Vaktöltény •𝑏𝑒𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡•

Tizenegyedik fejezet

Summer egy meleg kezet érzett meg combján. A pulzusa a plafont verdeste. A hideg rázta, testét közben mégis melegség járta át. A fiú felé tekintett, aki merev pillantásokat vetett a színpadra. Carterrel pár hónapja kezdtek el randizni, mikor ketten elutaztak Las Vegasba. Egy méregdrága hotelben szálltak meg, aminek bárjában minden este élőzene szólt. Az énekesnő azon a napon is káprázatos előadást nyújtott, Summert mégis jobban lefoglalta Aiden.

Bármennyire is félt, hogy megégeti magát, a fiú elvarázsolta őt. Carter ráemelte szemeit, barna haja belelógott tökéletes arcába. Közelebb hajolt hozzá, érezte hővel teli leheletét.

-Akarlak.-suttogta, és elkezdte feljebb csúsztatni kezét a lány lábain. Rodes átkozta a tényt, hogy szoknyában jött a randira. 

-É-én...-dadogta. Nem tudott normálisan levegőt venni. A fiú ránézett és vággyal teli tekintete fogva tartotta őt.

Summer körül nézett a bárban, de az emberek nagy része a műsorra koncentrált. Senki nem figyelt rájuk.

-Kérlek hagyd abba.-suttogta Rodes, majd gyengéden végig simított a fiú arcán. Az érintésétől Aiden befeszült, és még jobban belemarkolt a lány combjába. A leghátsó sorban ültek ketten, szerencsére nem keltettek túl nagy feltűnést. A fiú felállt, majd mielőtt kiment volna a teremből, újra Summer füléhez hajolt.

-Számolj 3-ig, majd gyere fel utánam a szobámba.-mondta, és egy csókot nyomott nyakára. A lány vére az arcába szökött, miközben az ajtó halk csukódása hallatszott. 

Bármennyire is szeretett volna Carter után felmenni, az agya mást mondott. A terv az elején könnyűnek tűnt. Aiden is egy lett volna a sok pasi közül, akiket átver és megkopaszt. De most először Summer tényleg érzett valamit, és félt ha most felmegy hozzá, azzal végleg elveszíti a kontrollt.

Muszáj lenyugodnom.

Halkan kezdett el számolni, hátha az hat majd.

-Egy.-suttogta maga elé. Majd bevillant egy kép, ahogy a fiú keze combját súrolja.

-Kettő-sóhajtotta és érezte, ahogy Aiden lehelete megcsapja őt.

-Három.-a fiú ajkaival apró csókot nyomott nyakára az elméjében. Carter minden egyes érintése megmaradt rajta és a hatása is.

Mintha bemocskolta volna.

Summer felpattant az asztaltól, majd elindult közös szobájukba. 

Mikor odaért a lakosztályhoz, kopogás nélkül berontott. Carter már póló nélkül ült az ágyán, és mikor megpillantotta a lányt, tekintete csak egyre jobban elsötétült. Közelebb lépdelt hozzá. Aiden feje egy vonalban volt Rodes mellkasával. Mosolyogva nézett fel a lányra, miközben gyengéden simogatta combját hátulról. Csak pár centi választott el őket egymástól.

-Három.-jelentett ki Summer, mire a fiú kacéran elvigyorodott. A lány gyengéden lökte Cartert az ágyra, majd megcsókolta őt.

Carter a nappaliból beszűrődő hangfoszlányokra riadt fel. A Nap sugarai erősen hatoltak át az üvegen, már bőven 11 is elmúlhatott. A fiú feltápászkodott matracáról és kiosont a folyosóra. Christiannal hajnalban értek haza, de Aiden még lefekvés után sem tudott elaludni. Akárhányszor behunyta szemét, Summer élettelen testét látta maga előtt.

Kómásan lépdelt végig  a folyosón, míg végül ki nem ért a helyiségbe. Minden szempár rászegeződött. Aiden még mindig elég álmoskás volt, így kellett egy kis idő mire feldolgozta az ismerős személy jelenlétét.