Televarrt szerelem

29.fejezet

Zack mondandója után mindenki Mike-ra nézett, aki azonban nem mondott semmit. Csak lesütötte a szemét, ami többet mondott minden szónál.

-Mi van? Ez igaz?- ocsúdott fel először Hannah.

-Igen- mondta Mike egy idő után, amikor már azt hittük meg sem szólal.

- Mi? Mikor?- kérdeztem immár én.

- Nem tudom. Régen.

- Tehát mindketten megcsaltátok egymást Zack-kel?-kérdezte Mark.

- Mi? Nem. Ez már évekkel ezelőtt volt. És csak egy csók volt.

-Azért több is volt ott- mondta Zack.

-Nem volt ott semmi több- kontrázott Mike.

- Majnem lefeküdtünk- mondta Zack.

- Majdnem- mondta Mike- A majdon van a hangsúly.

- Micsoda? Ezt nem hisze el- mondta Hannah.

- Nem hiszem, hogy ebben a helyzetben lenne okod bárkinek szemrehányást tenni- mondtam.- Egyébként is mi a francot csináltál Zack-kel?

- Semmit- mondta.

-Pontosan úgy tűnt.

- Miért is kérsz te engem számon?- kérdezte mérgesen.

-Én nem kérlek számon, csak feltettem egy egyszerű kérdést.

- Oké, ha ennyire tudni akarod, egy kicsit meguntam a kapcsolatunkat.

- Mi van?- kérdezte Mike.

- Bocsi, hogy ezt kell mondanom. De ez az igazság. Még mindig szeretlek. Nem erről van szó. Csak kellett valami újdonásg. Olyan régóta vagyunk már együtt. Az egész tini koromban veled voltam együtt. Már nem volt ugyanaz, mint előtte. Már nem láttam azt a szemedben. Pete-ékre is féltékeny voltam.

-Mi? Miért?- kérdeztem.

-Csak rátok kell nézni- mondta.- Imádjátok egymást. Marknak mindig csillog a szeme, amikor meglát. Amikor belépsz a szobába, számára megszűnik minden. Csak Te vagy neki. Régen velünk is ez volt, de már eltávolodtunk egymástól- mondta.

Én erre nem tudtam mit mondani. Számomra ők voltak a tökéletes pár. Erre kiderült, hogy ez a kapcsolat már belülről rohadt. De ha jobban belegondolok, ennek több jele is volt mostanában. És én ekkor már azt hittem, hogy semmi sem történhet ezen a napon. Ó, hogy én mekkorát tévedtem. A java még csak most jött.

Néhány órával később

Ez után a kis incidens után elpunnyadt a buli, mindenki csak lézengett, egy idő után a legöbben haza is mentek. Ha netán azt hitted, hogy ez volt az a nagy balhé, amiről beszéltem, igazad is van. Ez volt egy része, de egy része még ezután jött, amiről persze én még mit sem tudtam. Pedig ha tudtam volna...

A nappaliban feküdtem a kanapén, a fejem Mark ölében nyugodott, egy könyvet olvastam, miközben ő a hajamat simogatta. Ezt imádta.

-Mi a baj?- kérdeztem, mikor egy idő után már csak a keze volt a hajamban, és előre bámult.

- Semmi- mondta nekem mosolyogva.

- Biztos?- kérdeztem.

-Persze, csak elgondolkodtam ezen az egész dolgon.

- Akkor jó- mondtam, majd adtam egy puszit az arcára. Azonban ő elmozdította a fejét, így egy csók lett belőle.

- Egyébként tényleg igaz volt?- kérdeztem.

-Mi?

- Amit Hannah mondott.

-Mármint?

-Tudod..- kezdtem.

-Nem, nem tudom- mondta mosolyogva, holott pontosan tudtam, hogy tudja, miről beszélek.

-Hát hogy a szemed mindig felcsillan, amikor a szobába lépek- mondtam elpirulva.

- Igaz- mondta, amin meglepődtem, ugyanis nem volt az az érzelgős fajta.

-Tényleg? 

- Igen. Te vagy a legjobb dolog, ami valaha történt velem- mondta, mire odahajoltam, és megcsókoltam.

-Most inkább megyek, és megnézem, hogy mi van Mike- kal.

-Oké- mondta.

Mike-ra az emeleten találtam rá, ahol is az ágyon ült, és gondolkodott.

-Szia- mondtam, leülve mellé.

-Szia- mondta ő is.

-Hogy vagy?

- A helyzethez képest jól- mondta mosolyogva.

- Tényleg igaz,amit Hannah mondott?

-Mire goondolsz?

-Hogy eltávolodtatok egymástól?

- Igen. Ugyanis közben rájöttem, hogy más valakibe vagyok szerelmes.

-Mi? Kibe?- kérdeztem.

Figyelj..- kezdte. Na, jó. Megteszem most, mert máskor nem lesz hozzá merszem- mondta, majd odahajolva hozzám, megcsókolt....