The Stamp Collector - TaeKook~Omegaverse [Befejezett]

28. fejezet

Fiatalon még nagyon át tudjuk érezni kötelességeinket; becsülettudásunk hangos és fitogtatja hangos szavát: őszinték vagyunk, s nem sokat teketóriázunk. A fiatal generáció, amely kopogtat az ajtón, olyan szorgosan kopogtat, hogy közben észre sem veszi: az ajtó nyitva van! Buli, az egész. Szórakozni jó, -főleg akkor szerettem, mikor okom volt rá, például egy feszegető teher leadása, valaminek a vége, vagy kezdete, megünneplése. 

A szórakozás sok mindent jelenthetett, hiszen szórakozni lehet olyan dolgok nélkül is, mint dohánytermékek, alkohol vagy kábítószerek, de valamit ezek is nyújtottak, hiszen a tinédzserek többsége csábult az ilyesmire. Első házibulimba tizenöt évesen mentem, s Jimin születésnapját ünnepeltük, és ott még nem is tudtam mi az igazi szórakozás. Nem voltam akkora partiarc, -főleg mert elég hangos részeg személy tudtam lenni, csekély mennyiségű alkoholtól is- de a sarokba húzódó csendes józan se voltam. Jimin már más tészta volt. Omega létéhez képest, sokat ivott és jól is bírta, bármivel keverve azokat, s még így is mindig ő volt a józanabb köztünk. 

A vicces részegek jó kiegészítői bármelyik bulinak. Nem keresik a balhét. Csak isznak és röhögnek.

Viszont a mostani helyzet teljesen más volt. Volt egy alfám, egy párom -kinek tüzes tekintete mindig égetett- idősebb is voltam, valamint egy olyan helyre készültünk -ahol inkognítóban nyílván voltak kiskorúak- ami a felnőtteknek szólt, s emiatt izgultam, de ugyan úgy vágyakoztam is. Tényleg jól esett kiszabadulni kicsit, sok volt az elmúlt időszak, s a furcsa érzésem, s furcsa viselkedésem továbbra is lebegett szemem előtt, de gondoltam egy ferde éjszaka segíthet rajta. 

-Ehhez mit szólsz? -kérdezte Chim, s felmutatott egy átlátszó kék inget, minek tetejét szinte csak két pánt tartotta, ezzel kivillantva az illető vállait aki hordaná. 

-Jézusom, ez nagyon sok. Biztos nem veszem fel. -tettem keresztbe kezeimet magam előtt, ahogy székemen ültem, mire az omega csak megforgatta szemeit.

-Neked semmi, sem jó? Vagy túl sok, vagy jön a szöveg, hogy "Jungkookienak biztos nem tetszene"! Komolyan Taehyung bulizni megyünk, és nem temetésre, vagy suliba. Kicsit erőltesd meg magad. -nyafogta, s visszasétált szekrényéhez, újabb ruhadarab után kutatva.

-Én nem hordok ilyen ruhákat. A legdurvább dolog ami valaha volt rajtam, az a hülye, csipkés izé volt, és azt is te erőltetted. -forgattam meg szemeimet kicsit szemrehányóan. 

-És milyen jól is tettem. 

-Szerintem felveszek egy farmert és egy felsőt, és az jó lesz. Nem akarom felhívni magamra a figyelmet. -sóhajtottam, s felállva mellésétáltam, mire kezemre fogott. 

-Biztos, hogy nem! Megígérted. -mondta rám nézve, s ujjaival hevesen húzogatta ide-oda a vállfákat, mikor szemei megakadtak valamin. -Bingó! -kiemelte a ruhát, mire kitágult szemekkel néztem rá. -Ez a tökéletes!