A király elhunyt. Melfon országának pedig minél hamarabb egy uralkodóra lenne szüksége.
Evangelina Rangel Ramoz az egyetlen örökös aki alkalmas is lenne erre a pozícióra. Ám, nő létére nem helyezheti fejére a koronát. Így, minden erejét bevetve és...
A Hold és Nap mint ellentétek Egymást vonzzák egy ellopott percben
~Davien Lawrence~
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lassan nyitottam ki a szemeimet, majd fáradtan néztem körbe, a helyiségen. És amikor tudatosult bennem, hogy hol is vagyok kétségbeesetten pattantam fel a székből. Ugyan is Evangelinat, sehol sem láttam.
- Evangelina!- kiabáltam hangosan és teljesen urrá lett rajtam a pánik.- Eva....
- Nyugi már Lawrence, nem szöktem el sehova sem.
Nagyokat pislogva indultam meg a hang irányába, majd a medence széléről figyeltem meglepetten Evangelinat, aki mind végig csukott szemmel lebegett a víz felett. Testét csak egy fehér trikó és egy fehér nemű takarta. És ez a látvány, ahogy kiterült testtel, arca körül úszó hajával lebegett a víz felszínén, szinte mindent megért.
- Meddig szeretnél még bámulni?- még csak ki sem nyitotta szemeit, úgy kérdezett tőlem.
- Tudod, most eléggé megilyesztettél.
- Csak ugyan?- nyitotta ki végre szemeit, majd lassan a medence szélére úszott, pontosan velem szembe.
- Igen.
- Tudod, elég éret nő vagyok már ahhoz, hogy értem ne kelljen aggódni.
- Hát persze. Mert te maga vagy a makacsság kicsi lány.
Evangelina csak dühös tekintettel figyelt engem, majd egy bájos mosollyal támaszkodott meg a lábaimnál.
- Jobb, hogy ha ezzel a makacs lánnyal nem húzol ujjat.
- Ugyan mit tudnál te tenni velem szemben?- hajoltam le hozzá egy pimasz mosollyal, mire ő csak bájosan pislogott rám.
- Hát ezt- mondta és megragadva engem rántott bele a medence meleg vízébe.
Hajamat hátra tűrve mentem fel a víz felszínére mire szembe került velem a pimaszul mosolygó Evangelina.
- Azt ugye tudod, hogy most nagy bajban vagy kicsilány?
- Ha azt hiszed, hogy pont tőled fogok félni, akkor nagyon is tévedsz.
- Majd ha elkaplak, akkor mást fogsz mondani.
Evangelina csak győztesen figyel engem, de amikor látja, hogy megindulok felé, hirtelen tűnik el szeméből a mosoly. Aztán fogja magát és a medence vége felé kezd el úszni. Amikor oda ér egy gyors mozdulattal mászik ki, majd hátra pillantva rám figyel engem. Aztán meglepetésére utol érem őt és elé érve próbálom elkapni. De Evangeline csak kerülgetve próbál meg előlem kitérni. Ezt addig játsza, amíg meg nem fogom kezénél, majd feje mellet megtámaszkodva szegezem neki őt az üvegnek.
Szaporán és hangosan veszi a levegőt. Az én mellkasom is ugyan olyan ütemet jár, mint ahogyan az övé. Kicsi teste szinte remegve tapad oda az üvegnek. Szemei pedig izgatottan figyelik az én sötét szem párjaimat.
