Chapter 25

2.8K 118 21
                                    

NINETTE

ciò che Dio ha collegato...
amit Isten egybekötött...


Mély lélegzetet veszek, majd lassan kifújom. A tükör előtt állok, miközben Lina és Aisha a fűzőt húzzák szorosabbra a hátamon. Ver a víz, de közben remeg a kezem. A hosszú hajam göndör hullámokban omlik a vállamra, Lina tökéletesen kisminkelt. A szememre helyezte a hangsúlyt az ezüstös szemhélyfestékkel és fekete tussal, ezt kompenzálva nude színű rúzst tett a számra. A kezemben szorongatom a virágcsokrot, mintha muszáj lenne.

- El ne hányd magad - szólal meg Aisha. - Sápadtabb vagy, mint egy albínó.

- Rohadtul izgulok - legyezem magam a kezemmel.

- Ezzel szemben Nicola sejtésem szerint Eminemre rázza magát, miközben hanyagul magára dobja a zakót és legyint, hogy jól van az úgy - röhög fel Lina. - A baj csak az, hogy Nino is vele van, remélem nem lövi le még úgy... - pillant az órájára. - Tíz percig.

- Ez hülyeség - szól közbe Aisha, mire mindketten felhúzott szemöldökkel pillantunk rá. - Mondta a kocsiban tegnap este, hogy még nem izgul, de ma valószínűleg tövig fogja rágni a körmeit.

- Akkor csak előttünk menősködött - biccentek, mire Lina felnevet.

- Azt hitte ezt soha nem tudod majd meg, mert biztos volt benne, hogy Nino nem engedi, hogy Aisha itt legyen - teszi bele a hajamba a fátyolt. - Amúgy hogy sikerült meggyőznöd?

- Hát igazából csak megkértem - vonom meg a vállam.

- Érdekes - hümmög Lina, Aisha pedig sokatmondó pillantással néz a szemembe a tükörben a hátam mögül. Bele se kezdjen! Legalább ma ne!

Lina elvégzi az utolsó simításokat. Végül elvetette mindkét sötétkék ruhát és egy méregzöld hosszú kisestélyi mellett döntött. Ő lesz a tanúm. Attól, hogy Aisha most itt van, semmiképp sem akartam ezen változtatni. Sokat köszönhetek neki.

Aisha felvette Lina helyett az egyik sötétkék ruhát. A térdéig ér és csipkés. Ez valójában tényleg sokkal jobban illik hozzá. Lina sokkal kifinomultabb stílusú.

Mindketten elismerően mérnek végig és én is elégedett vagyok a kinézetemmel.

- Gyönyörű vagy - ölel át Lina. El is pityergi magát. - Ezek a kurva hormonok! - csattan fel, miközben feláztatja egy zsepivel a nedvességet a szeme alól. - Nicola hanyattvágja magát tőled, az tuti.

- Aha, meg a báttya is... - jegyzi meg csak úgy mellékesen Aisha, mire Lina feltűnőbben nem is kezdhetné el a padlót pásztáni. Csúnyán nézek a barátnőmre. - Bocs, de szerintem hibát követsz el.

- A testvérem nem egy hiba, oké? - dörren rá Lina. - Nincs jogod beleszólni.

- Én csak azt mondom...

- Senkit nem érdekel! - szakítja félbe. - Mindkét bátyám megérdemli a boldogságot. Nina döntött és mi pedig elfogadjuk ezt, mert nem a mi életünk, világos? Ezért el sem kellett volna jönnöd! - visszafordul hozzám. - Ne törődj semmivel, tégy úgy, ahogy jónak érzed.

- Az utolsó percig meggondolhatod magad, Nina. Ezt ne feledd - fűzi még hozzá Aisha, mire Lina a karjánál fogva elkezdi kirángatni.

- Küldöm Diegót - szól hátra a válla fölött. - Négy perc.

Bólintok, majd nagyot nyelek. Visszafordulok a tükörhöz. Sajnos én egy olyan típusú ember vagyok, aki mindig mindent hajlamos túlgondolni. Aisha szavai pedig befészkelték magukat az elmém mélyére.

Halálos ítéletWhere stories live. Discover now