Televarrt szerelem

4.fejezet

Nem tudom, hogy mennyi ideig fürödhettem, de mikor kiszálltam, már jég hideg volt a víz. Gyorsan magamra kaptam egy törölközőt, beszaladtam a szobámba, hogy felöltözzek. Gyorsan magamra kaptam az első ruhadarabokat, amelyek ez esetben egy fekete nadrág, fekete póló, rajta felirattal Avada Kedavra, Bitch. Ez volt a kedvenc pólóm. Miután felöltöztem, lementem, hogy megreggelizzek.  A konyhába érve azonban újra Mark tökéletes testébe ütköztem, aki még mindig nem öltözött fel.

-Így akarsz lenni egész nap?-kérdeztem, amint beléptem a konyhába.

-Mért? Zavar?

- Nem azt mondom, csak felöltözhetnél. 

-Más ölné érte, ha főznék a konyhájába, ráadásul majdnem meztelenül. Ez megtiszteltetés kellene hogy legyen.

- Az egód, Mark. Az egód. 

-Azzal sosem volt gond.
-Látszik.

Végül felment az emeletre, és átöltözött, de így sem volt sokkal jobb. Ugyanis a tegnapi inge eléggé megfeszült kidolgozott hátán, a nadrág pedig olyan szépen feszült a fenekére, hogy alig bírtam magammal. Csendesen elfogyasztottuk a reggelit, aztán mindenki ment a saját dolgára. Ez esetben én felmentem a szobámba, és olvastam, Mark, nem tudom mit csinált. Nem is érdekelt. Egy idő után nem tudtam a könyvre koncentrálni, ugyanis Markon járt az eszem. Ahogy reggel ott állt a konyhában. Ahogy a reggeli beszűrődő napfény megcsillant kidolgozott testén, illetve a testét átívelő tetoválásokon. Egyszerűen gyönyörű volt. Annak érdekében, hogy abbahagyjam eme gondolatokat, megfogtam a telefonomat, lementem a nappaliba, és bekapcsoltam a kedvenc Korn-albumomat. Amire egy idő után elaludtam.

Arra keltem fel, hogy valami birizgálja az orrom, de fogalmam sem volt, hogy mi lehet az. Először megijedtem, aztán megláttam, hogy Mark áll felettem, és ő birizgálja az orrom. Nagyon vicces.

-Neked tényleg nincs jobb elfoglaltságod azon kívül, hogy engem baszogatsz?-kérdeztem felülve.

-Van. De egyik sem ilyen szórakoztató
-Pompás.

-Egyébként mit hallgatsz?-kérdezte.-Katy Perry, Lady Gaga?

-Aha, majdnem.

-De most komolyan. Mit?

-Majd pont neked mondom meg.

- Ne akard, hogy elvegyem.

- Úgy sem tudnád.

-Nem-e?

- Nem.-mondtam, ezt a kijelentést azonban már akkor megbántam, amikor kimondtam. Ugyanis, ami t kimondtam, elkezdett felém szaladni, hogy elvegye a telefonom. Azonban én is elkezdtem volna futni, de ott volt a kanapé. Hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, hogy majd én átugrom a kanapét, ez elképzelve jó is volt. A kivitelezés azonban már kevésbé. Ugyanis amikor ráugrottam a kanapéra, és már épp át akartam volna ugrani, beakadt a lábam. Ettől elkezdtem előre zuhanni, azonban Mark jött utánam, én pedig, hogy el ne essek, belekapaszkodtam a kezébe. Az esés következtében magammal rántva őt, így én elestem, ő meg rám esett.

Tehát mindketten ott fetrengtünk a földön, nem tudva abbahagyni a nevetést.  Miután azonban kinevettem magam, rájöttem, hogy Mark rajtam fekszik, és kezdett fojtogatni a kialakult szituáció. Mindazonáltal, jó érzés is volt, hogy rajtam fekszik. Ahogy az izmos karja a fejem két oldalán megpihent a padlón. Ahogy a mellkasa hozzáért az én mellkasomhoz, ahogy a combja a combomhoz ért, izgató volt.

-Nem akarsz felállni?-kérdeztem, ugyanis ha sokáig így marad én bizony fel fogok állni.

- Nem.-mondta mosolyogva.

-Miért?
-Mert tetszik a kialakult szitu.-mondta egyenesen a szemembe nézve, pillantásával fog a tartva, mire nyeltem egy nagyot.
Egyre gyorsabb lett a szívverésem. Ekkor felém hajolt a pillantásával még mindig fogva tartva. Már csak centikre volt a szánk egymástól, alig vártam, hogy végre hozzáérjen.  Aztán amikor már majdnem, hozzáért, meghallottunk egy kiabálást. Pontosabban Hannah kiabálását.

-Halihó. Megjöttünk.-mondta, mire Mark azonnal felpattant rólam, és a szoba másik végébe ment.

Még egyszer a szembe nézett, utána azonban elfordult. Ami egy kicsit fájt, igazából nem is tudom, hogy miért. Sosem igazán bírtuk egymást. Mindig ezt hangoztattuk. Most azonban ez a másfél nap olyan jó volt. Most is szívattuk egymást, de nem úgy mint eddig. Más volt. Nagyon más, és tetszett ez a másság.