13

226 6 0
                                    




Szombaton miután felébredtem, az első dolgom az volt, hogy felhívjam Deant és bocsánatot kérjek, amiért cserben hagytam tegnap este.

- Izzy, mondtam már, semmi gond! Megoldottuk!

De én akkor is makacskodtam és mivel vasárnaponként a bár nincs nyitva, felajánlottam, hogy bemegyek és az egészet kitakarítom.

Muszáj volt valami féle vezeklést kitalálnom magamnak, és ezzel némiképp enyhült a bűntudatom.

Dean vonakodva, de belement. Tudta, hogy úgy sem fogom addig békén hagyni, amíg erre nem bólint rá. És volt olyan rendes, hogy nem hozta szóba amit látott.

Tegnap miután elküldtem Dominicet elaludtam az ajtónak dőlve a padlón. Kikészültem a történtektől és már arra sem volt erőm, hogy legalább a kanapéig elmásszak. Így a nyakam teljesen elgémberedett.

Fogtam magam és elindultam zuhanyozni, hogy lemossam magamról a tegnap este történéseit és kicsit ellazítsam sajgó végtagjaimat.

De mint mindig, most is Dominic költözött a gondolataimba, ahogy a forró víz a bőrömhöz ért.

Istenem, milyen szenvedéllyel ért hozzám. Képes volt eljuttatni a csúcsra, úgy, hogy még csak le sem vetkőztetett.

Érintését még most is éreztem a testemen. Hogy a fenébe tud valaki ennyire vonzódni egy olyan emberhez, akit alig ismer?

Még mielőtt nagyon belemerültem volna a fantáziálásba, inkább befejeztem a zuhanyzást és törölközőt csavartam magam köré, mikor csengettek

Kinyitottam az ajtót de senki nem volt mögötte. Körbe pillantottam, hátha meglátok valakit és ekkor vettem észre, hogy egy virágcsokor hever a küszöb előtt.

Egy csokor bíbor színű bazsarózsa. Megilletődve nyúltam, hogy felvehessem és bele szagolhassak. Imádtam a bazsarózsát, anya kertje tele volt velük. Az egész gyerekkorom azzal telt, hogy minden tavasszal anyát nyaggattam, hogy ültessünk még. Ennek hála a ház ahol felnőttem bazsarózsa bokroktól illatozott.  Belestem a szirmok közé üzenet után kutatva, hogy kitől jöhetett. Aztán rájöttem, hogy törölközőbe csavarva állok a lépcső tetején, így inkább bementem a lakásba, hogy vázát keressek a virágoknak.

Hatalmas mosollyal az arcomon nyúltam az egyetlen kristályváza után, amit anyától kaptam. Tele töltöttem vízzel és belehelyeztem a csokrot.

A telefonom ebben a pillanatban szólalt meg.

Dominic

- Remélem tetszik az ajándék! – kezdte rögtön, ahogy felvettem.

Ledöbbenve álltam a konyha közepén.

Ő küldte?

Először azt hittem Huntertől van, bár abban sem vagyok biztos, hogy ő tudja melyik a kedvenc virágom.

- Isabelle, itt vagy?

- Igen, bocsi! -hebegtem- Te küldted a csokrot? – kérdeztem, még mindig elképedve.

- Igen, egy fajta "ne haragudj, hogy fasz voltam" ajándék.- nevetett

- Gyönyörű! Köszönöm, ez... nem is tudom mit mondjak.- zavartan motyogtam.

- Beérem azzal, ha megbocsátasz. – búgta a fülembe.

Még mielőtt bármit is mondhattam volna, folytatta.

- De inkább ne is mondj semmit, elég volt látnom a mosolyodat, mikor kinyitottad az ajtót.

Végig nézte, ahogy törölközőben ajtót nyitok? Még is honnan?

Sweet TemptationWhere stories live. Discover now