Olimposz Hősei fanfiction

14.Jason

Péntek reggel szeptember tizedikén, hajnali öt óra nulla nullakor, drága barátnőm egy vödör hideg vízzel keltett.
-Szentséges Héra! - óbégattam. - Piper, ez meg mi a fene volt?
A lány csak vállat vonva hajolt le hozzám és egy csókot nyomott az arcomra.
-Nem megmondtam, hogy hajnalban kelsz? - ezzel kiviharzott a bungallómból. - Öltözz át Sziporka!
Tényleg azt hittem, hogy nem ébreszt fel? Ismerem már annyira, hogy tudjam makacs egy személyiség, de ezt azért nem gondoltam volna. Mindegy, pont ezért szeretem. Mindig meg tud valamivel lepni.
Pár perc lustálkodás után kikecmeregtem a fülkéből amit valaha Thalia rendezett be. Megengedte, hogy használjam, végül is neki nem kell, mert szinte sosincs itt. Amikor pedig a Vadászokkal eljönnek meglátogatni minket, (mostanság egyre többször járnak ide, ahogy néha az Amazonok is felbukkannak toborozni, mégis a rómaiak jönnek leginkább, de ők vagy munka ügyben vagy szórakozásképp) akkor az  Artemisz Bungallóban alszik. Teljesen megértem. Ha tudnék én is máshol laknék.
    A két tábor közti ingázást hétvégéken csinálom, Piper és, vagy Nico amikor csak tud elkísér. Már egész jól haladnak a dolgok. Mindkét tábor örömmel (páran inkább halál félelem miatt) építenének szobrokat és templomokat az isteneknek. Több táborozót is tudnának befogani. Hamarosan már az összes isten gyerekének lesz helye valamelyik táborban.
A csereprogram is hasonló eredményeket produkál. Sokan keresnek fel azzal, hogy szívesen kipróbálnák magukat más környezetben, fejlesztenék a tudásukat az eddigitől eltérő módon. Hisz abban megegyeztünk, hogy a görög és római harcmodor teljesen más és mindenkinek jót tesz a változás.
     Kereken nyolckor, egy visszafogott reggeli után, Piper elindult velünk a Goode Középiskola felé.
     Lábam idegesen toporgott az anyósülésen (protekcióm van helyfoglalásnál, ez az egyik előnye annak ha a barátnőd a sofőr). Nem tudom miért izgultam, hisz rengeteget készültem ráadásul ez csak egy hülye iskolai program. Talán nem akartam csalódást okozni Pipernek. Szeretném ha boldog lenne, emellett kíváncsi voltam mire vagyok képes ha nem halálos küzdelemben csapok össze valakivel, hanem egy barátságosnak mondható, (legalábbis az én mércémmel mérve) nem halálos, szabályokkal tarkított meccsen. A focipályán maximum pár csontom törhet, a Kapd el a zászlót! - hoz képest az a játék kész párna csata.
Egy kéz fogta le rángó térdem. Mosolyogva fordultam kedvesem felé, aki bátorítóan nézett rám. Az edzés csak délután lesz. A srácok elterelik majd a gondolataimat, hogy ne idegeskedjek, ezt megígérték.
     A sulihoz érve, Pipes leparkolta a kocsit. Percy és Jen az ajtó előtt várt ránk.
-Sziasztok - fogtam kezet a sráccal, Jen pedig pacsira nyújtotta a kezét. Annabeth egy csókkal köszöntötte pasiját, Percy pedig összeborzolta Nico haját. A többiek csak intettek.
-Hogy-hogy mindig egy kisbusszal jöttök? - kérdezte a lány. Rájöttem, hogy nagyon sokat kérdez. Néha olyan helyeken tapogatózik, amik veszélybe is sodorhatják.
-Megvan ugye a tábor ahol találkoztunk? - kérdezte Nico.
-Aminek a nevét azóta sem mondtátok?
-Na az a tábor - folytatta Will a lány kérdésével nem törődve - egy éven keresztül üzemel. Aki akar ott maradhat. Mi ott élünk.
-És a szüleitek ezt nem is bánják? - ráncolta a homlokát.
-Ők irattak be minket oda - vágta rá Annabeth. - Lényegében ők is üzemeltetik. Csak akkor léphetsz a tábor területére ha a szüleid benne vannak egy bizonyos klubban - magyarázta, ezzel elkerülve, hogy Jen is be akarjon iratkozni hozzánk.
-Értem, asszem - pedig nem úgy tűnt. - Egyszer szívesen megnézném magamnak.
-Nem lehet - vágta rá Leo. - Nagyon komoly biztonsági rendszerük van. Még látogatókat se fogadhatunk.
-Oh - szontyolodott el Jen, majd szerencsére témát váltott. (Bár még mindig elég gyanúsan méregetett minket, valami nem stimmelt neki, és ez nagyon zavart.) - Na és Jason, felkészültél a délutánra?
-Pipes nem hagyott más választást - sóhajtottam tetettet panasszal. - Sose kérd, hogy magyarázza el a szabályokat - vettem suttogóra. - Nekem hajnali háromig ezt ecsetelte.
-Egy ilyen szigorú táborban, mint a tiétek, nincs takarodó? - akadt meg.
-De van - bólintott Piper. - Csak ha hiszed ha nem Jason nem valami szabálykövető és tudja hogyan kerüljük ki a rendszert - pacsizott le velem.
-Ahhhaaaa - mért végig minket gyanakodva.
-Hol van a pasid? - terelt Nico.
-Rayen nem a pasim - dobbantott a lány.
-Akkor honnan tudtad, hogy rá céloztam? - vágott vissza a fiú. Jen paprika vörös lett.
-Bukta - motyogta Leo.
-Pofa be, Valdez!
-Jaj, ne nyafogj! - karolta át Percy. - Mindenki tudja, hogy odavagytok egymásért csak egyikőtök sem mert még lépni.
-Nincs oda értem - morogta Jen.
-Szóval nem tagadod, hogy te érte igen? - kérdezte Will.
-Mi ez? Rendőrségi kihallgatás? - toporzékolt a lány. - Elaludt, késni fog. Le lehet szállni rólam! - evvel sarkon fordult és berohant az épületbe.
-Összehozzuk őket? - kérdezte Will.
-Hogyan? - néztem rá.
-Zárjuk be őket egy szobába! - ajánlotta Nico. Mindenki furán nézett rá. - Mi van? Azt nem mondtam, hogy csontvázakat is rakjunk melléjük - érvelt.
-Ijesztő vagy Death Boy  - fordult pasija felé Will.
-Erre csak most jöttél rá Sunshine?
    A csengő szakította félbe a párocska enyelgését. Nagyon aranyosak együtt, a maguk fura módján. Totál ellentétek, de így kiegészítik egymást, jó hatást gyakorolnak a másikra.
   Együtt vonultunk be az első órára, ami osztályfőnöki volt.
-Rendben gyerekek - csapta be maga után az ajtót Paul akarom mondani Mr. Elfooyt. - Ma a kötelező szakkörökről lesz szó - páran fáradtan nyögtek fel. - Tudom, tudom - tette fel a kezét védekezően a férfi. - Nem a kedvenc témátok. Na szóval, azok miatt aki csak értetlenül forgolódnak - nézett a mi irányunkba. - elmondanám, hogy a Goode Középiskolában kötelező minimum egy, maximum három iskolai szakkört választani. A sport szakkörökre, a suliújsághoz és kórushoz a tanárok jóváhagyásával kerülhettek be.
-Van suliújság? - lepődött meg Leo.
-Csak az orrod előtt haver - mutatott a teremajtó melletti papír halomra Keith, Leo bohókás padtársa.
-Ja - nézett nagyot a fiú, miközben keze izget-mozgott. Hol a haját biriszgálta, hol pedig a pólója szélét. - Elnézést Tanár úr. Folytassa csak.
     Hitetlenkedve ráztam meg a fejem. Mr. Elfooyt pedig kis értetlenkedés után folytatta a mondandóját. - Rendben. A főfolyosón találhatjátok a kifüggesztett jelenlezési lapokat. Van üresedés a pompomlányoknál - kezdte, mire Annabeth és Piper fájdalmasan felnyögött. Paul, vagyis.... áh tök mindegy, nevetve lapozott a jegyzeteiben. - Az amerikai focicsapatban. Jasonön kívül ha jól sejtem ez senkit nem érdekel - mindenki egyetértően bólintott. - Az olvasókörben - Annabeth felkapta a fejét, de azonnal le is hajtotta, mert rájött, hogy valószínüleg nem ógörög nyelven olvasnak. - A tenisz-csapatban, barkács... - be sem tudta felyezni a mondatot
-Pontosan hol is lehet jelentkezni? - pattant fel Leo.
-Nyughass! - csitította a fiút Percy, mint egy lovat. - Majd szünetben megmutatom.
-A sakk-szakkörben - Annabeth ismételtem felkapta a fejét, majd a pasija karját kezdte ütögetni.
-Igen, majd neked is Észlány - csitítgatta őt is.
-Mintha lenne esélyed bekerülni - nevetett Kim.
-Hogy is értsem ezt? - hajolt át Percyn a lány, hogy jobban rálásson Kimre.
-Tudod, drágám - állt fel Samantha, Kim egyik, hogy is hívta őket Piper? Udvarhölgye. - Oda ész is kell. Stratégia és ravaszság. Nem csak ide-oda mozgatjuk a cuki kis bábúkat. Egy szőke libuskát nem vesznek fel, csak mert a pasija megijeszti őket.
    A teremben megfagyott a levegő. Mi akik ismertük Annabetht elkezdtünk lefelecsúszni a székünkön. Leo megkérdezte Keithtől, hogy van-e nála popcorn? Piper, Will és én idegesen fészkelődtünk. Nico vigyorogva várta mikor ugranak egymásnak. Percy pedig próbálta visszafogni barátnőjét, aki lassan, kimérten felállt a helyéről és maga előtt összefont kézzel, nagyon, de nagyon dühösen méregette Samet. Paul eközben sóhajtva vette tudomásul, hogy itt bizony vérfürdő lesz.
-Mit mondtál? - kérdezte lassan Annabeth.
    Sam ugyanolyan hanghordozással válaszolt.
-Nem csak hülye, süket is vagy?
    Leo húz-ni kezdett, de Will egy szigorú pillantással elhallgattata.
Az osztály többi része (kereken nyolc ember: Jen, Kim, Hannah, Juliet aliasz harmadik udvarhölgy, Adam a szemüveges kocka (viszont elég rendes), Keith, Wyatt az izomagy és izomagy haverja Jack, pluszba még van két hiányzó: Hudson a tech-guru és persze Rayen, hogy miért vagyunk ilyen kevesen azt ne tőlem kérdezzétek) csendben figyelte a jelenetet. Adam aki Hudson jó barátja még fel is vette, hogy a srác ne legyen letörve.
-Ne járasd le magad, Samantha - figyelmeztette Annabeth a lányt. - Nem tudod kivel állsz szemben.
-Az, hogy lekevertél egyet Mattnek és Percyvel jársz még nem jogosít fel arra, hogy bárhová kedvedre besétállj. Én vagyok a sakk klubb elnőke - húzta ki magát Sam. Ezen akaratom ellenére meglepődtem. - Én döntöm el ki kerülhet be és ki nem.
-Ez nem igaz - szólt közebe fel sem nézve, unottan olvasgatott újságjából Paul. - Mrs. Russo dönt erről, csak mindenkinek veled kell megküzdenie.
    Sam megemelte az állát.
-Engem már két éve nem győztek le.
-Na majd most - köpte oda Annabeth.
-Arra várhatsz te kis cafka - hajolt közelebb hozzá Sam.
-Kisasszony - nézett rá Leo vicceskedve. - Önnek nincs veszélyérzete, vagy mi?
-Fogd be a pofád, te kis....
-Moderáljátok magatokat - kérte Paul, még mindig olvasva.
-Akkor hívjam Annabetht utca sarkon álldogálónak? - mosolygott gonoszan a lány.
    Annabeth Percy vállát és a padukat használta támasznak, mikor átugrotta pasija lábát, aki igyekezett visszafogni őt. (Igaz, már kevésbé erölködött.)
-Ne, Annabeth, ne öld meg! - mondta szarkasztikusan. - Nem jött be? - nézett mérges barátnőjére. - Sajnálom Sam én mindent megtettem - tárta szét a karját kicsit sem bánatosan.
Nem szereti ha a mennyaszonyát leribancozzák. Ez egyikünknek sem tetszett, de ha élni akarunk nem avatkozunk bele a lány harcába. Annabeth okos, tudja hogyan kell kezelni az olyanokat mint Sam.
    Nem is csodálkoztam mikor kezet nyújtott Samnek.
-Hamarosam kiderül ki a jobb, hercegnő - ezt a nevet úgy ejtette ki mintha a világ legnagyobb szitokszava lenne.
    A két lány kezet rázott és visszaültek a helyükre. Paul érdeklődve nézett fel ránk, majd az óra.
-Már csak annyi időnk van, hogy elmondjam Mr. Barns egy segéd edzőt keres az amarikai focicsapat mellé. Van jelentkező? - Piper azonnal felpattant és úgy nyújtózkodott mintha az élete múlna rajta. Mindenki meglepődött. - Ms. Mclean nem hiszem.... - kezdte Paul.
-Az a baj, hogy lány vagyok?
-Nem - vágta rá a tanár úr.
-Igen - mondta Jack és Wyatt egyszerre. - Egy csaj nem lehet a segéd edzőnk - igen ők is a csapatban játszanak.
-Ebben az osztályban mindenki öngyilkos hajlamú? - kérdezte Nico.
-Jasont is én készítettem fel - húzta ki magát Piper.
-Ne már haver! - néztek rám. - Azt reméltük komolyan fogod venni.
-Komolyan is vettem - fordultam meg a székemen, hogy a mögöttem átlósan ülők szemébe nézzek. - Ezért kértem fel Pipest. Oda-vissza tudja a szabályokat, könyörtelen és tekintélyt parancsoló. Érti a dolgát. De ezt ma úgyis megláthatjátok.
-Na persze - horkant fel Hannah.
-Bajod van, szivecském? - fordult felé a barátnőm.
    A két lány egy ideig farkas szemezett, de a csengő félbeszakította a meccset.

Mennyire gáz, hogy csak magatartásból vagyok ötös?🤔
De most komolyan még énekből is négyes lettem, pedig abból sosem voltam ötösnél rosszabb. Az egésznek csak annak a hülye passióról szóló beadandó az oka! 😠 Ki nem szarja le hány fajtája van?
Na elég a panaszkodásból. Legalább nem buktam semmiből és kettesem sem lett (mondjuk az csak épp hogy, de ez részlet kérdés). Nektek milyen lett a bizi? Várom a felháborodott kommenteket egy-egy tanár köcsögségéről😁😂. Remélem, hogy senki sem bukott.
Puszi Hesztia❤️