Vaktöltény •𝑏𝑒𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡•

Első fejezet

A déli nap perzselve égette a lány bőrét. A levegő páratartalma az egekben volt, Summer szinte úgy érezte, hogy víz lepi el teste minden szegletét. Miami belvárosa sosem nyugodott, a hatalmas felhőkarcolók körében folyamatosan zajlott az élet. 

A lány egy étterem teraszán ült, míg előtte felsorakoztak a tengeren kikötő jachtok. Mosolyogva kortyolt bele hűsítő italába, a vodka keserű íze marta torkát. A mellette ülő férfira tekintett, akivel már nagyon régóta ismerték egymást. Ha valaki rájuk nézett, azt hihette, hogy közel állnak egymáshoz, ám az igazság az volt, hogy ennyire két ellentétes ember nem létezett a földön. És mégis mennyire egyformák voltak.

Eközben az étterem bárjánál egy jóképű fiú foglalt helyet. Magabiztosan támaszkodott meg a pulton, és miután vigyorogva kérte ki rendelését, tekintetével elkezdte pásztázni a tömeget. Miami híres volt gyönyörű nőiről. Aiden Carter lélegzete elakadt, ahogy megpillantotta őt. 

A lány pont vele szemben ült, hosszú szőke haja tökéletes kontrasztot nyújtott hófehér koktél ruhájával. Summer is kiszúrta Cartert, így magabiztosan tolta fel napszemüvegét tincsei között. Tökéletes fogai kivillantak, ahogy rá mosolygott a fiúra. Sima arcbőrén megcsillantak a Nap sugarai, akárcsak hatalmas hajkoronáján. Volt a lányban valami vonzó, valami különleges, ami egyből megfogja az embert.

A Summer mellett ülő alak is kiszúrta a két fiatal szemezését.

-Tetszik? - kérdezte Aidenre utalva és belekortyolt poharába.

-Majd meglátom. - felelte a lány a férfira pillantva, majd kecsesen felállt székéből. - Megyek, hozok valamit inni. - mondta mosolyogva és határozottan kezdett el lépkedni a bárpult felé.

.........

Summer élete legszebb éveit töltötte el Aidennel. Mikor vele volt minden olyan tökéletesnek tűnt. A fiú rávette a lányt, hogy halasszon egy évet az egyetemen, így folyamatosan tudtak utazni. Európától kezdve Ausztráliáig mindenhol voltak. Pár hónap után mesébe illő volt kapcsolatuk.

Három évvel ezelőtt a Francia riviérán nyaraltak, mikor a fiú elvitte Summert egy marha drága étterembe. Egy külön elkerített teraszon ültek, amiről rá lehetett látni a végtelen óceánra. Remekül érezték magukat. Aiden hirtelen felállt az asztaltól, majd táncolni invitálta a lányt.

-Kérdezhetek valamit? - pillantott Summerre, miközben derekát tartva ringatóztak a zene ritmusára.

-Persze. - tekintett rá a lány vidáman.

-Boldog vagy? - vonta fel szemöldökét Aiden komolyan. Homlok ráncolva nézett bele Summer szemébe.

-Ez most honnan jött? - kérdezte a lány nevetve.

-Csak érdekel. - vont vállat a fiú mosolyogva.

-Igen. - felelte végül Summer. - Boldog vagyok, hála neked. - Aiden elvigyorodott, aztán gyengéden a lány ajkaira tapadt. Summer belemosolygott váratlanul ért csókjukba.

Pár pillanat múlva a fiú elvált tőle, majd csillogó tekintettel meredt rá.

-Lenne még egy kérdésem. - mondta, és játékosan oldalra billentette fejét.

-Ma nagyon elemedben vagy. - heccelte szórakozottan Summer. Aiden elengedte derekát, majd egyet hátralépett.

Mit csinál? - futott át Summer agyán.

-Tudom, hogy csak egy éve ismerjük egymást. - kezdte el Aiden, miközben zakója belső zsebében kutatott. -, de úgy éreztem, hogy már nem tudok tovább várni. - egy szégyenlős mosolyt villantott a lány felé, majd elővett egy apró fekete dobozt. Kinyitotta azt, és óvatosan féltérdre ereszkedett.

Summerben megállt az ütő. Másodpercek töredéke alatt történt mindez, alig tudta felfogni, hogy mi zajlik körülötte.

Ő most megkéri a kezem? - tette fel a kérdést magában a lány.

-Te vagy az aki beragyogja napjaimat, és mától fogva szeretnék minden nap melletted ébredni. - a lány döbbenten szájához kapta kezeit, mire a fiú halkan felnevetett. - Summer Rodes, hozzám jössz feleségül? - kérdezte Aiden remegő kezekkel. Szemei boldogan csillogtak, ajkait széles mosolyra húzta. A lány ordítani akart, de egy hang sem jött ki a torkán.

-I-igen. - dadogta végül szapora pulzussal. - Igen! - mondta ki határozottabban mire Aiden csak még jobban felvidult. Felállt, majd szoros ölelésébe vonta Summert. Egy gyors csókot váltottak, aztán a lány hagyta, hogy Aiden ráhúzza ujjaira a csillogó gyűrűt.

Egy hét múlva Summer egyedül ébredt. Aiden cuccai eltűntek, egy szó nélkül lelépett. A lány próbálta hívni őt, üzenni neki, de a fiú semmire sem reagált. Summer kétségbeesetten próbálta szerelmét megtalálni. Nem értette, hogy miért hagyta el őt Aid. Mikor nem kapott semmi választ, órákon keresztül meredt maga elé lesokkolva. Utolsó mentsvára egy apró papírfecni volt, amit az étkező asztalon talált. Remegő kezekkel nyúlt érte, majd olvasni kezdte.

Summer,

Tudom, most zavarodott vagy, és nem tudod, hogy hová tűntem. Ne aggódj, nincs semmi bajom, de egy kis ideig nem találkozhatunk. Nem fogsz tudni elérni sem, minden köztünk lévő kapcsolatot meg kellett szakítanom. Nagyon sajnálom ,,mi vida". Ígérem, hogy hamarosan újra találkozunk, és akkor elveszlek feleségül. De addig hátra van még egy nagy dobásom. Szeretlek, és remélem egyszer megbocsájtasz..

Aiden

Summer hónapokat pazarolt arra, hogy megtalálja a fiút, vagy hogy megértse, miért tűnt el. Végül feladta. Minden reménye elhagyta, és szépen lassan visszaszokott a szürke hétköznapokba. Befejezte az egyetemet és visszatért az Aiden előtti életéhez.