Melodious World(C.L.)

28.fejezet

A maimiba tartó repülőút nagyon gyorsan eltelt. Charlessal végig beszéltük az utat, hogy egyikünk se aludjon el. Hát az éjszaka nem sikerült valami sokat aludnunk, de egy percig sem bántam meg. Reggel a férfi gyengéd csókjaira ébredtem fel, így a reggel is csodás hangulatban telt.
A szállodába érve mindketten átvettük a kulcsainkat ,és már indultunk is el a szobánk felé.
Az én szobám a folyosó elején volt, így csak megálltam a szoba ajtó előtt, amikor oda értünk.
-Én megérkezdtem.
-Látom. Mire várunk?-vette ki a kezemből a kártyát és már nyitotta is ki az ajtót.
Csak a fejemet rázva mentem be utánna a szobába.
-Ugye tudod hogy neked is van szobád?
-Már eldönt az ágyon és a kezeit a feje alá téve nézett rám.
-Tudom miele. De itt kényelmesebb az ágy.
-Aha, az ágy mi? Itt maradsz estére?-feküdtem mellé, mire csak oda húzott magához.
-Igen. De majd a cuccomat átviszem. Igen feltűnő lenne, ha még az sem lenne ott.-megbeszéltük hogy nem válaljuk még fel a kapcsolatunkat, hiszen nagyon az elején vagyunk. Előbb alakuljon ki egy biztos kötelék és majd idővel elmondjuk.
Még egy kicsit pihentünk, és utánna átvitte a szobájába a cuccait, és este már jött is vissza.

Már a pályán voltam, és épp volt egy kis szabad időm, így Daniellával  kimentünk a paddockba, hogy kicsit elszakadjunk a munkától.
-Nem megyünk el a kávézóba? Itt van egy nagyon finom süti. Azt meg kell kóstolnod.
-Akkor menjünk. Ki nem hagynám.-így elindultunk a kávézó felé, azonban arra nem számítottam hogy az utunkat egy labda akadályozza majd meg.
-Ez meg honnan jött?-simogattam meg a lábamat, hiszen nem kis erővel csapódott neki.
-Szerintem sejtem.-nevetve mutatott előre, ahol egy Red bullos sapkát férfi vigyorogva integetett.
-Ez nem volt szép Verstappen.-kiáltottam oda a férfinak, aki ugyan úgy vissza kiáltott.
-Így jársz Alessi ,ha nem nézel a lábad elé.-csak felkaptam a labdát és elindultam feléjük. Szándékomban állt oda dobni neki, azonban a férfi túl jól ismer már, így vigyorgva elbújt a csapattársa mögé.
-Szia.-köszönt rám a csapattársa, akivel eddig nem igazán beszéltem.
-Szia. Kicsit arrébb állnál?
-Miért? -Kérdezett vissza, de már a holland férfi válaszolt helyettem.
-Arrébb ne állj Checo. A végén még megöl a labdával.-Daniella és Perez is csak nevetett rajtunk, viszont én gyilkos pillantásokkal néztem a férfit.
-Nem volt szép tőled Max. Tudod hogy ezt még vissza kapod.
-Ugyan már Viv. Ennyire nem haragudhatsz rám?
-Dehogy is nem. Kérj bocsánatot.
-Biztos hogy nem. Nem csináltam semmit. Te nem néztél a lábad elé.-húzta ki magát, hiszen ő úgy gondolja igaza van.
-Gyere csak elő..-mentem közelebb hozzájuk, mire kilépett Perez háta mögül, és hirtelen elkezdett szaladni.
Én csak utánna futottam és hirtelen eldobtam a labdát, arra azonban nem számítottam hogy pont teljesen mást találok el vele.
-Héé, ez mi a fene volt?-kiáltott rám Carlos, miután neki repült a labda.
-Jézusom, bocs Carlos.-azonnal elnézést kértem tőle, mire Max is oda ért és már a hasát fogta a röhögéstől.
-Te tényleg nem tudsz dobni. De hogy még a színeket sem ismered fel. Enyje Alessi, csak nem romlik a kis szemecskéd.
-Fogd be Max.
-Oké, mi folyik itt srácok?-nézett ránk Charles. Max röhögött és pedig gyilkos tekintettel néztem rá.
-Megrugot.
-Meg akar dobni.-mondtuk szinte egyszerre,amiből a fiúk semmit sem értettek.
-Hé srácok. Ez hatalmas videó lett.-jött oda Danielle, kezében a telefonnal.
-Milyen videó?-fordultam a lány felé aki már a kezembe is adta a telefont. Sokáig nem volt nálam mert Max egyből elvette ,és a két pilótával együtt nézte.
-Ti tényleg nem vagytok normálisak. De ez haláli lett.-röhögött már Carlos is.
-Te felvetted?-fordultam újra a lány felé, aki csak nevetve bólintott.
-Nem csak én. Perez is.
-Hát ez nagyszerű.-remélem mindenki hallotta az iróniát a hangomban.
-Pedig tök jó lett. Imádni fogják.
-Ki ne merd tenni.-szóltam rá a nőre, mire a három férfi csak elnevette magát.
-Jaj ne már. Pedig tök jó lett.
-Daniella. Ha kiteszed nekem annyi.
-Nyugi Viv. Ha esetleg kirúgnak a vörösök, hozzánk bármikor jöhetsz.-karolt az Max, és vigyorogva nézett le rám.
-Nagyon vicces vagy.
-Nem megy sehova. Úgyhogy, hűsd le magad Max.-szólt rá Charles, mire mellette Carlos csak helyeselt.
-Pedig a kék jobban állna.-csak kicsit oldalba böktem, ezért gyorsan el is engedett.
-Ez fájt. Milyen kemény a könyököd.-simogatta az oldalát ahol megböktem.
-Úgy kell neked. -vigyorogtam rá, mire a többiek elnevették magukat.

A fiúknak rengeteg munkájuk volt, hiszen miamiba jelenleg minden a forma-1ről szól.
Komolyan ,jelenleg olyan a paddock mintha egy Oscar átadó lenne.
-Na niñita ,mit szólsz hozzá?-jöttek oda hozzám a fiúk, bár azt sem tudtam hol voltak az előbb.
-Mármint mihez?-Néztem fel a füzetemből, amibe jegyzeteltem.
-Hát az új ruhánkhoz.-mutatott végig a felsőjén Carlos.
-Jól néz ki. Tetszik hogy olyan amerikai.
-Ugye hogy jó? -Carlos nagyon lelkes miatta, viszont Charles csak mosolyogva állt mellette.
-Rebecca merre van?-Carlos reggel mondta hogy jön, de még nem találkoztam vele.
-Majd csak este ér ide. Vacsizunk együtt?-csak ránéztem Charlesra aki csak bólintott egyet.
-Persze én benne vagyok.-válaszolt a monacói végre.
-Én is. Majd szólj hogy mikor.
-Oké, na megyek mert Lando valamit nagyon mutatni akar.-nézte a telefonját Carlos, aki ezek szerint Norrisal  beszélt.
-Min dolgozol ennyire?-hajolt át a vállam felett Charles, és úgy nézte a füzetemet.
-,Csak az adatokat írom ki.-a feje még mindig az enyém mellett volt, így éreztem a meleg leheletét amikor megszólalt.
-Úgy látszik este dupla randink lesz.
-Ki mondta hogy ez randi?-csak nevetve elhajolt és a mellettem lévő székre ült le.
-Hát én. Este vacsizni akartalak vinni, de úgy látszik Carlos beelőzött.
-Így jártál. Az sem biztos hogy belementem volna. Tudod sok dolgom van.
-Csak ugyan kiele? Akkor majd éjjel ezt megbeszéljük.-kacsintott rám, ami miatt csak mosolyogva néztem rá.
-Hát drágám, nagyon sok mindenben jó vagy, de a kacsintást kicsit gyakorolnod kell.
-Majd megmutatom az este mennyire jól tudok kacsintani.-dőlt előre, így már szinte az ajakink majdnem össze értek.
-A tükör biztos nagyon örül majd neki.
-Hihetetlen egy nőszemély vagy.-dőlt vissza nevetve, mire rákacsintottam.
-Látod, így kell ezt.
-Majd akkor megtanítasz rá. Kitalálom addig mi legyen a jutalmam.
-Még jutalmad is lesz?
-Még jó hogy. Nagyon is jó kis jutalmam lesz.-Állt fel, ám mielőtt elment volna, csak vissza állt a hátam mögé, és a fülembe kezdett el suttogni.
-Nem lesz rajtad sok ruha hozzá miele. -nyomott egy apró puszit a nyakamba és már ment is el.
Csak hátrafordultam és néztem a férfi távolodó alakját. Szerencsére a garázs ezen része elég üres volt, mert mindenki ebédelni ment, így nem látták a kis műsorát.
Viszont az arcom szinte lángolt a férfi csókja miatt. Így gyorsan le kell hűtenem magam, mert jelenleg csak ő jár a fejemben.