14. fejezet

2K 89 0
                                    

Másnap arra keltem, hogy egyedül vagyok az ágyban. Mivel nem tudtam mi hol van, ezért körülnéztem a helyiségben. A szobának volt egy hatalmas nagy ablaka, az előtt pedig egy nagy íróasztal. Odamentem a rengeteg papírral fedett asztalhoz, majd megnéztem mi van rajta. Nem találtam semmi érdekeset számlákon meg minden féle papírokon kívül, viszont amikor ránéztem a lapokra, akkor nem azt láttam, amit kellett volna, hanem neveket:
Kira Yukimura
Malia Tate
Lydia Martin
Scott McCall
Liam Dunbar
Derek Hale
Liam Dunbar-on kívül mindenkit ismertem. Kíváncsian vizsgáltam a neveket, de nem jöttem rá semmire. Ekkor krákogást hallottam a szobában lévő csigalépcső felől, mire ilyedten kaptam oda a fejem.
-Minden rendben? - kérdezte a férfi, miközben leült az egyik lépcsőfokra.
-Persze - hazudtam.
-Hazudsz - jelentette ki. -Miért nézted legalább 5 percen keresztül a számláimat? - kérdezte gyanakvóan. A lapra néztem, mire az ismét a normális szöveget mutatta.
-Csak azt hittem, hogy láttam valamit - mondtam, majd felvettem a dzsekimet.
-Hova mész? - állt fel Derek.
-Az öcsémért. Elviszem a nagyszüleimhez. Rájöttem, hogy én képtelen vagyok arra, hogy felneveljem - mondtam kifejezéstelen arccal.
-Vissza viszed a nagyszüleidhez?
-Nem! A másikokhoz. Anyukám szüleihez - mondtam, majd elindultam kifelé, de aztán félúton megálltam. Hallottam ahogy Derek lekocog a lépcsőn, majd nemsokára már ott állt mögöttem. Fogta a csuklóm, majd egy egyszerű mozdulattal maga felé fordított. Kezeit arcomra helyezte, majd pár percig, csak nézett, hogy mit szólok hozzá, aztán lecsapott ajkaimra. Egyből vissza csókoltam, amit egy halvány mosollyal értékelt.
Mikor már kifogytunk a levegőből, elváltak ajkaink. A férfi a homlokát az enyémnek döntötte, majd halkan ezt mondta nekem:
-Vigyázz magadra!
Erre a mondatára majd kiugrott a szívem. Egyből lecsaptam ajkaira, de hamar átvette az irányítást.
Mikor már elköszöntünk egymástól, boldogan szaladtam le az emeletről, majd mikor lent voltam, beindítottam a motorom, és indulhattam is az öcsémért, hogy elvigyem a nagyimékhoz.

Már csak te vagy nekemTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang