Halálos ítélet

Chapter 18

NINETTE

fiducia
bizalom

- Hol van Ninette? - a hang dühös, a frusztráltságát pedig azzal vezeti le, hogy a pultra csap.

Megmerevedek.

Lassan a nyakamhoz nyúlok és leszabom a nyakláncomat, amit évek óta még fürdésnél sem vettem le. Elrejtem a piásüvegek mögé. Egy kereszt, egy szív és egy horgony van rajta. Hit, remény, szeretet. A három isteni erény. Anyámból nem feltétlenül néznéd ki, de elég vallásos volt. Mielőtt lelépett - ami egyébként nem tudom, hogy fér össze az Isten-hittel - ezt a nyakláncot hagyta az éjjeliszekrényemen. Ennyi maradt belőle. Azóta semmit sem hallottam felőle.

- Honnan kellene tudnom? - felel ridegen Nino. - Hogy is hívnak téged? - tudom, hogy tudja.

- Aisha.

- Ja, igen. A stripper név - mondja gúnyosan. - Na, pont ugyanennyire emlékszem a barátnődre is.

- Nem hiszek neked - csattan fel. - Kutakodtam egy kicsit. Nina Lyonban szenvedett autóbalesetet, ami már alapból kizárt, mert mivel rossz sofőr, soha nem vezetett volna el ilyen messzire. Majd utána váratlanul az autópályán, Olaszország irányába lövöldözés törik ki. Egy csomó halott ember, egy napra rá. Ja, és az autóban nem találtak semmilyen személyes cuccot, csak egy személyit. Ninának volt egy nyaklánca, amit sosem vett volna le, de sehol sem találták. Márpedig az arany nem ég el.

- Örülök, hogy ilyen felkészült vagy, de még mindig nem értem, mi közöm van nekem ehhez - feleli cinikusan a férfi. Én úgy teszek, mintha poharakat törölgetnék, de úgy remeg a kezem, hogy félő, mindjárt elejtem. - Eltöltöttem egy éjszakát a barátnőddel, hajnalban leléptem, azóta nem láttam. Ennek már hány hónapja?

- Valami nem stimmel veled - köti az ebet a karóhoz Aisha. Nino felszisszen, mintha sértené a fülét a lány hangja. Én örülök, hogy hallom, csak nem ilyen körülmények között. Komolyan képes volt repülőre ülni, hogy felkutasson? Összeszorul a szívem. - Én már akkor is mondtam Ninának, de kurvára nem hallgatott rám. Tuti, visszajött hozzád. Két hétig rólad áradozott! Egy ismeretlen pasiért nem ült volna autóba - Nino mosolyra húzza a száját, én meg természetesen elvörösödök. Aisha bazdmeg! - Ha nem árulod el, mit csináltál vele, elmegyek a rendőrségre!

Nino halkan felkuncog.

- Tégy úgy, ahogy jónak látod - löki el magát a szekrénytől, a vállam fölött látom, hogy megtámaszkodik a pulton és farkasszemet néz Aishával. - Maximum kinevetnek.

- Sokat képzelsz magadról, igaz? - pattan fel a lány. - Egy kibaszott bűnöző vagy, tuti! Csak megjátszod az úriembert!

- Szerintem inkább te képzelsz rólam túl sokat. De azért kösz a bókot! - nem látom Nino arcát, de a hangja gúnyoros.

Hirtelen csönd.

- Fordulj meg! - szól egyszer csak Aisha. - Fordulj meg! - ismétli magát erélyesebben.

- Békénhagynád a pultoslányt, ha megkérlek? - csattan fel Nino. - Nem is érti, amit magyarázol.

- Mondd meg neki, hogy forduljon meg! - erősködik Aisha.

Nino a derekamra csúsztatja a kezét és finoman megszorítja az oldalamat. Mondd valamit olaszul, de a szeme vészjóslóan rámvillan közben. Az én szemeimben bizonyára csak kétségbeesés van, de nincs mit tenni. Muszáj megfordulnom.

Lassított felvételként látom magam, amint Aisha felé fordulok. Kedvesen rámosolygok, de ő komoran végigmér.

- Nagyon hasonlítasz rá, de.. de mégsem - suttogja. A szeme megtelik könnyel. Nagyon kell koncentrálnom, hogy én ne sírjam el magam. - Hogy hívnak?