Televarrt szerelem

16.fejezet

Még mindig itt feküdtem a hideg földön. Nem tudom, mennyi ideje feküdhettem ott, de valószínűleg elég hosszú ideje,mert fáztam. Nagyin fáztam. Látni még mindig nem láttam, de hallani hallottam, mozogni sem tudtam. Hallottam azt is, ahogy Mark néhány perccel a mentők előtt oda ér, majd amint meglát engem, azonnal odajön, és próbál felkelteni, azonban nem tudok mozogni, nem tudom kinyitni a szemem, pedig akarom.

- Pete.- mondja elakadó szavakkal, ami azt sejteti, hogy próbálja visszatartani a sírást.- Ne csináld ezt velem. Tudom, hogy hülye voltam. Egy barom. Nem akartalak megbántani, ezt pedig főleg nem akartam. Most már tudom, hogy csak téged akarlak, senki mást.  Ne tedd ezt velem. Szükségem van rád.- mondta ki, majd végül elsírta magát.

Akkor hagyta abba a sírást, amikor a mentők megérkeztek. Amint odaértek, rögtön elkezdtek körülöttem sürgölődni. Ismeretlen, számomra érthetetlen szavakat mondtak. Szólni akartam, hogy mondják normálisan, hogy én is megértsem, de nem tudtam.
- Ki jön vele?- kérdezte az egyik mentős.
- Én.- mondta Mark.
- Milyen kapcsolatban áll a sebesülttel?- kérdezte.
- Én.. - kezdte, majd gondolkodott a darabig.- A barátom. A pasim- mondta.
- Rendben.- mondta a mentős. - Szálljon be!
- Te hazajutsz egyedül?- kérdezte Hannah-tól.
- Persze.- mondta Hannah.

Hallottam, ahogy becsapódnak a mentő ajtajai, majd valaki leült mellém. Vélhetően Mark, és megfogta a kezem. Meg akartam szorítani, hogy tudja, itt vágyok,élek, de nem tudtam.
- Sajnálom.Sajnálom- mondta, majd megcsókolta a homlokomat, amire én is meg akartam csókolni, de nem tudtam. Belül hiába kiabáltam,hogy itt vagyok, nem hallotta senki.
- Ne hagyj itt.- suttogta a fülembe.- Én... Szeretlek.- suttogta bele a fülembe. Erre a mondatra mindennél jobban szabadulni akartam a börtönömből, hogy én is ezeket a szavakat mondjam neki.
- Emelkedik a vérnyomása.- mondta az egyik mentős,majd elájultam. 

Nem tudom mennyi idő telt el,mire újra magamhoz tértem. Egy szobában voltam. Vélhetően egy kórházban. Először nem tudtam, hogy miért vagyok itt, de aztán minden eszembe jutott. Mark, Vörös Bika,megverés,Mark
Úristen. Mark azt mondta, hogy szeret. Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor hangokat hallottam.
- Mi történt?- hallottam Emma hangját.
- Honnan tudjam?- mondta Mark.- Te hamarabb voltál ott.
- Tudod, hogy mire értem. Mit keresett ott?
- Honnan tudjam?
- Ne hazudj!- mondta Hannah.- Tudom, hogy együtt vagytok. Azért egy kicsit rosszul esett, hogy  egyikőtök sem szólt.
- Honnan Tudod?- kérdezte Mark.
- Van szemem- mondta Hannah- De nem ez a lényeg. Szóval, hogy került oda?
- Oké. Jó. Meglátott Jasonnel?
- Micsoda? Mit csináltál te Jasonnel?
- Hát izé.. - mondta- Megcsókoltam.
- Mi? Miért?- kérdezte Hannah.
- Nem tudom, mert hulye vagyok. - mondta.
- Az egyszer biztos.- erősítette meg Hannah.
- Tudom.- mondta Mark.
- Ekkora egy hülyét.- folytatta Hannah.
- Oké. Tudom.
- De most komolyan. Hogy lehet valaki ekkora hülye?
- Oké. Elég volt.
- Nem hiszem.
- Én meg hiszem.
- Esküszöm, ha még egyszer ilyet csinálsz. Én verlek meg a saját kezemmel.
- Köszi. Még jó hogy, tesók vagyunk.
- Lehet, de ha hülye vagy, megverlek.
- Oké. Jogos.
- Szereted?- kérdezte Hannah.
- Igen.- mondta Mark minden habozás nélkül, amire melegség öntötte el a szívem.
- Akkor hogy lehettél ennyire hulye?
- Sokáig fogod még ezt a fejemhez vágni?
- Amíg csak élek- mondta Hannah.
Elkezdem mocorogni az ágyban, amit rögtön észre vettek, ugyanis a következő pillanatban Mark feje jelent meg az ágyamnál.

- Pete.- mondta megfogva a kezemet. Amit megszorítottam, ugyanis már megtudtam.
- Mark.- mondta én is, rekedt hangon, alig hallhatóan.
- Sajnálom.. - kezdte, azonban én belefojtottam a szót.
- Ne. Nem kell.- mondtam.
- De,kell. Az én hibám. De ígérem, hogy bebizonyítom, igenis akarlak téged. És igen is szeretlek.
- Én is szeretlek.- mondtam halkan, mire elmosolyodott, majd odahajolt,és megcsókolt. Én pedig azonnal visszacsókoltam szenvedélyesen. Ugyanis akartam. Nagyon is.
- Hiányoztál. - mondta, amint megszakítottuk a csókot.
- De hisz, csak nemrég óta vagyok itt.
- Majdnem egy hete vagy itt.- mondta Mark.
- Tényleg? És te mióta vagy itt?
- Egy hete. - mondta.
- Mi? Haza sem mentél?
- Nem, itt akartam lenni.
- Te hulye vagy.- mondtam, mire Hannah felnevetett.
- Én is ezt mondtam neki.- mondta nevetve,majd odahajolva adott egy puszit.
- Szia.- mondta.
- Szia.- mondtam.- A szüleim?
- Az orvossal beszélnek. - mondta.-Mindjárt jönnek.
- Oké.- bólogattam, majd tekintetem Mark kezére tévedt, aki még mindig az én kezemet fogta.
- Szeretlek.- mondta megint.
- Én is.- mondtam , mire újra megcsókolt.