Mission to not fall in love

59. Meglepetések sorozata

-Itt a házaspár.-kiabálta a násznép ahogy beléptek a terembe. Rei és Steve pedig boldogan fogadták az egymás után következő gratulációkat.
-Rei néni.-szaladt oda Morgan.
-Szia gyönyörűm.-kapta fel egy mozdulattal.-De gyönyörű vagy.
-Úgy nézel ki mint egy hercegnő.-mondta kisebb kuncogással.
-Igen? Pedig a te ruhád jobban hasonlít rá...és jobban is tetszik.
-Rózsaszín.-mondta széles mosollyal.
-Odaadod nekem?-kérdezte.
-Nem.-rázta a fejét ahogy nevetett. Steve pedig képtelen volt nem arra gondolni....ez az élet vár rá. És leírhatatlanul vágyik rá.
-Gratulálunk.-lépett oda a csapat ahogy sorra gratuláltak a házaspárnak.
-Köszönjük.
-Ugye hogy kár volt izgulnod?-kérdezte Bucky.
-Izgultál?-nézett rá Rei.
-Borzasztóan.-ismerte be.
-Te se voltál valami nyugodt. Egyfolytában arról beszélt mindjárt odahány a szoba közepére.-pletykálta el Wanda.
-Nem vagy jól? Elvigyelek orvoshoz?-kérdezte rémülten Steve.
-Nem kell.-nyugtatta meg Rei.
-Csak izgult, nyugalom kapitány.-mosolyodott el Tony a védelmező férj láttán.
-Valójában nem csak az.-nézett Stevere akinek a szemei csillogtak.-Elmondhatom?-kérdezte Stevet. Bólintott.-Mi nekünk...kisbabánk lesz.-mondta széles mosollyal.
-Hogy mi?!-érkezett egyszerre a reakció.
-Emily...-a szeme könnyekbe kezdett úszni.-...Emily már az életünk része.
-Ka-kapitány ugye most nem csak szórakozik?-kérdezte Thor.
-Ez még viccnek is erős lenne.-tette hozzá azonnal Natasha.
-Nem.-mondta széles mosollyal.-Mi...szülők leszünk.-mondta ki.-Végre apa leszek.
-Úristen.-kapaszkodtak újra a házaspár nyakába.-Végre megkapjátok amire vágytatok.
-Nem is kívánhatnék többet.-nézett Reinnara.
-Kisbabád...lesz?-hallotta meg Nick hangját Rei. Rei Stevere nézett majd Nick elé sétált.
-Anya leszek...-mondta ahogy a könnyeivel harcolt.
-Gratulálok...-Rei nem várta meg hogy befejezze átölelte őt.-Végre boldog vagy.-vígasztalta a szavaival. Rei bólintott.-Csodás anya leszel Rei.-érte el hogy ránézzen.-Mindketten csodás szülők lesztek.
-Nick...mi...-nézett hátra Stevere.-...mi sokat beszélgettünk már és...arra jutottunk...-kezdett ideges lenni amit Steve észrevett, így azonnal mellé sétált hogy megnyugtassa.
-Azt szeretnénk megkérdezni lenne e...a kisbabánk nagypapája?
-É-én?
-Eleinte nehezen értettem miért magát akarja Rei mikor az utóbbi időben ellenünk harcolt...de végül is tudom. Maga volt aki mindvégig védte Reit mellettem. Maga segítette egész életében. Úgy vigyázott rá mint a lányára. És...ha ugyanezt megteszi majd a lányunkkal...ez nekem bőven elég hogy elfogadjam hogy maga lesz a nagypapája.
-Rei...-nézett Nick rá.
-Valójában miattad találtunk egymásra. Ha te nem lettél volna lehet még mindig a küldetésekért élnék de...így végre találtam jobb okot arra hogy boldogan éljek. Lett egy csodás férjem...és úton a születendő kislányunk.
-Mert még ha te nem is hitted...tudtam hogy a szíved legmélyén vágysz erre.
-Szóval...leszel a nagyapja a pici Emilynek?
-Boldogan lennék.-meghatódott Nick. Még ha nem is ismerné be, de meghatódott.
-HOL A HÁZASPÀR? IDEJE ELKEZDENI A BULIT.-hallották meg Tonyt kiabálni a zenészek irányából.
-Ugye nem énekelni fog?-nézte hitetlenkedve Rei.
-De. Énekelni fog.-rázta meg a fejét Steve.
-És...ez a mi...
-Családunk.-fejezte be Steve ahogy megfogta Rei kezét. Egymásra néztek ahogy elmosolyodtak.-Szeretlek...te őrült, zakkant Mrs. Rogers.-mondta ki először a nevét amit fejbe annyiszor lejátszott már.
-Én is szeretlek...Mr. Rogers.-csókolták meg egymást, majd Steve elétérdelt.
-És természetesen téged is Emily.-fogta meg a kezeivel a pocakját ahogy egy puszit nyomott rá. Reinna pedig ezt tartotta a világ legédesebb dolgának. Alig várta hogy végre mindketten szülők legyenek. Mert abban száz százalékig biztos volt hogy Stevenel jobb apát nem is kívánhatna a gyermeküknek. Mert tudta történhet bármi Steve lesz a leggyengébb, legtürelmesebb, de a legvédelmezőbb apuka is a világon. Mert a gyermekeikért foggal körömmel harcolni fog. De ő érte is. Ez pedig boldoggá tette.