Kígyó, farkas és kutya - A Vörös Boszorka (HP fanfiction)

(Tizennyolc) Feketemágia

Daisy a kastély csendes könyvtárában ült, egy ív pergamen fölé hajolt és apró, rendezett betűkkel körmölte a házidolgozatot, amit az aktuális SVK tanár adott fel. A könyvtárban tanuló többi diákkal ellentétben nem hevert az asztalán nyitott könyv; fejből dolgozott.

Igazából csak félig volt jelen a testében. Felcsapódó, aranyszín homokot, vért és őrjöngő tömeget látott maga előtt. A Cirkusz borzasztó szépségét.

Ott járt tegnap éjszaka. Harcolt mindenféle nemzetiségű varázsló és boszorkány ellen, majd varázslények ellen is – a nézők imádták. Persze álnevet használt és maszkkal takarta el sebhelyes arcának egy részét, a haját pedig fehérre festette. Senki sem tudta, ki ő valójában.

Daisy mélyet sóhajtott és átolvasta az utolsó két mondatot, hogy megint felvegye a szöveg fonalát, de akkor észrevette, hogy az asztala mellett három alsóbbéves diák toporog.

Amikor felnézett rájuk, a hollóhátas lány összerezzent és elbújt a mellette álló szintén hollóhátas fiú háta mögé. A harmadik, Evan Rosier, egy mardekáros, félelem nélkül nézett Daisyre, igaz, óvatos tisztelet csillogott a szemében.

—Ez a szokott helyetek?—kérdezte Daisy halkan.

A hollóhátas fiú döbbenten pislogott, de aztán biccentett.

—Igen—felelte.—De nem kell... Mármint maradhatsz.

Daisy szélesen, ravaszul elmosolyodott és hátradőlt a székén.

—Nem is akartam elmenni, Kupor.—Felismerte a fiút. Egészen hasonlított az apjára, akit sokszor látott a Prófétában.—Leülhettek, ha akartok. Vagy talán másért bámultatok?

Ifjabb Bartemius Kupor elvörösödött, Evan Rosier rá vigyorgott és habozás nélkül elfoglalta a Daisyvel szemben álló üres széket.

—Úgy tudom, te jártas vagy a feketemágiában.

Daisy vizslató pillantást vetett rájuk. Közben Kupor és a szemüveges, göndör hajú lány is leült az asztalhoz.

—Meggondolatlan szavak ezek a Roxfort könyvtárában. Meggondolatlanul hangosak.

Evan nem zavartatta magát, a Rosierek öntelt magabiztossága, amiből az anyján keresztül Daisynek is kijutott, tükröződött az arcán.

—Nem ismerem azokat a hangszigetelő bűbájokat, amiket használni szoktál.

Barty ideges pillantást vetett rá, majd Daisyre, mintha arra számítana, hogy a nő egy hirtelen dühkitöréssel pálcát ránt. De Daisy csak mosolygott.

—Bátor dolog megzsarolni valakit, aki erősebb nálad.

—Tanulni szeretnénk—vágta rá Evan.—Tavaly a párbajszakkörön harcoltál Oliver Landissel és közben...

—Azt én nem nevezném harcnak—szúrta közbe pimaszul Daisy.

—Tanácsokat adtál neki és tanítottad. Tudom, hogy Piton is tanult tőled feketemágiát.

—Perselus a barátom, titeket pedig még csak nem is ismerlek.—Daisy a lány felé biccentett, de nem vette le a szemét Evanről.—A barátnőd be sem mutatkozott.

—Te meg én rokonok vagyunk. Sybill pedig csak szégyellős.

A nő felnevetett.

—Távoliak. Olyannyira, hogy más családok ezt már számon sem tartják... Nem adod fel egykönnyen, igaz? Miért nem az RBF-ekre tanultok? Az nem lenne elég kihívás?

—Legalább tegyél próbára minket!—szólt közbe Barty. Amikor Daisy felvont szemöldökkel rá nézett, megingott kissé, de aztán eltökélten folytatta.—Mérd fel, mit tudunk! Meg fogsz lepődni.

Daisy mosolya kiszélesedett és rosszindulatúvá vált.

—Engem semmi nem lep meg, Kupor—csettintett a nyelvével.—Talán ostobának nézel? Tanítsalak feketemágiára, hogy aztán az apád letartóztasson és életem végéig az Azkabanban rohadjak? Ehhez nincs kedvem.

A fiú arcán düh és undor suhant át, a keze ökölbe szorult.

—Én nem az apám vagyok. Nem osztom az elveit.

—Talán azt mondod, hogy a Sötét Nagyúr követője akarsz lenni?

—Azt mondtad, semmi sem lep meg—mosolyodott el halványan a fiú.—Most mégis döbbentnek tűnsz.

Daisy felnevetett és elismerően biccentett.

—Legyen! Holnap takarodó után fél órával találkozzunk az üvegházak mögött! Teszünk egy kirándulást a Tiltott Rengetegbe.

A nő elvigyorodott az izgatott, kissé ijedt tekintetek láttán és felkelt, hogy visszamenjen a klubhelyiségbe, de a hollóhátas lány megszólalt.

—Mit kell vinnünk?

—Pálcát.—Daisy vállat vont, kissé elkomorult.—És kabátot. Telihold lesz, olyankor hűvös van.

Ezért ment előző nap a Cirkuszba, ezért temetkezett az SVK beadandóba, mégha egy egész hét is volt a leadási határidőig. Ezért vállalta most el a tanítást. Nem akart Remusra gondolni. Nem akart a barátaira figyelni.

—Szólhatunk másoknak is?—kíváncsiskodott tovább Sybill.—Van néhány évfolyamtársunk, akik szívesen tanulnának a híres Daisy Harristől, mégha...

Barty és Evan felkapta a fejét, Sybill elpirult.

—Mégha?—kérdezett rá Daisy és vigyorogva feltűrte a talárja ujját, megmutatva a hollóhátasnak a Sötét Jegyet.—Mégha halálfaló is vagyok?

Sybill lesütötte a szemét és alig hallható igent motyogott. Daisy hidegen felnevetett.

—Ezzel meg kell békélned, ha tőlem akarsz tanulni!

Köszönés nélkül ellépett az asztaltól és talárja ujját visszaengedve az ajtó felé indult. Összetekert házidolgozatát menet közben gyűrte bele oldaltáskájába, oda sem figyelt, merre megy és... csak akkor nézett fel, amikor véletlenül nekiütközött valakinek.

Már azelőtt tudta, ki az, hogy felnézett volna. Megismerte az illatát, a lazán megkötött griffendéles nyakkendőt. Még a lélegzése is ismerős, biztonságot sugárzó volt.

De Sirius gyönyörű, szürke szemei ezúttal haragtól égtek, ahogy összenéztek.

—Harris!

Daisy nagyot nyelt, de közönyösséget erőltetett magára. Lily és Peter ott állt volt vőlegénye mögött.

—Black!—mondta hasonló hangsúllyal.

—Útban vagy.

—Nem a hős lovagok szokták elengedni a hercegnőket?

—Te a boszorka vagy, nem a hercegnő!—fröcsögte Sirius és egy gyors, akaratlan pillantást vetett Daisy alkarjára.—A gonosz és szívtelen boszorka.

A nő kihúzta magát és kényszerítette, hogy egy gúnyos vigyor üljön ki az arcára.

—Lehet, hogy szívtelen vagyok, de te meg naiv—felelte közönyösen.—Egy érzelgős barom. És most állj arrébb!

—Ha a Roxforton kívül találkoztunk volna...

—Akkor már halott lennél—fojtotta belé a szót Daisy.—Bár most is elég erős a csábítás.

—Próbáld csak meg!—sziszegte Sirius.—Próbáld meg, annál mélyebbre már úgysem süllyedhetsz!

Daisy horkantott, de közben belül vérzett. Előre lépett és ha Lily nem húzza arrébb Siriust, akkor neki is ütközik a férfinak.

—A sárvérű legalább tudja, hol a helye—vetette oda Daisy hidegen, ahogy elment mellettük. Sirius dühösen felmordult, de nem törődött vele.

Nem nézett vissza. Nem mert visszanézni.