20.rész

197 21 6
                                    

Reggel amikor kinyitottam a szemem kicsit meglepődtem, mivel nem az ágyamban feküdtem, hanem a kanapémon. És nem voltam egyedül. Ekkor eszembe jutottak a tegnap este eseményei, és halványan elmosolyodtam. Tony ölében pihentettem a fejem, ő pedig ülve aludt el. Még mindig aludt. Nagyon óvatosan felálltam és betakartam egy pléddel, ami eddig rajtam volt. Amikor el akartam menni megszólalt még mindig csukott szemmel.

-Hová készülsz? - kérdezte.

-Hát... Gondoltam kimegyek pisilni... - mondtam visszatartva a nevetésem. - És persze keresek valami krémet a szemedre.

-Rendben oda mehetsz. - mondta Tony.

-Tényleg? Megengeded, hogy elmenjek pisilni a saját házamban? Igazán nagylelkű vagy. - mosolyogtam rá. - Sietek vissza! - kiáltottam vissza. Gyorsan megkerestem a telefonom és a fürdőbe siettem. Megcsörgettem Maryt, aki szinte azonnal felvette. Nem csoda, volt vagy tíz nem fogadott hívásom. Hát igen... Kicsit elkéstem a munkából...

-Betty! Hol vagy! Misis Hidleston már megint itt zaklat.  Illetve bocs... Jól vagy? Már vagy tízszer hívtalak de egyszer sem vetted fel. - halottam a vonal túlsó végéről Mary. Ezek szerint aggódott értem.

-Jól vagyok nyugi nincs semmi bajom. Itthon vagyok. És nem vagyok egyedül.

-Uuu. James? Mond, hogy Jamessel vagy. - mondta Mary izgatottam.

-Ömm... Nem, nem Jamessel vagyok. Azt hiszem vele vége van. - lomboztam le Maryit. A vonal túlsó végéről nem halottam semmit. Szerintem Mary épp gondolkodott.

-Mi? Ezt meg kell beszélnünk. - mondta, aztán elakadt. - De... De ha nem Jamessel vagy akkor kivel? - kérdezte csodálkozva.

-Tonyval. - mondtam ki végül. Azt hiszem Mary lefagyott a másik oldalon ugyanis még azt se halottam, hogy levegőt vett volna. Hát igen. Megértem, szerintem én is így reagálnék egy fordított helyzetben. Aztán mivel már lassan egy perc is eltelt kezdtem aggódni, úgyhogy beleszóltam a telefonba. - Mary? Ott vagy még? - kérdeztem.

-Itt, itt persze. Mond csak jól hallottam, hogy az előbb Tonyt mondtál? - kérdezte. - Mesélj mi történt az este?

-Mi nem semmi nem történt. Vagyis történt de nem olyan, amire te gondolsz. Még megbeszéljük de most mennem kell, mert szegény Tony még a végén azt hiszi székrekedésem van vagy valami. Szia!  - köszöntem el és gyorsan leraktam a telefont. Villám tempóban kerestem egy krémet és lementem Tonyhoz, aki még mindig a kanapén ült. - Megjöttem! - pattantam oda mellé.

-Jójó! Már hiányoztál. - mondta és adott egy csókot, mire halkan felnevettem.

-Te is nekem. - mondtam.

-Tudom. - nézett rám pimaszul, mire csak megforgattam a szemem. - Na hadd nézzem csak azt a monoklit. - mondtam és közelebbről szemügyre vettem a nagy kék foltot Tony szeme alatt. Gyengéden megsimogattam és bekentem, mire Tony fájdalmasan felszisszent. - Bocsánat! - mondtam és adtam neki egy gyors puszit. - Figyelj Tony nekem most mennem kell dolgozni, úgyhogy szerintem lassan kezd elkészülődni... - kezdtem.

-Elküldesz? - kérdezte Tony, mire zavarba jöttem és csak hebegtem, hogy nem csak nekem tényleg mennem kéne. Látszott mennyire élvezi a helyzetet de aztán végre megszánt. - Jól van. Csak vicceltem. Megyek már! - mondta és elindult kifelé. Én is mentem utána. Mielőtt beül volna az autójába utánaszóltam.

-Tony! Mikor találkozunk? - kérdeztem.

-Az előbb el akartál küldeni, most pedig még el se mentem de már találkozni akarsz? Döntsd már el, hogy mit akarsz! - nézett rám tetetett sértettséggel. Ezen csak lesütöttem a szemem. - Egyébként pedig, ahogy a sors hozza. Eddig is így volt. De én örülnék neki ha minél előbb sodorna össze a sors. - mondta és közelebb húzott magához, majd megcsókolt. Boldogan viszonoztam, miközben megsimogattam sötét, szinte már fekete haját.

-Nekem... Nekem most tényleg mennem kell. - mondtam, amikor nagy nehezen sikerült végre elszakadnom Tonytól. Ő csak bólintott és beszállt a kocsijába, majd elhajtott. Néztem a távolodó járművet egészen addig amíg teljesen el nem tűnt a szemem elől.

A rendelőbe érve Mary kishíjján  ledöntött az ölelésével. Két kutyus vizsgálása között elmondtam neki mindent, töviről hegyire. Nem hagytam ki semmit. A végén pedig ezt mondta.

-Azta! Betty nem vagy semmi. Ez nagyon jó. Akkor most együtt vagytok? - tette fel a kérdést ami már bennem is motoszkált.

-Hát... őszintén szólva nem tudom. Remélem, hogy igen. - gondolkodtam hangosan. Maryvel egész nap erről beszéltünk, de persze szóba került Aldo is. Meg is beszéltük, hogy a hétvégén beugrunk hozzá. Úgyis rég ettünk pizzát. Amikor hazaértem készítettem magamnak egy teát és gyorsan lefürödtem. Épp leültem volna sorozatot nézni, amikor jelzett a telefonom, hogy üzenetem jött. Kíváncsian néztem meg ki az. Tony írt. Az üzenetben ennyi állt: "együtt?". Egy szó volt csupán de nekem ez az egy szó most többet jelentett bárminél. Boldogan írtan vissza a választ, ami ugyanez a szó volt, csak éppen kérdőjel nélkül és vigyorogva néztem tovább a sorozatot...


A titokzatos megmentő - [Befejezett] Where stories live. Discover now