Sweet Temptation

18

Arra keltem fel, hogy hasogat a fejem. Ránéztem a telefonomra: 4:45.
Szuper...
Két órát aludtam.
Ki akartam szállni az ágyból, de két erős kar visszatartott. Mosolyogtam, ahogy eszembe jutott a tegnapi nap.

Tovább akartam haragudni Dominicre, nem akartam könnyen megadni neki a megbocsátást. De az nem segített, hogy miután haza hozott a bárból és én azt hittem lelépett, visszajött. Ahogy letámadott a folyosón, és életem legszenvedélyesebb csókjában részesített, elkezdte megrepeszteni a haragot, amit tápláltam iránta.
És ez a harag akkor el is tűnt teljesen, mikor reggel ajtót nyitottam és újabb csokor várt a küszöbön.
Tizenkét szál virág...minden napért egy szál. Most komolyan? Ennek ki tudna ellenállni?
Aztán jött a másik pontban délben. Mikor megláttam a négy szál rózsát, amiknek pont olyan színűk volt mint a szememnek, már egyáltalán nem dühöt vagy haragot éreztem. Az újonnan felfedezett érzés a mellkasom tájékán baromira megijesztett.

Nem szerethettem bele, ilyen gyorsan nem!

Hisz még nem is volt arról szó, hogy egyáltalán velem akarna lenni. Eddig mindig csak lelépett. Az, hogy vágyunk egymásra egy dolog, hogy bele tudnék szeretni; az már egy másik. És amíg nem bizonyítja be, hogy képes maradni, addig ezt az érzést nagyon mélyen elásom magamban.
Dominicnek rá kell jönnie, hogy nem játszhat velem és nekem is meg kell acéloznom magam, hogy ezt ne hagyjam neki.

Ezért jött az őrült ötlet, hogy kissé megnehezítem a dolgát. Bármennyire is szerettem volna újra elmerülni a csókjában, nem lehetett. Büntetésnek szántam, hogy kísérjen el minket a csajos bulira. De hamar rájöttem, hogy rohadtul élvezem a társaságát. Azt ne felejtsük el, hogy nézett rám, mikor meglátott a ruhában. Szó szerint felfaltak a szemei, ami csak olaj volt a tűzre, hogy egyáltalán nem is titkolta.

Bár mennyire is voltam részeg, minden egyes percre emlékszem. Ahogy egymáshoz simulva táncoltunk, már nem csak láttam, de éreztem is a vágyát irántam.

Megmosolyogtam az emléket, hogy gyorskaját vett nekem az éjszaka közepén.
Sóhajtva figyeltem alvó arcát. Szempillái megremegtek, száján apró mosoly. Csodálatos pasi volt.
De muszály volt kimennem pisilni, ezért vonakodva de kimásztam Dominic öleléséből.
Elvégeztem a dolgom a mosdóban, és fogat mostam, hogy eltűnjön a rémes íz a számból. A gyógyszeres szekrényből kihalásztam egy Aspirint, és hideg vízzel leöblítettem.
Némileg segített, és már nem éreztem azt, hogy valaki kalapáccsal üti a fejem.

Mikor már embernek éreztem magam, visszamentem a szobába, hogy visszabújhassak az ágyba.

Dominic felébredt a mozgolódásomra.
-    Miért nem alszol, cariña?
Rekedt hangja érdekes dolgokat művelt a női testrészeimmel.
-    Pisilni kellett.- motyogtam, és elfoglaltam a helyem a mellkasán.
Nevetése betöltötte a csendes szobát.
-    Hogy érzed magad?- mormogta, ujja a hajammal játszott.
Mondjuk úgy, hogy be vagyok indulva rád! De azért ezt még sem mondhatom ki hangosan...
-    Most már sokkal jobban.
Tenyerem az izmos hasán pihent.
-    Igazán?
Másodpercek alatt a hátamra fordított és elhelyezkedett a lábam között. Fejem mellett megtámaszkodott és lehajolt a nyakamhoz.
-    Kérlek, mondd, hogy kijózanodtál... - ajka a bőrömet érintette, amitől bizseregni kezdtem.
-    Sosem voltam józanabb! – sóhajtottam, mikor az ágyékunk találkozott.
-    Hál Isten!
Érdes ujjai az arcomhoz érnek. Én pedig alig kapok levegőt.
-    Isabelle... - leheli az ajkaimra.
Mivel már nem bírom tovább, hajába túrok és úgy húzom magamhoz az arcát. Számat az övére tapasztom és felnyögök mikor a nyelve átsiklik, és találkozik az enyémmel. Nyelvünk őrült táncba kezd, hadakozunk és könyörtelenül elvesszük azt, amit akarunk. Mert tudom, hogy ő is pont olyan kicseszettül akar engem, ahogy én Őt. Ezért muszály megmozdítanom a csípőmet, és neki dörgölöm az ágyékomat.
Egyik kezem a hajába túr, másikkal végig simítok izmos hátán. Dominic erre belenyög a csókunkba és nekem nyomja merev szerszámát.