Mission to not fall in love

9. Boldog vagy...?

-Ugye most nem a húsz kilóméteres futásra viszel? Mert akkor biztos idehányok!-követte a kapitányt a kocsijához.
-Ülj be!
-Te tudsz vezetni?-lepődött meg, ahogy beült a kocsiba.
-Miért ne tudnék?-szállt be.
-Mert öreg vagy!-jegyezte meg egyszerűen.
-Tudod mennyi idős vagyok?
-Miért ne tudnám?
-Mert én soha nem mondtam neked!-indult el az autóval.
-Biztos?-jött picit zavarba.
-Teljesen biztos! Tehát...te utánam nyomoztál?
-Nem!-vágta rá azonnal.
-Tehát igen!
-Nem!-nevetett.
-Jó nevetni látni!
-Most mi komolyan barátok leszünk?
-Úgy néz ki!-vont vállat.
-A legelső barátom egy öreg, zakkant exkatona?
-Gratulálok, remek választás!
-Talán megteszi!-mosolyodott el.-De még most se akarod elmondani hova viszel?
-Kicsit kizökkentelek a hétköznapokból!-az út nem volt hosszú. A város külső részén parkolt le.-Megjöttünk!-szállt ki, Rei pedig próbálta összerakni a képet pontosan hol is vannak.-Gyere!-Rei pedig kénytelen volt követni.
-Mi ez a hely?-léptek be az ajtón ami egy recepciós pulthoz vezette őket.
-Kapitány!-egy fiatal fiú fogott vele kezet.
-Szia Thomas! Minden rendben?
-Minden! Múltkori segítsége nagyon sokat jelentett nekünk!
-Szívesen tettem!-Thomas a kapitány mögé nézett.-Oh, ő a...-egy pillanatra hezitált hogy is mutassa be a nőt maga mögött.-...feleségem!-Rei meglepődött hisz korántsem gondolta hogy civilben is ő fenttartja az álcát.-Reinna ő itt Thomas!
-Nagyon örülök Thomas!-fogott kezet a fiúval.
-Örvendek! A kapitány nem is mondta hogy ilyen szép felesége van!-mondta széles mosollyal.
-Az én feleségem, ne is próbálkozz!-viccelődött a fiúval mégis Reinnát meglepte a hozzáállása.-Kint vannak?
-Igen, nem rég mentek ki!
-Kimehetünk?
-Persze! Tudja az irányt!-kapitány egy kis biccentéssel jelezte neki, kövesse.
-Steve mi ez a hely? És ki van kint?
-Te hamar meg fogsz öregedni!-nevetett. Majd egy ajtót nyitott ki ami egy elkerített udvar részre vezetett.
-Egy udvar?
-De kik vannak itt?-mondta egy mosollyal majd elkiabálta magát.-Nala, Lily, Dodger, Cookie!-fügyült. Az épület sarkából kis kölyökkutyák rohantak elő.-Úristen...!-Rei arca hirtelen megváltozott. Boldogan térdelt le ahogy az arcát azonnal a kölyökkutyák teliborították kutyapuszival.-Hát sziasztok!-simogatta őket.
-Gondoltam kicsit jobb lenne a kedved!-guggolt le ő is ahogy Nala és Dodger gondolkodás nélkül ugrott át hozzá.-Sziasztok!-simogatta a fülük tövét.
-Honnan tudtad hogy szeretem a kutyákat?
-Mikor Fury behívott beszélni, azelőtt láttalak az udvaron ahol a kutyákkal játszottál! Nagyon boldognak néztél ki!
-Köszönöm!-mondta őszintén.
-Gyerünk játszani!-állt fel ahogy azonnal egy labdát vett a kezébe. Reinna pedig követte. Órákon át játszottak a kutyákkal és talán észre se vették hogy egymás társaságában milyen jól érezték magukat. Miután hazaértek Reinna még mindig a történtek hatása alatt volt. Lelkesen beszélt a szobában a fürdő irányába ahol épp a kapitány zuhanyzott. Már rég aludniuk kellett volna mégis Reinna lelkesedése nem akart elmúlni.
-De Nala milyen édesen nézett! Láttad?
-Láttam!-érkezett a válasz.
-Dodger pedig annyira hálás volt! Úristen ha tehetném mindet örökbefogadnám!
-Megcsináljuk Tony engedélye nélkül?-nyílt ki az ajtó amin egy melegítőnadrágban és egy pólóban sétált ki a kapitány.
-Megölne érte?
-Lehet!
-Akkor ne! Nem akarok meghalni!-nevetett.
-Majd megvédelek!-ült le az ágy szélére.
-Nem biztos hogy utána is örülnél ha egyedül maradsz rájuk!
-Miért maradnék egyedül?
-Mert ha mindennek vége mindketten visszakerülünk az eredeti életünkhöz!
-Van hova menned?
-Persze! A S.H.I.E.L.D-nek van szállása az olyan ügynököknek amilyen én is vagyok!
-Miért...miért nem költözöl ide?
-Ide?
-Igen...!
-És ha egyszer talán...valóban férjhez megyek elviselnétek engem akkor is itt?
-Tehát egyszer férjhez akarsz menni!
-Az egy éjszakás kalandoknak nem sok értelme van...! Akkor éjszaka nem érzed magad magányosnak de más előnye nincs!
-Most is magányos vagy?
-Biztos tudod mire gondolok, nem? Hisz a lány akit kedvelsz gondolj bele ha csak egyszer lefeküdne veled és eltűnne! Magányos lennél nem?
-Meglehet...!
-Hisz most nem vagy az?
-Hajnal van és itt beszélgetünk! Magányosnak kellene éreznem magam?
-Jobban éreznéd magad a lány mellett akit kedvelsz nem?
-Ez ilyen becsapós kérdés a feleségemtől?-Rei elmosolyodott.
-Na jó nézz a szemembe!-fordult szembe vele.
-Mond!-fordult szembe vele Steve. De valami megváltozott.
-Megbántad hogy megismertél?-Steve nem válaszolt.-Ez becsapós kérdés a feleségedtől!
-Boldog vagyok hogy megismerhettelek!
-Valóban?
-És te Reinna Larsson...megbántad hogy megismertél?-Rei nem válaszolt. De egy mosoly az arcára kúszott. Stevenek pedig ez pont elég volt. Elég ahhoz hogy...