60. Nászútra fel...

246 23 5
                                    

-Szia.-ült le Nickkel szembe Reinna.
-Szia Rei. Csak úgy ragyogsz.-mosolygott rá.
-Ez a csöppség bearanyozza minden percünket Stevevel.-helyezte a kezét a hasára.
-Még most is nehezen hiszem el hogy várandós vagy. Az a lány akit lányomként neveltem és óvtam, aki mindig azt mondta neki nincs szüksége senkire és nem akar soha családot...mindent amit akkor mondott felrúgott.
-Csak a megfelelő személlyel kellett találkoznom.
-Sajnálom hogy ennyi ideig kellett szenvednetek hogy végre megkapjátok egymást.
-Tudom hogy csak védeni akartál. Az pedig hogy Steve akkor se adta fel a szerelmünk csak azt bizonyította hogy történhet bármi ő mellettem lesz.
-Pontosan mikor is történt?-célzott a pocakjában lévő kis csodára.
-Nem akarod te tudni.-nevetett.
-Kezdjek rosszra gondolni?
-A második emeleten lévő nyolcas termet alaposan takarítsátok ki.-kuncogott.
-Úristen.-jött zavarba.-Az irodában?!
-Az irodában.-nevetett.
-Reinna...
-És remek volt mint láthatod.
-Próbálok nem erre gondolni. És ha ajánlhatom ezt a picinek se mondjátok el soha.
-Mit? Hogy a nagyapja cégénél hoztuk őt össze?
-Reinna!
-Csak ugratlak. Nem mondunk el neki minden részletet.
-A kapitány hogy bírja ezt az éned elviselni?
-A férjem. Már nincs más választása.-Nick elmosolyodott.
-Miért akartál velem beszélni? Azt hittem már a nászútra készültök.
-Hat óra múlva indul a gépünk.-válaszolta.
-Akkor nem az utolsó csekkolást kellene végezned a bőröndbe?
-Kérni akarok valamit.
-Mond.
-Amíg távol vagyok, tűntess el minden adatot rólam a cégnél.
-Mi?
-Az ügynöki létem teljesen semmisítsd meg.
-Rei...
-Azon gondolkoztam mikor megtudtam hogy várandós vagyok, hogy ugyan mennyi ellenségem van. Kik ismerhetnek. Kik tudhatnak rólam személyes dolgokat.
-Rei az aktád titkosítva van. Csak a legfelsőbb részleg vezetői férnek hozzá. Másrészről felmondtál mi oka lenne bárkinek is az aktád nézni.
-Nick biztosra kell mennem.
-Miben?
-Hogy később a családomnak nem esik baja. Se Stevenek, se Emilynek. Ehhez pedig ez kell.
-Rei...
-Meg kell őket védenem. Veszélyes életet éltem, veszélyes emberekkel körülöttem. Nem kell hogy egy nap arra menjek haza hogy...hogy...
-Erre ne is gondolj. Se Emilynek se Stevenek nem fog baja esni. Az apja ennek a picinek maga Amerika kapitány lesz, az anyja meg...egy őrült, kíméletlen harcos aki bármeddig képes elmenni ha a szeretteiről van szó. Kell ennél több?
-Kérlek tedd meg nekem.
-Megteszem. A nagyapja leszek ennek a picinek, mindent megteszek.
-Köszönöm.-hajolt át az asztalon hogy egy puszit adjon Nick arcára.-Viszont nekem mennem kell. Még lekésem a nászutat és végül Thor fog a helyemen ülni a repülőn.
-Thor?
-Szörnyen szeretett volna ő is jönni, mikor tájékoztattuk, hogy ez az utazás a nászutasoknak van. Tehát számunkra. Erre kisebb sértődésbe kezdett mert kihagyjuk a ,,buliból".
-Az a két pasi nagy falat lenne neked.
-Elég nekem a férjem. Számomra ő az isten.-kacsintott.-Megyek. Szia Nick.-hagyta ott a férfit a kávézóban.

___________________________________________
-Kicsim, merre voltál már?-aggódott Steve.
-Sétáltam.-válaszolta.
-Pont most? Öt óra múlva megy a gépünk.
-Akkor még van időnk nem?-nyomott egy puszit az arcára.-Ne izgulj már. Időbe odaérünk és lesz egy csodás hetünk csak kettesben.
-Nagyon várom már.-húzta magához egy csókra.
-Ahogy mi is. De főleg én.-súgta.-Micsoda éjszakák várnak ránk.-mosolyodott el a végére.
-Olyan mint a tegnapi? Mikor bealudtál?
-Reméljük nem.
-Na jó, Mrs. Rogers akar még egy utolsó csekkolást?
-Mi a második lehetőség?
-Második lehetőség?
-Második. Tudod vagy ez, vagy az.
-Nincs második.
-Mindig van második.
-Mire gondolsz?
-Mire gondoljak?
-Rei...
-A második lehetőséget választom.
-Te meg akarsz engem bolondítani?
-Azt hittem azon már túl vagyok.-hajolt vissza az ajkaiért ahogy megcsókolta őt.-Vagy mégsem?
-Gyere vissza.-húzta vissza magához.
-Úgy gondolom rájöttél a második lehetőségre.
-Sietnünk kell.
-Akkor haladjunk.-estek vadul egymás ajkainak.
-Szeretlek Rei...
-Ne most. Majd ha végeztünk.-hátráltak az ágyhoz.-Istenem de szeretlek.
-Ne most Mrs. Rogers! Majd ha végeztünk.

-Basszus nem késitek le a gépet?!-pánikolt Wanda.-Mi a francot csináltatok hogy csak most indultok?
-Hogy mit csináltunk? Kérlek szépen mi...-kezdte Rei mikor Steve kezei azonnal a száját takarták.
-Nem, vannak dolgok amiket nem kell mindenkivel megosztani. Ez pont olyan.-engedte el a száját.
-Szexeltünk.-mondta ki Rei.
-Rei!
-Mi van?-nevetett.-Úgyis tudják hogy csináljuk hisz valahogy ez a baba a pocakomba költözött.
-De attól nem kell tudniuk mikor és hogy!
-Másfél órával ezelőtt a szobában.
-Reinna!
-Istenem, imádlak titeket így együtt.-mondta kisebb ujjongással Wanda.
-Hogy tudtatok egymásba szeretni az még mindig rejtély számunkra.-szólt közbe Wanda.
-Szerintem most jött rá Steve mekkora hibát követett el, igaz?
-Visszaveszik még a gyűrűt?-kérdezte.
-Hé!-kiabált rá Reinna.-A gyűrű marad.
-A gyűrű fontosabb mint én?
-Ne akard hogy válaszoljak.
-Na jó, friss házasok. Ideje indulnotok még lekésitek a gépet és szállíthat a pilótám titeket a világ végére.-sietette meg őket Tony.
-Oh, magánpilóta? Beszélgessünk még.-jegyezte meg Rei.
-Na jó, kifele. Happy kérlek.-mondta Tony.
-Jól van megyünk már.-mentek a lift irányába.
-Aztán nem két babával hazatérni.
-Pedig azon vagyunk.-kiabált vissza Rei.
-Te tényleg bolond, zakkant, őrült vagy.-nevetett Rei.
-De a tiéd. Érezd magad megtisztelve kapitány.
-Melletted mindig így érzem.
-Induljunk egy kis pihenésre...férjem.
-Benne vagyok...feleségem.

Mission to not fall in loveWhere stories live. Discover now