Sweet Temptation

2

|Isabelle|

    - Ki a szexi pasi?- kérdezte Jessica, míg várta a számlát. - Ismered?
    - Nem.- válaszoltam tömören.
Már jócskán éjfél után jártunk, de hál Isten még mindig nagyon sokan voltak. Ennek azért örültem, mert ilyenkor Dean is sokkal elviselhetőbb volt. Büszkén pásztázta végig a helyiséget minden alkalommal és ez eszembe jutatta, hogy egyszer én is átélhetem ezt. Megnyithatom a saját vállalkozásomat, ahol kimondottan helyi sört fogunk árulni. Bár ez még nagyon messze van.
    - Láttam, hogy beszéltél vele, na Izzy a részleteket, ha kérhetném!-csavargatta szőke tincseit.
    - Jaj oké, megkérdezte, hogy hívnak én elmondtam. Kész ennyi volt a történet.
    - Uncsiii! - sóhajtott.- Most komolyan? Nem halsz bele egy kis flörtbe, fogadok, hogy a pasas nagy játékos, és biztos tudja, hogy mi kell egy nőnek!- mondta ábrándosan.
    - Jess ha esetleg elfelejtetted volna van pasim, akit mellesleg szeretek. Nem fogok flörtölni egy idegennel, csak mert te egyedül rajtam keresztül tudod kiélni a fantáziáidat!- böktem meg kissé a karját.
    - Ugyan már! Lefogadok, hogy egy állat az ágyban... ha te nem startolsz rá, akkor lehet én fogok!- mosolygott sunyin.
Erre már felkaptam a fejem. Tényleg megtenné? És miért is érdekel ez engem?
    - Nem azért fizetlek, szöszi, hogy pasikkal kezdj ki munkaidő alatt!- dörmögte Dean.
    - Már itt sem vagyok, főnök!- felszegett állal átvágott a tömegen, nagyon feltűnően riszálva a seggét. Odapillantottam Deanre, aki le sem tudta venni róla a szemét, az ujjai szinte elfehéredtek a pohár körül.
    - Ha erősebben szorítod szét fogod törni.
    - Mi van?
    - Dean.. elakarsz nekem mondani esetleg valamit?- fordultam felé mosolyogva.
    - Fogd be, Izzy!- azzal ott hagyott.
A fejemet csóválva kezdtem neki egy újabb rendelésnek. A szemem sarkából láttam ahogy Jessica szőke haja át verekedik a tömegen, és megáll közvetlenül az idegen pasi mellett.
Bájosan rámosolygott és kérdezett tőle valamit, mire a pasi bólintott és válaszolt. Hirtelen melegség öntötte el a nyakamat, ami felkúszott az arcomra. Tényleg kikezd vele?
Jessica bőszen magyarázott a férfinak, aki csak mosolygott. Egyszer csak mind a ketten felém fordultak. Jessica elkapta a pillantásomat, és úgy döntött ott hagyja a szexi idegent. Várj, mi van??
    - Jess a főnök ezt nem fogja díjazni!- próbáltam leplezni a gúnyt a hangomban.
    - Nyugi van, csak megkérdeztem kér e még valamit!- olyan minden tudóan mosolygott.- Tudod mit válaszolt?
    - Nem!- szem forgatva leguggoltam, hogy elrakjam a tiszta poharakat a helyükre.
    - Hogy köszöni, de már van, aki kiszolgálja.
Olyan gyorsan pattantam fel a fejem sikeresen beütöttem a pult szélébe.
    - Baszki! - gyorsan odapillantottam ahol a férfi ült, reméltem, hogy ezt éppen nem látta. Meglepetten pislogtam, mert volt a helyén.
    - Azt hiszem lett egy új titkos hódolód! - énekelte Jessica.
    - Hogy lenne már titkos, mikor éppen itt ült előttem?
    - Tudod, hogy értem!
Ebbe nem akartam bele menni, éppen indultam hátra a mosdóba, mikor láttam, hogy a folyosón Dean beszélget, nem akárkivel, mint azzal a pasival.
    - Hogy megy az üzlet Dean?
Baráti kézfogás közben cseverésztek. Próbáltam elslisszolni mellettük, úgy hogy ne vegyenek észre, de persze ez nem sikerült.
    - Izzy! Kire hagytad a pultot?- szólt rám Dean.
    - Jessica beugrott, hogy tudjak kimenni a mosdóba. 5 perc az egész.- magyaráztam.
    - Voltál szüneten?
    - Még nem.. de tényleg, csak ki futok a mosdóba és ....
    - Menj ki egy cigire, egész éjjel pörögtél.
Bólintottam és a padlót fixírozva indultam el mellettük. Kapkodtam a lábam, hogy az idegen még véletlenül se tudjon hozzám szólni, és már csak akkor tudtam normálisan lélegezni, mikor benyitottam a személyzeti mosdóba.
Miután elvégeztem a dolgomat megnéztem a telefonomat, hátha keresett valaki.
Hunter két üzenetet küldött.
"Szia édes! Mikor végzel? Elugrok érted! "
1 órája küldte. A második pedig egy fél órája érkezett. 
" Izzy közbe jött valami, nem fogok tudni elmenni érted. Ne haragudj! Kérlek jelezz, ha hazaértél. Tudod, hogy utálom amikor egyedül mászkálsz hajnalban haza. Szeretlek!"
Próbáltam nem a szememet forgatni, Hunter tudja jól, hogy utálom, amikor gyerekként kezel. Tudom, hogy csak aggódik, de teljesen képes vagyok egyedül taxit fogni, és különben is egyszerre végzünk és Jessica elkísér. És meg is mi a franc jön neki közbe hajnali kettőkor??
" Ne aggódj, Jessica velem jön! Szeretlek!"
Gyorsan visszapötyögtem neki, és bementem az öltözőbe, hogy a táskámból előhalásszam a cigimet.
Nagyot sóhajtottam, amikor végre kiléptem a hátsó kijáraton a szabad levegőre. Az este kissé hűvös volt így szeptember közepén, de nem bántam. Jól esett a friss levegő.
Bekapcsoltam az e-cigimet és vártam, hogy a szál felhevüljön. Kissé megmozgattam a lábaimat, kezdtek fáradni, ami nem csoda. Egész este meg sem álltunk, és már biztos voltam benne, hogy másnap(vagyis még ma) délig alszom. A bár hivatalosan 3- kor zár, de ilyen tömegnél jócskán elszokott húzódni a zárás. Ahogy beleszívtam a cigimbe, rájöttem, hogy ebéd óta nem ettem semmit. A gyomrom erre erősen korogni kezdett.
    - Csatlakozhatok?
A hang olyan hirtelen érintett, hogy ugrottam egyet.
    - Bassza meg!- kaptam a szívemhez.- A szívbajt hozta rám!
Az idegen pasi sétált felém ugyan csak cigivel a kézben. Úgy közelített meg, mint aki éppen a prédáját próbálja becserkészni.
Hirtelen kényelmetlenül éreztem magamat, hogy csak mi vagyunk a sikátorban. Ha esetleg kiderül, hogy baltás gyilkos és ki akarna nyírni, akkor egy léleknek se tűnne fel. Na jó egy idő után Deannek igen, ugyan is nem lenne ki dolgozzon!
    - Bocs, nem akartalak megijeszteni!- és csak közelített.- Rájöttem, hogy be sem mutatkoztam neked,Dominic!- nyújtotta a kezét.
Most, ahogy a csendes utcán álltunk és tisztán hallottam a hangját, felfedeztem hogy van egy kis akcentusa.
    - Nyugi, nem harapok!- mondta miután észrevette, hogy nem fogtam vele kezet.
    - Az én nevemet már tudod.- nagy nehezen odanyújtottam a jobbomat.
    - Isabelle, bent nem volt alkalmam elmondani, hogy csodaszép neved van.- vigyorgott.
Már megint úgy ejtette ki a nevemet. Gyorsan visszarántottam a kezem és inkább beleszívtam egy nagyot a cigimbe. A nikotin átjárta a tüdőmet, és némileg lenyugtatta az idegeimet. Tudom nagyon rossz szokás a dohányzás, de ez az egyetlen olyan dolog, amit néha napján megengedek magamnak. Nem vagyok láncdohányos, csak itt-ott jól esik.
    - Köszi, azt hiszem.- vágtam oda, enyhén durvábban, mint szerettem volna. Nem értettem mit keres itt kint ez a pasi, és mi a francért nem tér vissza szívverésem a normális tempóba az érintése óta.
    - Régóta dolgozol Deannek? - egyik vállat nekitámasztotta a falnak és ő is rágyújtott.
    - Nézd, Dominic! Nem tudom mire játszol, de nem vagyok rá vevő, van pasim.- fújtam ki a füstöt.
    - És ha van, akkor már nem is beszélgethetsz másokkal? - vonta fel a szemöldökét. Egyáltalán nem zökkentette ki az amit mondtam.
    - Nem erről van szó.. csak nem akartam, hogy...á hagyjuk.- most tök hülyének nézhet. Azt hittem azok után, ahogy rám nézett és ahogy hozzám ért a pultnál, ki akar velem kezdeni. Idióta vagyok! - Ismeritek egymást?- tereltem el a témát.
    - Igen, régi cimborák vagyunk. Szóval mióta dolgozol itt?
Amíg várta a válaszom, kissé lejjebb esett a pillantásom a testén. A fehér ing megfeszült a mellkasán és tökéletesen láttam a teste minden körvonalát. Biztos voltam benne, hogy a hasa is éppen olyan kidolgozott lehet, a sötétkék farmer rásimult a hosszú combjaira. Hirtelen eszembe jutott, hogy várja válaszomat én meg éppen méregetem őt.
A tekintetem gyorsan felkaptam az arcára, ahol újra azt a sunyi vigyort láttam. Rajta kapott!
Most vettem észre, hogy mennyire magas volt.
Biztos volt vagy 190 centi, pedig én sem voltam alacsony, de még az én 170 centimmel is felfelé kellett néznem rá.
    - Kb. 1 éve. De csak ideiglenesen.- kivettem a cigit a tartóból és kidobtam az ajtó melletti hamutartóba.
    - Tényleg? Pedig már azt hittem örökre a Dean's-ben akarsz pultos lenni.- pimasz volt, azt meg kell hagyni.
    - Ha-ha, nagy okos. Szeretném megnyitni a saját vállalkozásomat egyszer.- magam sem értettem miért mondom ezt el neki.
    - Az klassz! És mi lesz az?
    - Egy pub, ahol helyi söröket fogunk felszolgálni. És nem, ismétlem nem kocsma lenne, még mielőtt ezzel jössz. Ízléses helyet akarok, ahol az állam összes sörfajtáját megtalálhatják az emberek, élőzenével és különleges harapnivalókkal.
    - Hűha, megtervezted már az egészet, hm? - mosolyodott el, ami elért egészen a szeméig. Tényleg egészen különleges kék szeme volt, az óceánt jutatta eszembe.
    - Igen, szeretem megtervezni a dolgokat, elvégre csak úgy lehet teljesen élni az életet, nem igaz?
    - Hát én ezzel vitatkoznék.- elnyomta a csikket és áthajította a sikátor másik felébe.- Ha állandóan megtervezed minden lépésedet, akkor semmi váratlan nem történik az életedben, és ez elég unalmasan hangzik. - lépett egyet felém.
    - Nekem ez nem tűnik unalmasnak, tökéletesen meg vagyok elégedve az életemmel.- hátráltam egyet az ajtó felé.- Éppen annyi izgalom van benne, mint amennyi kell.- miért magyarázkodok?
    - Szerintem pont, hogy arra lenne szükséged! - egyre csak közeledett, míg végül pontosan előttem állt meg. Annyira közel voltunk egymáshoz, hogy éreztem a testéből áradó hőt. - Egy kis izgalomra.- morogta. A keze elindult az arcom felé és a fülem mögé tűrt egy elszabadult hajtincset. Hirtelen elfelejtettem, hogyan is kell levegőt venni. A szám kiszáradt a testem pedig teljesen libabőrös lett az érintésétől.
    - N..nekem vissza kell mennem! - dadogtam és meg sem vártam, hogy válaszoljon. Feltéptem az ajtót és visszarohantam a bárba.