Sweet Temptation

29

- Jessica, komolyan mondom, látnod kellett volna a babával a kezében...- mondom ábrándozva, ahogy felidézem Dominic hatalmas karjai közt a kis Miát.
Esküszöm a női testrészeim egyenként ugrottak fel a látványra. Eltudjátok képzelni, hogy egy széles vállú, erős férfi, aki alapjáraton is bugyi szaggatóan szexi, hogy néz ki egy kislánnyal a kezében?
Jessica röhögve kanalazza a fagyit a szájába. Mind ketten nála ejtőzünk a kanapén, lévén, hogy kedd és szabadunk van.
És mivel a hétfőt Dominickal töltöttem, a legjobb barátnőm reklamált, hogy ezer éve nem beszélgettünk ezért ki kell engesztelnem...
- És tényleg a barátnőjeként mutatott be az apjának?
- Igen! - sóhajtom vigyorogva.
Be kell valljam először meglepett vele, de amin igazán meglepődtem, hogy ez engem egyáltalán nem zavart. Sőt! Boldog voltam...
- Annyira jó fejek a szülei, az anyukája egy igazi konyhatündér.
- Jól van, elég ebből az öntelt, bárgyú vigyorgásból.- morog és felém dob egy párnát.
- Azt hittem örülsz, hogy boldog vagyok!- nevetve térek ki előle.
- Persze,hogy örülök! De ha nem hagyod abba a füledből szívecskék fognak kiszállni...- röhög.
Ezután egy darabig csendben ettünk a fagyinkat. Vagy is jobbára csak én. Jessica gondterhelt arccal piszkálta a sajátját.
- Jess, minden rendben?
- Persze, miért?
- Szöszi, ne hazudj nekem! Látom rajtad, hogy bánt valami, tudod, hogy nekem elmondhatod.- megbököm a vállammal ő pedig egy hatalmasat sóhajtva ledobja az asztalra a fagyis dobozt.
- Lefeküdtem Deannel.
- Mi van? Mikor?
- Hát kb. egy hete. - motyogja.
- Atya világ! Jess ez szuper! - kiáltok fel örömben, de mikor meglátom Jessica könnyes szemét, lehervad a mosoly az arcomról. - Vagy még sem?
- A kanapés eset óta üvegszilánkokon járkálunk egymás közelében. Egyik este tudod, mikor nem éreztem jól magam és nem mentem dolgozni, Dean megjelent a lakásomon egy doboz kínai kajával. - meséli szipogva.
- Ha! Nekem azt mondta fontos elintézni valója akadt. - nevetek visszaemlékezve arra az estére.
- Na mindegy. Hozott gyógyszert és addig nem hagyott békén, míg nem ettem meg a tavaszi tekercs felét...- forgassa a szemét.- Egyik dolog követte a másikat és az ágyamban kötöttünk ki.
- És akkor mi a probléma?
- A karjaiban tartott míg elaludtam, de mikor reggel felébredtem már nem volt ott. Mikor számon kértem tőle, hogy miért lépett le azt válaszolta, azt hitte ezt várom el tőle...
- Na jó, Dean egy idióta... Aztán? Van egy olyan érzésem, hogy ez még nem minden.
Jessica sóhajt egyet és kifújja az orrát.
- Az a baj, hogy magam sem tudom, hogy mit akarok. Ő a főnököm, Izzy! Nem bonyolódhatok ebbe még jobban bele. Már így is túl lőttünk a célon, nem szabadott volna szexelnünk.
- Jess, abból amit most látok, és ami eddig történt, kissé késő visszakozni, nem gondolod?
- Nem, mondtam neki, hogy az csak egyszeri alkalom volt. Többet nem fordulhat elő.
Hevesen rázza a fejét, de a szemei másról árulkodnak.
- Dean erről, hogy vélekedik?
- Egyet értett velem. De hiába egyeztünk meg, egyszerűen képtelen vagyok elfelejteni azt az éjszakát. És az sem segít, hogy Dean azóta is folyamatosan úgy bámul rám.
- Azért valljuk be nem könnyíted meg a helyzetét.- nevetek.
- Nem tudom miről beszélsz! - ugrik fel és a konyhába siet.
- Ugyan már! - sietek utána. - Tudom, hogy direkt cukkolod őt. A feszülős nacijaid, amikben mindig az orra előtt parádézol, nyíltan flörtölsz a vendégekkel Dean előtt, vagy két értelmű utalásokat teszel neki. Nem vagyok vak, Jessica.- vigyorgok.
- Mi azzal a baj, hogy flörtölök? Nem vagyok az övé, azt csinálok amit csak akarok. - mondja dacosan és ki vesz két sört a hűtőből.
- Ezzel csak az a baj, drága barátném.- sétálok mellé és átkarolom a vállát.- Hogy te nagyon is az övé akarsz lenni. Csak inkább vissza léptél egyet, ahelyett, hogy ezt elmondtad volna neki.
- Ez egyáltalán nem igaz! - fejti le a karom a válláról és kihúzza a fiókot, hogy elővegye a sörnyitót.
- Magadnak hazudhatsz, de engem nem tudsz becsapni. Megtépázta az önbecsülésed azzal, hogy lelépett, te meg azzal bünteted, hogy kapaszkodsz ebbe a röhejes indokba, hogy ő a főnököd.
- Nem tudtam, hogy újabban pszichológus lettél. - mondja gúnyosan és a kezembe nyomja a sört.
- Nem kell doktori ahhoz, hogy bele lássak a fejedbe. Már mondtam, ismerlek, mint a rossz pénzt. - nevetek.
Vissza heveredtünk a kanapéra. Jessica elindított valami idióta reality showt és mélyen a gondolataiba merülve bámulta a képernyőt.
- Jessica, kérdezhetek valamit? - fordulok felé egy idő után.
- Hm?
- Ki kezdeményezett akkor este?
Jessica először elfehéredett, aztán az arca szépen lassan rózsaszín lett, majd olyan vörös mint a paprika.
- Ezzel megválaszoltad a kérdésemet.- nevetek fel hangosan.
- Utállak! - morogja az orra alatt.
- Én is szeretlek! - kacagok még mindig.
A nevetésem a telefonom csörgése szakította félbe. Egy számomra ismeretlen szám virított a kijelzőn, vonakodva de felvettem.
- Haló?
- Izzy, én vagyok az Logan.
- Mit akarsz?
A fenékbe markolós pofonos incidens óta nem beszéltem vele. Haragudtam rá, és magamra is, amiért bele mentem ebbe az eszement ötletébe.
- Van egy kis gond. Hunter egyik embere látott téged és Domincket a minap együtt vásárolni a Targetben.
A francba!
- Basszus!
- Na igen! Mondd csak, édesem melyik részét nem értetted annak, hogy ne mutatkozzatok nyilvános helyen együtt?
- Ó, bassza meg! - túrok a hajamba az idegességtől. - Sajnálom, Logan...annyira boldog voltam, hogy kibékültünk, hogy ez az apró részlet kiment a fejemből. - vallom be motyogva.
- Szerencsénkre a fickónak nem volt annyi esze, hogy képet lőjön vagy valami, így sikerült kimagyaráznom Davisnek, hogy mi is történhetett.
- Mi? Hunter felkeresett? - sipítok a telefonba.
- Igen a drága exed volt oly kedves és felvilágosított, hogy valószínű a hátam mögött keféltek Dominckal. - röhög.
- Baszki, mi van ha Dominicet is felkereste, és akkor lehet, hogy már tudja is az igazat. A picsába Logan, felfogja dobni Josét, miattam!
- Héj, nyugi kislány. Simán bevette a mesét amit előadtam neki. De lenne egy egészen aprónyi kis szívesség amit meg kellene tenned...
- Logan, nem tetszik ez nekem.
- El kell jönnöd velem holnap egy partira.
- Mi? Minek?
- Hunter meghívott engem és a "barátnőmet". - gúnyolódik - Figyelj szinte biztos vagyok benne, hogy Dominic is ott lesz. Tuti,hogy ez a fasz meg akar bizonyosodni arról, hogy köztetek tényleg nincs semmi. El kell jönnöd velem!
- Logan meg vagy húzatva? Dominic már attól dührohamot kap, ha csak rám nézel. Ha végig kell parádéznom melletted egy egész estét, tuti, hogy nem marad ép csont a testedben a végére.
- Ugyan már! Ki fogja bírni, tudja,hogy mi forog kockán. Izzy, figyelj rám! Muszály lesz ezt végig csinálnunk, ha Hunter elkezd szimatolni akkor nekünk annyi.
Ezzel rám rakja a telefont én meg bambán bámulok a képernyőre és próbálom felfogni a dolgokat.
Hogy az a jó...
Az én ötletem volt, hogy ugorjunk el az üzletbe, mert nem akartam üres kézzel beállítani a szüleihez. Annyira elvarázsolt azzal, hogy be akar mutatni a szüleinek, hogy teljesen elfeledkeztem Hunterről meg a kis egyességünkről Logannel.
- Minden oké? - kérdezi mellőlem Jessica.
Őt nem avattam be a részletekbe, nem akartam, hogy bele bonyolódjon. Jobb ha nem tud semmit sem.
- Jess, szörnyen sajnálom, de most mennem kell!
- Van ennek bármi köze ahhoz, hogy Logan az arcodat csókolgatta szombat este?
Na bakker...
- Mi? Egyáltalán nem is csókolgatott...- a hangom szégyentelenül elvékonyodik.
- Jól van! - felnevet. - Úgy teszek, mintha nem tudnám, hogy Logan lett a kamupasid és csak így tudtok Dominickal együtt lenni.
Ámulva nézek rá. Honnan a francból jött rá mindenre?
- Na menj! Ha jól sejtem le kell csillapítanod egy fenevadat még ma este. - röhög és az ajtó felé mutat.
Oké, kezdem félteni a gondolataim Jessica közelében...
Felkaptam a kabátomat meg a cipőmet és már rohantam is az utcára, hogy fogjak egy taxit.
Menet közben tárcsáztam Dom számát és imádkoztam, hogy fel vegye.
- Mi linda, azt hittem már fel sem hívsz! - búgja a telefonba.
- Szia, van egy kisebb probléma. Otthon vagy?
Közben megáll egy taxi és gyorsan elmondom a sofőrnek a címet.
- Igen, mi a baj Isabelle?
- Tíz perc és ott vagyok nálad. - hadarom és kinyomom neki a telefont.