~A korona viharja~

~13~

Bárányból vadász lett
Áldozatá pedig a farkas lesz

~Davien Lawrence~



December 18.

Ostoba egy idióta voltam. Ugyan is két szabályt is sikerült megszegnem egy éjszaka alatt.

1. Elmentem egy szórakozóhelyre, hogy elkisérhessem és biztonságban tudhassam Evangelinat.

2. Megcsókoltam Evangelinat és hagytam, hogy a vágyaim szabad utat kaphassanak.

Fejemet arcomba temetve átkoztam magam, amiért ilyen ostoba voltam, hogy neki mentem a velem szembe felállított szabályoknak.

Viszont egy rész felől meg is érte ez az egész. Ugyan is érezni Evangelina csókját, az maga volt a mámor. De amit tettünk, sajnos már vissza fordíthatatlan volt.

- Jó reggelt!- Rosie libbent be az ajtón, majd egy almát a kezébe kapva ült le mellém.- Na, hogy sikerült az este?

- Jól.

- Hála az égnek- sóhajtott fel megkönnyebülten a lány, majd egy nagyot harapva az almából mutatott felém ujjával.- Örülök, hogy nem hagytad neki, hogy vissza másszon a szobájába.

- Nem volt olyan állapotban, hogy hagyhattam volna neki.

- Helyes. Ezért jár is a piros pont Lawrence!

- Hogy ez milyen kedves- morogtam orrom alatt, majd rákérdeztem Evangelinara.- Evangelina?

- Még alszik. Egyszer majd csak lejön.

- Ha nem, engem az sem zavarna.

- Téged ugyan mi nem zavarna Lawrence?- kérdezte Rosie gúnyosan, majd egy újat harapott almájából, amikor Tina csörtetett be, nyomában Viktorral.

- Hadd tippeljek egyet! Ha pletyka éhes vadászok kapnák le az éjszaka közepén, egy buliból kifelé jövet.

Tina nagy erővel vág le elém egy újság köteget, amin nagy betűvel virított ott a következő szöveg:

Melfon jövőbeli királya a városban mulatja el az időt.

Kezemmel idegesen és ijedten markoltam meg a lapot. Tekintetemmel pedig a képet figyeltem, melyen én voltam látható, oldalamon egy barna hajú lánnyal, akinek csak feje búbja volt kivehető.

- Egyetlen egy dologra kértelek meg Davien! Egy dolgot kértem csak tőled, mi szerint: ne kerülj bajba!- förmedt rám Viktor a jobb oldalamról.

- Van róla fogalmad, hogy ez milyen rossz fényt vethet rád és így az uralkodásodra?- kiabált rám a másik oldalról Tina.- Egyáltalán komolyan veszed te ezt az egészet? Vagy csak szórakozás képp fogod fel ezt?!

- Természetesen komolyan veszem ezt az egészet- raktam vissza az asztalra nyugodtan az újságot.

- Nekem egyáltalán nem úgy tűnik! Tudod jól Davien, hogy Evangelinat nem ültethetjük a trónra. Bármennyire is okos egy nő lett, képes egy másodpercek alatt összetörni, még ha erősnek is mutatja magát. Te vagy az egyetlen egy esélyünk. De ha a mondandóim után is képes vagy, ilyen könnyedén eljátszani az esélyeid, akkor nem tudom, hogy bízhatok e már benned, mint jövő beli királyban!