~A korona viharja~

~36~

Bűnös ima és kőszobor

Bűnös mind az, ki egy vérből való

~Davien Lawrence~



Január 5.

Hatalmas nagy nyüzsgés volt a palotában és a városban is egyaránt. Mindenki lelkesen készülődött a nap legfontosabb eseményére.

Kedves nézőink, ne maradjanak le a mai adásunkról, ugyan is élő adásban fogjuk közvetíteni Davien Lawrence Herceg koronázásának az eseményeit!

Nagy erővel csaptam le laptopomnak a képernyőjét, majd az államon végig simítva fújtattam mérgesen. Nem tetszett ez a nagy felhajtás. Túl szokatlan volt. Egyszerűen túl zavaró.

- Itt van a mi királyunk- Viktor csörtetett be az ajtón minden szó nélkül és egy széles vigyorral megtámaszkodva az asztalomon nézett rám.- Na, hogy érzed magad? Készen állsz a mai napra?

- Szerinted, úgy nézek én ki aki készen áll rá?

- Őszintén nem. Olyan jó póker arcot vágsz, hogy észre sem lehet venni rajtad a rossz kedvet.

Én csak szemeimet forgattva álltam fel a helyemről és az irodámból kilépve indultam meg a folyosón.

- De nem kell idegeskedned Davien, jó király leszel. Mindent tudsz. Okos vagy. Egy érett férfi lett belőled- megpaskolja keményen, még is bíztatóan a vállaimat, mire az arcomra egy gyors mosoly kúszik fel.

- Egyesek még sem gondolják így- szorult ökölbe a kezeim, mire Viktor arcáról hirtelen tűnt el a mosoly.

- Figyelj Davien, ne foglalkozz azzal, amit Apád mond. Csak még feszültebbé tesz  és ezzel akar téged gyengévé tenni.

Mert a saját apám tudja hogy mi a gyenge pontom. Ő és én egy vérből valóak vagyunk. Így ami régen az ő gyengesége volt, az most már az enyém is.

- ,,Ha megkérhetlek, akkor ezt lehetőleg ne szúrd el. A testvéred sokkal jobb lenne nálad. Ő biztos mindent jól csinálna. Anyád is mit szólna, hogy milyen szerencsétlen fia lett, aki mindent csak tönkre tesz és tanulás helyett inkább felesleges dolgokkal tengeti az idejét." Szerinted milyen érzés ezekkel reggel szembesülni? Hogy a saját Apád, akire régen még felnéztél így beszéljen rólad? Mindent megtettem hogy neki megfeleljek, de semmi sem volt jó neki.

- Davien, hidd el, hogy megértem, de Apád ezzel csak jót akar.

- Mivel? Ezzel? Hogy szégyennek nevezett? Hogy velem még csak nem is foglalkozott? Hogy a saját Anyámat, a feleségét bántalmazta? Ezzel mindent is tett, csak jót nem- szikrákat szóró tekintettel közeledtem Viktor felé, majd ökölbe szorított kezekkel figyelmeztettem őt.- Ajánlom, hogy ő ne legyen ma itt. Mert ha megtudom, hogy itt lesz, akkor búcsút inthettek nekem és nem lesz király ki egyben tartsa az országot és így végül nem lesz Melfon sem, amit megtarthattok!

Hátat fordítottam Viktornak és minden köszönés nélkül hagytam ott őt a folyosó csendjében. Sem ő, sem pedig senki más nem tudta a családom mögötti hátteret. Mi is ugyan olyanok voltunk mint a többi királyi család. Kívül szép, de belül rothadt. Mert számunkra ebbe az életbe nem jutott szerencse. Mint Evangelina, én is ugyan úgy sebzett vagyok. Ezért is tudom, hogy mi egymáshoz illünk.