16.rész

200 19 1
                                    

Az életünk már éppen kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, amikor ismét bejött egy nagy fordulat. De kezdjünk mindent az elején. A nyaralóban pihengettünk. Mary sorozatot nézett, én pedig a neten nézegettem a híreket. Egyszer csak beugrott egy hirdetés, amin rögtön megakadt a szemem.
Mary és én is nagyon szeretünk zenét hallgatni. De az ízlésünk egyáltalán nem egyezik. Ő a mai slágereket szereti, én pedig inkább a régi zenéket. Csak egy zenekar van amiért mind a ketten oda vagyunk. Épp ezért figyeltem fel erre.
-Mary! Gyere! Ide nézz mit találtam! - kiáltottam. Hallottam ahogy Mary elindult fel a lépcsőn.
-Megyek már megyek. Mi az? - kérdezte, amikor felért.
-Olvasd! - böktem a képernyőre.
-Mit tegyünk menstruációs görcsök esetén... - kezdte.
-Mi nem! Nem azt a másikat.
-Texasban elszabadult egy tehén... - olvasott tovább.
-Na jó ebből elég! - mondtam és rákattintottam a hirdetésre. Mary amikor meglátta kikerekedett szemmel nézett a képernyőre.
-Úristen! Kowalsky meg a vega koncert! Itt Dominikán! Vasárnap! El kell mennünk! - sikított a fülembe.
-Meg szép, hogy elmegyünk! Miért hívtalak volna? Megvan a vasárnapi programunk. - ujjongtam én is. - Amúgy nem tudom, hogy lehet ekkora mázlink. Mivel képzeld még jegyet se kell foglalni. Szabadtéri lesz. Oda mész ahol helyed van. Úgyhogy jó előre menjünk oda. - tanácsoltam.
-Jó, jó, persze! Te jó ég! Három nap múlva Kowalsky koncertre megyünk! - kiáltotta Mary. Igen... Én ei épp ennyire izgatott voltam, mint ő, csak én kicsit visszafogottabb verzióban.

Eltelt két nap. Ezalatt a két nap alatt kellően kipihentük magunkat, ahhoz, hogy egy jót koncertezzünk. Egyszer - kétszer olasz szomszédunk is meglátogatott. Egyszer pedig még nálunk is vacsorázott. Aldo rendes srác. És eléggé összebarátkoztunk, ahhoz, hogy magunkkal hívjuk a koncertre. Azt hiszem Aldo egy igazi barát lett számomra. És ott van Mary. Neki azt hiszem Aldo kicsit már több mint barát... De ki tudja.

Eljött a várva várt nap. Mi már jó előre készen voltunk, hogy még véletlenül se kelljen várakozni.   Ha rágnám a körmeim akkor már valószínűleg nem  lennének meg, annyira izgatott voltam. A koncert hatkor kezdődött. Kopogtak. Biztos Aldo jött meg.                                                                               -Mary! Kinyitnád? Én most nem érek rá! - kiáltottam, de természetesen nem volt semmi dolgom. Csak titkon azon dolgozom, hogy Mary minél több több időt tölthessen olasz barátunkkal. Összeillenének az egyszer biztos. Igaz, hogy Mary azért jött, mert el akarta felejteni Jonast. Ez pedig azt hiszem sikerük is neki. És ezt nagy részt Aldonak köszönheti.                                                       -Persze megyek már! - halottam Mary válaszát.

Mary szemszög.                                                  

Ajtót nyitottam. Aldo állt az ajtóban támaszkodva. Egy fekete ujjatlan és egy kék-fehér kockás ing volt rajta, amit feltűrt a könyökéig. Alul sötétkék halász nadrágot viselt. Hát most miért tagadjam? Iszonyú jól nézett ki.                                                                                                                                                                                                 -Chiao María!  - köszönt. Hát úgy látszik neki mindig María maradok... Na nem baj.                                                                                                                                                                                              -Szia Aldo! gyere be. Nemsokára indulunk, csak még keresünk valami közös koncertes kiegészítőt Bettyvel! Már vagy egy napja gondolkodunk azon, hogy mi legyen. Nincs ötleted?        -Háát... Mit szóltok ehhez? - kérdezte, azzal kivett a zsebéből három fekete kendőt. Elkerekedett szemmel néztem rá.                                                                                                                                                             -Ez tökéletes! - kiáltottam. - Betty meg fog veszni érte! És nekem is nagyon tetszik. Betty! Gyere le! Nem kell tovább keresni, Aldo hozott közös cuccokat. - hallottam, ahogy Betty lefut a lépcsőn. -Igen? És mi az? - kérdezte. - Ja szia Aldo! Örülök, hogy itt vagy. - mondta. Felmutattam a kendőket. - Te jó ég! Ez egyszerűen tökéletes! - kiáltotta. - Akkor indulhatunk?                                        -Indulhatunk! - ismételtem Bettyt.                                    

A titokzatos megmentő - [Befejezett] Where stories live. Discover now