Halálos hajsza [Park Jimin f.f.] Befejezett

44/2. rész

Kitéptem karom ujjai közül és elrohantam. Nem adtam esélyt arra, hogy visszatartson vagy megpróbájon lebeszélni a dologról.
Szerencsére volt egy másik motor az utca túloldalán ami teljesen sértetlen volt. Azonnal felpattantam rá és MinHo nyomába eredtem.

A 17-esen haladtuk végig, 190km/h-val száguldottam. Nem érdekelt semmi. Az se ha elütök valakit, sem a szemből jövő forgalom. Csak a cél lebegett szemeim előtt, elkapni MinHot és megölni! Egymás után előztem és hagytam le a kocsikat, és minden egyes dudálás után felmutattam középső ujjam, hogy tudassam velük kurvára leszarom mennyire nem tetszik nekik a száguldozásom vagy milyen veszélyekkel jár ez a hajsza. Már a Han folyó felett is áthajtottunk mikor megpillantottam MinHo mociját, Noojidong felé haladt a 100-as főúton. Nem sokkal a mérföldkövet jelző tábla után beértem őt és nekimentem hátulról, hogy tudassam vele bizony rohadtul itt vagyok. Tudta, hogy jövök hisz amellett, hogy hallotta motorom zúgását hátra is fordult párszor, így nem lepődött meg mikor beértem. Igyekeztem letaszítani a motorjáról de minden próbálkozásomat kivédte. Végül az egyik ívesebb kanyart kihasználva előrántott egy pisztolyt és lőni kezdett rám. Teljesen meglepett a dolog, bár mondjuk számíthattam volna rá, hisz mégis csak róla van szó. Hogy ne találjon el ide-oda szlalomoztam a forgalomban, az egyik kocsinak kishíján neki is ütköztem. Yongjongdongnál néhány másik motoros is csatlakozott hozzánk és mivel elég közel jöttek hozzám nem nagyon tudtam egyik oldalra sem kitérni. MinHo pedig megint lőtt és hiába rántottam el a kormányt éreztem az oldalamba csapódó kemény tárgyat. Odakaptam kezem és láttam, hogy vérzek. De nem álltam meg, nem tehettem! Bosszút kell állnom, mindenért! Így elviselve a kínzó fájdalmat tovább hajtottam. Közben a csatlósai minden áron le akartak taszítani járgányomról. Néhány próbálkozás majdnem sikerült is. Az egyik piros Yamahas szorosan besorolt mellém és lábát az enyém mögé beakasztva majdnem a hátsó keréknek szorította bokámat. Oldalra nézve láttam, hogy le akar lökni a motorról miközben szemből egy kamion jött. Aki amint észrevett minket hangos dudálásba kezdett. Úgy tűnt az a terve, hogy akkor lök le mikor a kamion ideér. Mikor elvette lábát, hogy egy erőteljeset belém rúgjon hirtelen egy másik motoros került mellé és egy vasrudat akasztott kerekébe, amitől a járgány fejre állt és teljes erőből a szemből jövő kamionnak csapódott. A böhöm nagy monstrum azonnal satuféket nyomott és jó néhány méteren sodorta magaelőtt a motorost és járgányát. Én gyorsan elrántottam a kormányt és kisoroltam a leállósávba, a másik sofőr is ugyanezt tette csak a másik oldalon. Nem álltunk meg hiába történt ez a baleset és hiába alakult ki forgalmidugó. A motoros feltolta szemellenzőjét és akkor jöttem rá, hogy a megmentőm nem más mint YoonGi. Mivel látta az egészet ahogy meglőnek oldalát mutogatta és kézjelekkel azt kérdezte jól vagyok-e, bírom-e a dolgot. Egy like jelet mutatva neki jeleztem, hogy minden oké és nem komoly a sérülés, majd tovább hajtottunk. Tudtam nem győztem meg ezzel viszont tisztában volt azzal, hogy ha haldokolnék se állnék meg, túl nagy a tét. Így inkább velem tartott ha esetleg később szükségem lenne rá.

Mikor Seoundongba értünk újabb és újabb motorosok jöttek és ezúttal már mindkettőnket célba vettek. Ismét meglepődtem mikor hátulról lőni kezdtek felénk, de nem ránk hanem a minket üldöző emberekre. Hátranéztem és láttam ahogy Taehyung integet az egyik kocsiból, amit másik három követ szorosan. A helyzet ellenére boldogságot éreztem amiért itt vannak és számíthatok rájuk, még ha nem is ugyanazok a céljaink. Mivel be voltunk biztosítva YoonGival előrehajtottunk. Bucheon városában értük utol MinHot, Wonmidong kerületében. Egészen Onsudongig üldöztük ahol átszállt egy autóba. Hirtelen nem értettem miért kell ez aztán mikor elkezdtem lassulni rájöttem, hogy ezek a mocik nem versenyzésre teremtettek így nincs is elég benzin bennük. Gyorsan leszálltam és alternatívák után kezdtem kutatni. Megláttam az egyik luxus villa előtt egy vadi új Mercedest parkolni és gond nélkül ültem be a volán mögé. Bár kulcs nem volt benne de tudom hogy kell beindítani egy autót. Lepattintottam a műszerfalat és a lila és zöld (ebben ilyen színűek) drótokat érintettem össze. Szerencsére már a második próbálkozásnál felbőgött a motor így azonnal a gázba tapostam. Nem számított semmi, az se ha egyedül folytatom tovább, az sem ha nem kapok több segítséget és az elállíthatatlannak tűnő vérzés sem érdekelt. Akkor is utol kell érnem MinHot!