A király elhunyt. Melfon országának pedig minél hamarabb egy uralkodóra lenne szüksége.
Evangelina Rangel Ramoz az egyetlen örökös aki alkalmas is lenne erre a pozícióra. Ám, nő létére nem helyezheti fejére a koronát. Így, minden erejét bevetve és...
Haragszik rád mint macska az egérre S az est folyamán még is egy táncot kér tőled
~Davien Lawrence~
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Két szó összesen: Teljesen elvesztem.
Elkeveredtem arról az útról, amin a lépést igazán tartani szerettem volna. Nem valami, ha nem inkább valaki miatt. Evangelina egyszerűen belelopta magát a fejembe. És akár hányszor mondta, hogy nekünk ezt nem szabadna, én attól csak mégjobban vágyok a tiltott gyümölcsre.
- Képzeld, megtudtam, hogy igazán jól sikerült Evangelina és Druso Herceg randevúja.
Rosie egy széles mosollyal igazgatta a hatalmas nagy báli teremben lévő egyik az asztal virágát, miközben én a nyakkendőmet igazgatva ráncoltam össze szemöldökeimet.
- Hallottam róla- raktam kezeimet zsebre, majd komor tekintettel néztem a padlót.
Nem mondanám, hogy számomra meglepetés volt az, amikor Druso látogatását tette nálunk. Az éves találkozó bál miatt ez sejthető volt, hogy mint Spanyol Ország hercege itt lesz. Viszont egyáltalán nem tudtam megbékélni azzal a gondolattal, hogy folyton Evangelina körül fog hemzsegni. Mivel a házasságukba nem szólhattam bele, ezért csak messzi, gyilkos tekintettel figyelhettem őt. Bármennyire is mondja mindenki, hogy kedves egy férfi, én valahogy még sem tudok ebben hinni. Mindig is jó volt az ember ismerő képességeim. És egyszer sem hagytak cserben.
- Igazán jó párost alkotnának, nem igaz?
Már a szó hallatán ökölbe szorultak kezeim. Semmi okom nem lett volna rá, hogy ennyire haragudjak a házasságukra vagy akár a még ki nem alakuló szerelmükre. De közben még is zavart, hogy más valaki teljes egészében megkaphatja Evangelinat, én pedig nem.
- Igen- morogtam orrom alatt, mire Rosie kérdőn nézett rám.
- Nem éppen vagy ma valami bőbeszédű Davien. Szeretnél róla beszélni?
Persze, majd pont vele fogom megbeszélni a barátnőjével kapcsolatos dolgokat. Már csak az kéne, hogy Rosie erről tudomást szerezzen.
- Evangelina még mindig nem jött le?- kérdeztem tekintetemmel körbe járva a termet, mire Rosie csak a vállát rántotta meg.
- Nem tudom. Ma alig ha csak egykétszer láttam- indult meg egy másik asztalhoz, mire Tina csörtetett be az ajtón.
- Evangelina még mindig nincs itt?!- bosszankodott mérgesen, haja pedig szinte már teljes egészében égnek állt.- Komolyan mondom, egyszer ez a lány fog engem a sírba vinni- masszírozta orrnyergét Tina.
- Hát Evangelina?- érkezett meg Viktor is, aki kérdőn kereste keresztlányát.
- Késik- mondtuk mind a hárman egyszerre, mire Viktor egy nagyot sóhajtva fogta fejét.
