Nightly Secretary/Larry Stylinson fanfiction magyar/

12.fejezet: Érzelmek örvényében

Sziasztok! Megjöttem a következő résszel! El sem hiszem, hogy már a 12. fejezetnél járunk! Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer eljutok egy történettel eddig:) Köszönöm a voteokat, kommenteket és, hogy itt vagytok nekem:) Remélem tetszeni fog a rész! Jó olvasást!~

A reggel hamarabb eljött, mint ahogy azt vártam. A fejem még mindig majd szétszakadt, de muszáj volt felkelnem, ugyanis a retkes Nap úgy döntött, hogy most az én szemembe vetíti a sugarait.

Nagy nehezen ledobtam magamról az éjfekete takarót, s a fejembe nyilalló tompa fájdalommal nem törődve fogtam a kezembe a pohár vizet a fájdalomcsillapítóval együtt. Gyorsan bevettem és imádkoztam, hogy gyorsan hasson.

Körbe néztem a szobában.

Ekkor tudatosult bennem, hogy: igen, még mindig Harry Stylesnál vagyok. Aki a főnököm. És nem ember.

A szívem keservesen dobbant egyet, mikor eszembe jutott, hogy el kell távolodnom tőle.

A tegnap esti álmom méregként kúszott be a tudatomba. Szép is volt..amíg volt.Ezentúl viszont fel kell emelnem egy láthatatlan védőfalat, és teljesen elszigetelődni tőle. Ez a legokosabb, amit tehetek. Hisz barátnője van, gazdag és ezer százalék, hogy hetero, más esetben biszex, de akkor sem kezdene egy magam fajtával. Semmi különleges nincs bennem. Kék szem, barna haj, alacsony termet, vékony ajkak. Teljesen átlagos. Ő maga mondta, hogy csak egy rosszul öltözött faszi vagyok.

A szívem ismét hevesen reagált, és fájdalmasan szorul össze. Úgy a legnehezebb teljesíteni valamit, ha a tested és a lelked egyre szavaz, az agyad viszont annak az ellentétét sugallja.

Felsóhajtottam.

Lábamat az alattam elterülő fapadlóra helyeztem, majd felszisszentem, hisz a jéghideg burkolat fagyosan érintkezett a felhevült bőrömmel.

Nem tudom mennyi lehetett az idő, de nem is nagyon érdekelt.

Lassan az ajtóhoz sétáltam, és kinyitottam.

Furcsának találtam, hogy az egész ház csendes . Persze, vajon milyen zajt csinálna két férfi egy házban?

Az agyamat perverz képek kezdték megtölteni, ahol én és Harry elég kompromittáló helyzetben voltunk. A vérem szélsebesen kezdett száguldani az ereimben, teljesen rossz irányba tartva.

Gyorsan megráztam a fejem. Nyugalom Louis!

Nagy levegőt vettem, és folytattam az utamat, természetesen halkan, hisz , ha Styles itt van, akkor vagy elbújt vagy még alszik. Bár én úgy tudom, hogy a vámpírok este nagy legények. Viszont mióta vele vagyok egyre jobban kezdi elveszíteni az egész szituáció a Twilight feelingjét. Sokkal valódibb.

-Már fel is ébredtél?-hallottam meg hirtelen a mély,rekedtes hangját magam mögött.

Gyorsan 180° fordulatot vettem, hogy szembe legyek vele.

A látványtól az egész szám kiszáradt, a térdeim pedig megremegtek.

Ott állt előttem egy szál melegítőnadrágban, póló nélkül, haja pedig az eddigieknél is göndörebben meredezett a fején. Kockái jól kivehetőek voltak, szemén pedig álmosság látszott.

Hát persze! Amikor eldöntöm, hogy eltávolodok tőle, akkor kezd el félmeztelenül lófrálni körülöttem.

Barátnője van , Louis! Szedd össze magad! -próbáltam összeszedni a darabjaimat, amik Harry látványa miatt elolvadtak.

Zavartan oldalra néztem és úgy válaszoltam:

-Igen, nem tudtam aludni..

Hümmögött egyet, majd elsétált mellettem, megcélozva a lépcsőt. Az illata az orromba kúszott, mire egy nagyot szippantottam belőle.