Nightly Secretary/Larry Stylinson fanfiction magyar/

19.fejezet: A féltékenység zöld szörnye

Sziasztok! Megérkezett a következő rész! Ne haragudjatok a késésért csak kirándulni voltam,meg hát nem tudtam,hogyan is folytassam a sztorit. Eredetileg Harry szemszöget képzeltem el,de aztán az írása közben úgy döntöttem,még talán korai lenne:/ Remélem azért tetszeni fog a rész. Az ezt követőben 18+ tartalom is lesz ;)
Köszönöm a voteokat és a kommentetek,boldoggá tettek nagyon :)) ❤❤ Helyesírási hibákat holnap javítom gépről:D
Jó olvasást!!❤

***

Döbbenten bámultam a kék szemekbe, melyek ahhoz a nőhöz tartoztak,akit a világon talán a legjobban utálok. Taylor Swifthez.
Láttam rajta,hogy nem tudja hova tenni az ittlétemet. Egyik tökéletesen szedett szemöldökét felvonta és kérdőn nézett rám.:

-Te meg mit keresel itt?-kérdezte azt,ami az én fejeben is átfutott,ahogy megláttam.

Hirtelen nem tudtam mit mondani. Nem azért, mert féltem volna tőle,hanem egyszerűen visszajátszódtak a fejemben a mondatai,hogy akár bajba is sodorhatom Harryt.
Végül kihúztam magam,s talán kicsit durvábban válaszoltam:

-Mr. Stylesnál voltam.

Összeráncolta a homlokát,majd kilépett a liftből,aztán a vállamat meglökve megállt mellettem.

- Remélem az áthelyezésed miatt..-morogta fenyegetően.

-Nem,nem azért.-ráztam meg a fejemet,és keményen tartottam vele a szemkontaktust.

Váratlanul elmosolyodott,majd szőkés haját átdobta a válla felett.
Észrevétlenül végigmértem. Most láttam először hétköznapi ruhában. Egy szürke csőfarmerben, piros blúzban, fekete, női öltöny-kabátban és bokacsizmában ácsorgott hátat fordítva Harry irodájának,hogy a szemembe tudjon nézni. Francba tényleg szép nő....

Nem nagyon érdekelt, hogy a lift nélkülem indult el. Sokkal fontosabb dolgom volt annál jelenleg.

-Nem megmondtam neked, Lawrence? Annyi közöd van Harry Styleshoz,mint nekem a szegénységhez. Az ég világon semmi. Örülnék neki,ha nem ringatnád magad álomvilágba. Szállj le a magas lóról,mert így csak nagyobb lesz az a fájdalom,mikor rájössz,hogy Harryt hidegen hagyod.

Próbáltam nem magamra venni a szavait,bár nehezen ment.

-Talán igaza van-bólintottam egyet-,de a nevem még mindig Louis,és jelenleg közelebb állok Mr. Styleshoz,mint amennyire maga valaha is fog.-mondtam, a jelenlegi kapcsolatunkra gondolva. Bár ő erről nem tudott semmit,és nem is szándékoztam elújságolni neki. Még nem.

Taylor egész feje bevörösödött a dühtől,majd közel hajolt hozzám,s onnan sziszegte a képembe:

-Jól vigyázz magadra, Lawrence! Azt hiszed érdekel,hogy férfi vagy?! Sokan állnak a hátam mögött ahhoz,hogy eltegyelek láb alól! Egy tanács: sose kötözködj egy Swifttel,mert abból csak rosszul jöhetsz ki.

Majd indulatosan megfordult, aztán mindenféle kopogás nélkül belépett Styles irodájába.

Pár percig meredtem magam elé. Talán nem kellett volna ujjat húzni egy elkényeztetett hercegnővel,mégis a szívem mélyén örültem annak,hogy tudtam mondani neki valami olyat,ami miatt felhúzta magát.

Felsóhajtottam,és az immáron csukott ajtóra pillantottam. A szívem összeszorult,majd rossz érzés kerített hatalmába.

Gyorsan elhessegettem a gondolatot, azután pedig újra megnyomtam a lift gombját.

A fémszerkezet néhány másodperc múlva meg is érkezett,én meg egy utolsó pillantást vetve a nyílászáróra be is léptem a kis helyiségbe.