Vaktöltény •𝑏𝑒𝑓𝑒𝑗𝑒𝑧𝑒𝑡𝑡•

Tizenötödik fejezet

Summer és Aiden némán feküdtek egymás mellett. A szél apró táncot lejtett kipirosodott orcájukon, a Hold sugarai porcelán színűvé varázsolták bőrüket. Ahogy mindketten az eget kémlelték, csillagok ezrei terültek el felettük. A ragyogó parányi pontok élesen pislákoltak és nyúltak el a végtelenbe. 

A lány felsóhajtott, majd oldalra fordította fejét, hogy Carterre emelhesse pillantását. A fiú követte példáját és egy lágy mosolyt küldött kedvese felé. Összekulcsolták kezeiket, ahogy elvesztek egymás íriszeiben, azt kívánva, hogy ez a pillanat örökké tartson. Bárcsak akárhányszor behunynák szemeiket, ide röppennének vissza, Európa szívébe. Ahol még minden olyan egyszerű volt.

-Min gondolkozol? - kérdezte Summer. Aiden elvigyorodott és az égre emelte tekintetét.

-Rajtad. - felelte végül, mire a lány belepirult válaszba.

-Gondolom. - mondta Elizabeth cinikusan és teljes testével oldalra fordult a fiúhoz.

-Komolyan beszéltem. - tekintett végig rajta Carter és ő is pozíciót váltott. - Te már tudod, hogy mi a helyzet a szüleimmel. Most te jössz. - Rodes keserűen nevetett fel, miközben az emlékek hatására kelletlenül megcsóválta fejét. Sosem ismerte a szüleit, folyamatosan csak járt nevelőszülőkről nevelőszülőkre.

-Van egy nővérem. - válaszolta végül, mire Carter meglepetten kapta fel fejét.

-És a szüleid? - kérdezte nem tántorodva el a témától.

-Ők meghaltak. - hazudta a lány. Nem volt kedve újra elmagyarázni, hogy mennyi mindenen ment keresztül gyerekkorában. Hogy hogyan lett egy megtört kislányból egy magabiztos, szélhámos és veszélyes nő.

-Sajnálom. - pillantott rá a Aid a lányra, tekintete őszinteséget sugárzott.

-Semmi baj. - legyintett egyet Summer. - Ez az életrendje.

-És a nővéred? - érdeklődött tovább a fiú.

-A neve Grace és most valószínűleg nagyon utál, hogy otthon hagytam egyedül. - mondta nevetve. - De ő a mindenem. - folytatta a lány, miközben Carter figyelmesen hallgatta a mellette fekvő alakot. Ahogy végig nézett Summeren, rájött, hogy beleszeretett a rózsaszínű ajkaiba és abba, ahogy a nap sugarai megcsillannak mézszínű tincsein. Beleszeretett abba, ahogy beszél és gondolkodik, még a makacsságába is. Mindenbe szerelmes volt, ami ő volt. - Kilenc évvel idősebb nálam és ő az egyetlen élő rokonom. Művészetet tanult az egyetemen. Most egy múzeumban dolgozik és imádja. Nagyon örülök neki, hogy végre megtalálta önmagát. Sokáig ő volt az egyetlen egy ember az életemben, szóval bármire képes lennék érte. - Aident elvarázsolta, hogy Rodes mennyire tiszteli és szereti testvérét. A lány szavaiból lerítt a gyengédség és önfeledt gondoskodás.

-Olyan csodálatos nőnek hangzik, mint amilyen te vagy. - felelte végül a fiú, mire Summer tekintete ellágyult és egy hálás mosoly ült ki arcára. Carter óvatosan nyúlt Elizabeth álla alá, hogy egy hosszú csókba invitálja őt.

Csak pár hete ismerték egymást, de valami megmagyarázhatatlanul mély kapcsolat alakult ki köztük. Szépen lassan megtudtak mindent egymásról. Legalább is majdnem mindent. Azért egy-két titkuk még maradt. Például, hogy kik ők valójában.

Mikor a két fiatal elvált egymástól, Summer közelebb bújt Aidenhez és kemény mellkasára hajtotta fejét. Kezeiket összekulcsolták és úgy kémlelték tovább a csillagokat. Néma csendben meredtek a végtelenbe, egyedül egyenletes szuszogásuk hallatszott és a szél halk susogása a fák levelein. 

Elizabeth gondolatai visszaterelődtek Gracere. A lánnyal az árvaházban találkoztak, mikor 7 éves volt, nővére pedig 16. Mindketten árvák voltak és volt valami Summerben, ami miatt Grace szárnyai alá vette a kislányt. Mikor Liz 8 éves lett nevelőszülőkhöz került, de hamar rá is untak, szóval visszavitték az árvaházba. 18 éves koráig, közel 10 éven keresztül sodródott szülőkről szülőkre, de senkinek sem kellett. Egyedül Grace volt az, aki miután nagykorú lett, végig Elizabethtel maradt és kitartott mellette. Miközben próbált munkát találni magának és bejutni az egyetemre, minden egyes nap gondoskodott a kislányról és leellenőrizte hogy van. Ha valamelyik nevelőszülő egy kezet is emelt Sumerre, ő fellépett és védelmezte őt. Rodes élete végéig hálás lesz, amit tett érte nővére. Így lettek testvérek, habár nem egy vérből valóak.