Life With Boys

Eleven

Ismét eltelt egy hét. Ma van Október 8. napja. A szülinapom. Hurrá, hurrá.

Mondanám, hogy örülök neki, de még mindig nem vehetek úgymond legálisan alkoholt, szóval még nem jó. Na majd egy év múlva. Akkor aztán a homlokomon fogom hordani a személyim, aaaaz biztos.

Reggel boldogan keltem, mert sikerült megakadályoznom, hogy egy adag víz ébresszen. Sajnos a másik szülinapos nem úszta meg szárazon. Reggeli szokásos teendőimet elvégeztem, aztán felöltöztem és boldogan baktattam le a lépcsőn.

- Boldog szülinapot húgi - ölelt meg Evan szorosan, majd amint megköszöntem valaki kirántott karjai közül.

- Boldogat te hülye picsa - borzolta össze a hajamat Jack.

- Kösz bazdmeg - nevettem fel, majd tök véletlen rá léptem a lábára. Tök véletlen.

- Szia tesó - vinnyogtam az ikremnek, aki morcosan jött le a lépcsőn - Boldog szülinapot - öleltem meg egy arcra puszi kíséretében.

- Neked is - sóhajtott föl - Te miért vagy száraz?

- Mert nincs itt Sam - vágta rá Jack.

- Fhúj te állat - hurrogtam le, majd visszanéztem Adamre, aki csúnya pillantásokkal méregette szeretett bátyját - Még időben felkeltem,  azért - mosolyodtam el. Megsimogatta a fejem, majd miután a fiúk felköszöntötték öccsüket, elindultunk a suliba.

Az osztályba érve, Anna konkrétan rám ugrott és a többiek, pedig megfojtottak az ölelésükkel. Olyan aranyosak. Aztán végül megérkezett a "Mávos fiú" meglepően időben. Az egyik tanár nevezte el így, mert ugye mindig késik.

- Boldog szülinapot Bambi - vont szorosan magához és felesleges tagadnom, de az ő ölelése esett a legjobban.

- Köszi - néztem fel rá vigyorogva és kaptam egy cuppanós puszit arcomra. Ahw

*****

Na kivel volt az utolsó órám? Hát persze, hogy a fizika tanárral. Azután a bizonyos óra után, az egész tanári megjegyezte a nevemet szerintem. A többiek tanácsára befogtam a szám, vagyis kénytelen voltam és akárhányszor ki akart velem cseszni a tanár, nem tudott, szóval eddig jól állok.

Épp a padon feküdtem és már majdnem elaludtam, tudjátok már eltompult a hang körülöttem és csak egy kicsi hiányzott volna, de Sam oldalba bökött. Egyszer eltöröm az ujját. Mérgesen néztem fel rá és már készültem elküldeni a picsába, amikor fejével a tanár felé biccentett. Óóó.

- Megtenné, hogy megismétli az előző mondatom? - nézett rám felszegett állal.

- Megtenné, hogy megismétli az előző mondatom? - válaszoltam a kérdésére, amire néhányan felkuncogtak és a többiek kíváncsian figyelték a balhé kezdetét.

- Nem ez volt az előző mondatom.

- Szerintem meg de. Nekem ez volt az előző mondata.

- Befejezte ezt a bunkó viselkedést? - kérdi, mire felnevetek.

- Lola - szólt rám Adam halkan, figyelmeztetően.

- Talán.

- Nem talán hanem most - emelte föl a hangját.

- És ha nem? - kérdeztem kíváncsian.

- Akkor mehet az igazgatóhoz.

- Ott még úgy se voltam - pattantam fel, majd cuccomat összepakoltam - Biztos izgalmasabb ott lenni, mint ezen az órán.