Vaktöltény •𝑏𝑒𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡•

Harmincnegyedik fejezet

A kertvárosi ház körül egy rendőrségi sárga szalag húzódott, amin Summer könnyű szerrel átlépett. Az ajtón egy hatalmas x jelezte, hogy odabent helyszínelés történik, de a lányt ez sem izgatta. Lenyomta a kilincset és belépett az elhagyatott lakásba. Az általában tisztaságtól csillogó házban most káosz uralkodott. A legtöbb bútort megrongálták, a kisebb kellékeket cafatokra tépték, miközben mindenhol számmal ellátott sárga táblák helyezkedtek el. Elizabeth eddig csak filmben látott ilyet.

Letörölte kezével patakozó könnyeit és a gyerekszoba felé vette az irányt. Mielőtt belépett volna a helyiségbe egy mély levegőt vett. Összeszedte minden erejét, majd behajtotta az ajtót.

Egy hatalmasat nyelt, ahogy  a szőnyegen lévő vérfoltra vezette tekintetét és fájdalmasan hajtotta le fejét. Bonnie kiságya üresen hevert felborulva, rózsaszín függönyét megtépázták, ahogy a falakon lévő hercegnős tapétát is. Summernek felrémlettek az emlékek, mikor Grace először mutatta meg neki, hogy milyen gyönyörű otthont varázsolt kislányának saját kezeivel.

A mesekönyvek érintetlenül sorakoztak a könyvespolcon. Elizabeth közelebb ment, hogy megvizsgálja őket és kezébe vett egy dohos, lepukkant darabot. A kemény borítású regényre cifra betűkkel vésték rá címét.

Csipkerózsika.

Summer emlékezett erre a könyvre, még az árvaházból csenték el sok-sok évvel ezelőtt. Gyerekkorában ez volt a kedvenc története és nővére majdnem minden nap felolvasta neki lefekvés előtt. 

A fájdalom újra hasogatóan vájta bele karmait Liz szívébe, miközben kezeiben erősen szorongatta a könyvet. Könnyei újra patakozni kezdtek, majd gyötrelmesen kiáltott fel és rogyott össze zokogva. Keserves sikítása végighonolt az elhagyatott házban és eltűnt a végtelen éjszakában. 

Elizabeth végre kiengedhetett minden kínzó érzést, ami nyomta lelkét. Többé nem akart elnyomni magában semmit, hagyta hogy ellepje őt a keserű gyász. Most tudatosult benne igazán, hogy elvesztette mindenét, ami valaha is volt neki.

Nővérét.

Unokahúgát.

Szerelmét.

Talán testvére halálán még túl tudott volna lendülni, de Bonnie elvesztése és Káin árulása olyan mély sebet hagyott rajta, hogy talán sose fogja  tudni feldolgozni a történteket.

Végre úgy tűnt, hogy révbe ér az élete és erre egy pillanat alatt megint  elbaszódott minden. Az az ember szúrta őt hátba, akit a világon a legjobban szeretett. Tudta, mindig is érezte, hogy nem jó ötlet egy olyan férfival kikezdeni, mint amilyen a bérgyilkos. De eddig kicsinyes és önző volt, mindig  csak magával volt elfoglalva és nem érdekelte a környezete.

Nővére is megmondta neki, hogy szálljon le Káinról, de ő nem hallgatott rá és most ez lett az ára ellenszegülésének. A férfi elvette tőle mindenét.

Ereiben a vére fortyogott és a szomorúságot kezdte felváltani a mérhetetlen düh. Barna íriszei feketén csillogtak és halálos villámokat szórtak, miközben száját makacsul szorította össze. Arca sápadtságát felváltotta a méregtől égő pirosság, szemöldökét szigorúan ráncolta össze. Ábrázata komor lett és a lány körül valami hátborzongató atmoszféra keletkezett.

Hevesen vágta a falhoz a kezében tartott könyvet, ami hangos puffanással ért földet. 

Elizabeth testén kellemes bizsergés futott át a rombolás hatására. Sietősen lépdelt a járóka felé, amit egy nagy mozdulattal képes volt felborítani. Üvöltve hajította el az éjjeliszekrényen lévő rózsaszín lámpát, de még az sem volt elég. Ami csak keze ügyébe került az eldobta vagy megrongálta egy gyötrelmes sikítás kíséretében.

Muszáj volt valahogy megszabadulnia a fejében lévő káosztól, aminek a legkönnyebb módja az volt, ha maga  köré is káoszt varázsol.

Pár percen belül még nagyobb felfordulás keletkezett a szobában, mint ami eddig ott volt. Summer hangosan szuszogva  hanyatlott térdeire, miközben egy  apró izzadtság csepp gyöngyösödött homlokán. 

Feldúltan hagyta el a házat, ami egykor családja birtokában volt és bepattant a Káintól lopott kocsijába. Gyújtást adott rá és beletaposott a gázba. Perceken belül kiért az autópályára, ami teljesen kiürült ezekben a hajnali órákban. Elizabeth elvesztette az irányítást elméje felett, már csak a heves érzelmei  uralkodtak felette. Eszeveszetten száguldozott az országúton, miközben a kesztyűtartóhoz nyúlt és felnevetett, mikor megtalálta, amit keresett. Egy flaskát, amit gondolkodás nélkül meg is húzott. 

Megborzongott, ahogy  a maró ital végig csorgott torkán és szemei előtt egy mámorosabb világot alkotott meg. Elakarta nyomni a benne élő fájdalmat, így egyre többet és többet ivott. 

Beletaposott a gázba és fátyolos tekintettel kanyargott Florida útjain, miközben olykor-olykor hisztérikusan nevetett vagy üvöltött fel. 

Egyre csak az aznap látott felvételekre tudott gondolni.  Látta szemei előtt nővére kisírt tekintetét, könyörgő arcát, és látta azt is, ahogy Káin könyörtelenül meghúzza  a ravaszt.

Dühösen ütött bele a  kormányba, de több könnyet nem volt hajlandó kipréselni magából. A gyász és a hitszegés hevesen dúlta fel a lány lelkét, majd mint egy tornádó, pusztította el az eddig még benne élő szeretett. Szívét most mát örökre a bérgyilkosnál hagyta és többet nem is szándékozta vissza kapni. Eddig ragyogó szelleme koromfeketévé változott, felőrölve Summer minden gyengéd érzelmét.

Teste és elméje egy háborgó tengerré változott át, miközben a benne tomboló fájdalom keserű bosszúvággyá alakult. A heteken át tartó kínzás és rabság megtörte őt, Grace és Bonnie halála tovább sebezte, de a férfi hátbaszúrása véglegesen felőrölte őt. 

Arca komor lett, tekintete rideg és közönyös. Mintha  más semmi nem maradt volna meg lelkéből, szíve helyét keserűség vette át.

Mikor kezdett elálmosodni, félrehúzódott egy kihalt parkolóban, de mielőtt álomra hajtotta volna fejét, megvizsgálta mit talál még Káin kocsijában.

A kesztyűtartóban egy pisztolyra lelt és egy pár évvel ezelőtti fotóra.

A fénykép abban az ír kocsmában készült, ahol találkoztak. Még Shawn, a csapos csinálta, mikor Káin éppen Lizzie-t tanította boxolni. 

Summer üveges tekintettel meredt az előtte heverő képre, de már semmilyen érzelmet nem váltott ki belőle. Ridegen tépte el a fotót és hajította ki az ablakon.

Majd a fegyverért nyúlt, amit alaposabban kezdett tanulmányozni. Végigsimított az érdes, fekete felületen, aztán kibiztosította a pisztolyt és úgy tett, mintha célozna vele valakire.

Elképzelte, hogy Káin áll előtte és ahogy megöli a férfit.

Akkor döntötte el, hogy engedni fogja, hogy a bosszúvágy átvegye az irányítást felette.

Megöli Káint. Kerüljön bármibe is.