ki haraggal teli szemeivel, én pedig némán figyelve vártam ennek az egésznek a folytatását. – Tudod apád, nálunk nem kívánatos személy, olyat tett amit nem lehet megváltoztatni se elfelejteni – Ryanból csak úgy érezni lehetett a gonoszságot és a bosszúvágyat, szemei haraggal teliek voltak és az aurája mérhetetlen nagy sötétséget árasztott. Kezdtem aggódni. – Sajnálom de most még csak ennyit mondhatok. Majd nagyapád kiegészíti neked, hisz ő jóval több információval tudd majd neked segíteni, és majd mire felvilágosít végre te is meg fogod tudni hogy mi történik körülötted – felelte rám nézve én pedig kissé lesápadva elgondolkodtam nem rég említett szavain. Hogy érti azt hogy "végre te is meg fogod tudni hogy mi történik körülötted" ezzel mégis mire célzott, mégis mi történik körülöttem, mi ez az egész?