Life With Boys

Fourteen

Reggel arra keltem, hogy rohadt melegem van és valami nehéz van a derekamon. Az erős fénytől óvva, lassan nyitogattam a szemem és rájöttem, hogy bizony nem otthon vagyok, hanem ott, ahol nem kéne. A derekamra lepillantva egy erős kar ölelt át. Az erek a karján, akár a villámok az égen, úgy cikáztak végig alkarjától egészen kézfejébe. Ha létezne olyan, hogy legférfiasabb kézverseny, akkor biztos dobogós helyezést érne el. Ujjbegyei hasamra tapadtak és azon részen a bőröm jólesően bizsergett. Nagy levegőt vettem, majd megkíséreltem hátamra fordulni óvatosan. A mellettem lévőre rápillantva az ajkaim elnyíltak egymástól a meglepettségtől. Nyugodt és kisimult volt az arca. Egyenletesen szuszogott és hosszú szempillái néha megremegtek. Hogy kötöttem én ki egy ilyen fiú mellett? Maga volt a férfi. A férfi. Hogy lehet így össze hozni egy gyereket? Megkell kérdeznem, majd Lizát mi a titok. Na jó nem istenítem tovább még a végén meghallja a gondolataim.

- Ki bámultad magad Bambi?- szólalt meg hirtelen rekedt hangján, melytől megborzongott az egész lényem.

- Nem bámultalak- ellenkeztem feleslegesen.

- Ja, akkor csak olyan vagy, mint a tengeri malacok? Nyitott szemmel alszol?

- Ja- mondtam durcásan. Hogy vette észre?

- Nem szárad ki a szemed?

- Nem.

- Kár lenne azokért a csodás szemekért- nyitotta ki az egyik szemét egy félmosoly kíséretében.

- A tiédért is kár lesz mindjárt- méregettem gyilkos tekintettel, amikor észre vettem, hogy lefele nézeget.

- Azt nézek, amit csak akarok- sóhajtott fel, majd magához fordított. Kezeit felcsúsztatta oldalamra, aztán lefele fenekemhez és végül a combomnál megállt.

- Mindent a szemnek, de semmit a kéznek- emeltem ki a semmit szót, mire felkuncogott.

- Azt fogok, amit csak akarok- rakta nagy kezeit a fenekemre. Kezdett kicsit túlzásba esni, de nem tagadom, hogy tetszett a játéka.

- Álmodban- néztem bele szemeibe, amik sunyin csillogtak az enyéimbe. Olyan ravasz, sose tudom, mire készül.

- Képzeld mit álmodtam- fogott meg, majd teljesen magára húzott, miközben hátára fordult. Ott feküdtem rajta egy szál pólóban és bugyiban, rajta meg csak egy alsógatya volt. Soha nem kerültem még ilyen testi konaktusba egy fiúval sem.

- Képzelem- fektettem fejem a nyakába, hogy ne lássa mennyire zavarba vagyok. Bár szerintem pontosan tudta mi a helyzet.

- Este volt és te itt voltál mellettem- kezdte halkan nyugodt hangon- nagyon sötét volt és nagyon közel voltunk egymáshoz- húzta fel a hátamon a pólómat lassan, oldalam mentén. Olyan gyengéd volt és még véletlenül sem ért hozzá a bőrömhöz. Emiatt, pedig akaratlanul is csak azon járt az eszem, hogy mikor ér hozzá. Vágytam, hogy hozzá érjen a bőre a bőrömhöz. Direkt kínzott- éppen valami kis dologról fecsegtél nekem, amikor hirtelen csöndbe lettél- simított végig a gerincem mentén, mire azonnal levegő után kaptam. Nagyokat szuszogva koncentráltam érintésére és nem is figyeltem igazán miről is beszél. Olyan eufórikus állapotba kerültem, mintha bedrogoztak volna- csak néztünk egymás szemébe és hirtelen felül kerekedtél.

- Én?- suttogtam a nyakába.

- Mhm- simogatta meg a hátam végre teljes tenyerével. Hirtelen csöndbe lett és csak hallgattuk egymás szapora szuszogását, miközben hátamat cirógatta. Hol egy ujjal, vagy teljes kezével, de olyan gyengéden, mintha bármikor elszakadna a bőröm. Soha nem esett jól még ennyire semmi és ez megijesztett, amit a szívem szapora dobogása is jelzett. Olyan nyugodt és bensőséges volt a légkör, mint még soha. Örökké így tudtam volna maradni - Aztán utána teltek múltak a percek és már csak arra eszméltem, hogy nem volt köztük se ruha, se takaró, se semmi- kikerekedett szemekkel pillantottam fel rá, mire megvillantotta a legsunyibb, legperverzebb és legpofátlanabb vigyorát, amit csak valaha fiútól láttam.