Sweet Temptation

12

. Így, hogy tudtam Dominic alig pár méterre van tőlem és csak egy ajtó választ el minket egymástól az este katasztrófa lett.
Összekevertem a rendeléseket, barna sör helyett világost csapoltam. Bourbon helyett whiskyt és így tovább. Ezt Jessica is észrevette és az arcomba is vágta.

-        Izzy, szedd össze magad! Még sosem láttalak ilyen szét szórtnak. – mondta a nyilvánvalót.
Mintha én nem tudnám!

Inkább csak bemutattam neki és próbáltam koncentrálni.
Mikor az összekeverésből sikerült még egy kört összehoznom Jessica berontott a pult mögé. Elővett két poharat tele töltötte őket tequilával és az egyiket nekem adta.

-        Ezt most megiszod! – parancsolta. – Gyerünk, prosit!

Szót fogadtam és koccintás után lehúztam az erős italt. Égetett a torkomon lefelé, végig egészen míg a gyomromban nem landolt.
Lehet, hogy Jessnek igaza volt, mert ez némiképp segített ellazulni.

A következő órában, már ugyan azzal a magabiztosággal és profizmussal dolgoztam, ahogy azt szerettem és elvártam magamtól.
Odakiabáltam Kimberlynek, hogy hátra megyek és hozok még poharat. Ő csak egy bólintással jelezte, hogy oké. Nem bajlódtunk több szóváltással, úgy sem hallottuk volna a zenétől.
Besétáltam a raktárba egyenesen a polchoz, amin a tartalék boros poharakat tartottuk. Volt egy asztalunk, akik megállás nélkül kérték a chardonnayt. Nyújtózkodtam, hogy elérjem a dobozt, közben azért imádkozva, hogy ne essen a fejemre.

-        Segítsek? – jött a kérdés az ajtóból.

Lemerevedtem a hangra. A kezem még mindig a levegőben és lábujjhegyen egyensúlyoztam.
Dominic meg sem várta a válaszomat már el is indult a polc felé és felém. Elléptem, hogy véletlenül se kerüljünk közel egymáshoz, tudva, hogy ő biztos nem akarná.
Gond nélkül levette a dobozt és oda nyújtotta. Én zavartan lépkedtem egyik lábamról a másikra, és a polcot tanulmányoztam.

-        Öhm... köszi. – motyogtam.

Kivettem a kezéből és az ajtóhoz mentem, minél messzebbre innen.

-        Szóval akkor vissza rohantál hozzá? – hangja megállított.
-        Tessék? – kérdeztem pislogva.
-        Mivel egész héten nem hallottam felőled, gondoltam, hogy ott folytattátok MR. McFasszal, ahol abbahagytátok. – hangja merő gúny és düh.
-        Dominic... - a doboz veszélyesen remegni kezdett a kezemben.
-        Áruld el nekem, dulce, - lépett egyet felém – rám gondolsz miközben megdug?

Szemeim kipattantak a helyéből és tátva maradt a szám. Ordítani akartam vele, amiért ilyen bunkó módon viselkedik, de nem jött hang a számra. Csak álltam és a dobozt szorítottam magamhoz, mintha az meg tudna védeni. Bár tudtam, hogy Dominic sosem bántana fizikailag, nem voltam benne biztos, hogy szavaival nem fogja ketté tépni a lelkem.

-        Azt képzeled bárcsak én lennék a helyében? – hangja mély volt és tele megvetéssel – Mert én kurvára téged képzeltelek el, miközben egy eszelős kis barnát döngettem a minap. – szája gonosz vigyorra húzódott.

A doboz nagy csörömpöléssel esett ki a kezemből.

Bumm!

A szilánkok szanaszét repültek, a doboz a lábam előtt hevert összenyomva az esés erejétől. 

Lefeküdt valakivel...

A gyomrom liftezett egyet és szorított a mellkasom. Tágra nyílt szemekkel néztem, ahogy Dominic gúnyos vigyorral az arcán arrébb rúgja a dobozt. Zsibbadt a karom, a fejem lüktetett és epe ízét éreztem a számban.