Bad Boy - Miért pont te lettél a bátyám?

18.rész

Kétségek

Az öt nap alatt amit Caroléknál töltöttem, mindennap találkoztam Logannal. Nagyon élveztük egymás társaságát. A gimiben is szinte szétválaszthatatlanok lettünk ezen rövid idő alatt. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen humoros is tud lenni. Életemben nem nevettem még ennyit, mint ebben a pár napban. Minden pillanatot megéltem, és nem sokszor láttam Mattet szerencsére. Jobban lettem és talán ez hiányzott nekem. Tegnap este hivatalosan is összejöttünk, amit Aaron igencsak eltúlzott mivel egy nagy adag pezsgőt is hozott Carol lakására. Az utolsó este jókedvvel telt, de ha csak arra gondoltam, hogy szombat reggel vissza kell menjek az őrültek házába és a régi életemhez, egy kicsit elkeseredtem. Ez az egy hét olyan gondtalan volt és szabad. Lebiggyesztett ajkakkal öleltem meg a barátnőmet mintha egy másik országba költöznék vissza. 

- Bele sem merek gondolni, hogy mi vár rám. - sóhajtottam fel. 

- Hidd el, minden magától helyre áll majd. De ha bármi van, hívj! - búcsúzott el. Bepattantam Logan sötét terepjárójába aki se perc alatt biztonságosan hazavitt. 

- Köszi a fuvart! - adtam puszit az arcára. - Akkor hétfőn. - mosolyodtam rá és kipattantam a négykerekűből. Nagy erőt vettem magamon, mielőtt beléptem a házba. Nicholas épp a konyhában ténykedett.

- Megjöttem. Szóval mi a program? - kérdeztem és lehuppantam a székre Johnathan mellé aki épp a leckéjét írta.

- Elmegyünk bevásárolni, a többi titok. - válaszolt. 

- Te sosem titkolózol. Mi a fene folyik itt? - mosolyodtam el. 

- Ránk fér egy kis kikapcsolódás, nem? - kérdezte a palacsinta sütővel a kezében. 

- Végülis, igen. - értettem vele egyet, utána még felajánlottam a segítségemet, de ezt a bátyám visszautasította. 

- A barátodat is hozhatod. - hadarta el. Egy pillanatig azt hittem rosszul hallok. Mégis honnan tudna Loganről? - Tudod, én is használok instagrammot, azért annyira öreg még nem vagyok. - mosolyodott el. 

- De én nem posztoltam semmit instára. - néztem rá értetlenül. 

- Carol viszont igen. - válaszolt. - Ugye, nem fog rá menni a tanulásra? - folytatta és szigorú tekintettel újra felém fordult. 

Carol!!

- Nem! Már amúgyis csak az utolsó vizsgák vanna hátra. - nyögtem ki és lejjebb csúsztam a széken. Nem éppen a bátyámmal terveztem megbeszélni a párkapcsolati életem. 

- Mivel védekeztek? - kérdezte komolyabb hangvétellel. 

- Nicholas! - harsantam fel. - Még nem történt meg és nem kell az miatt sem aggódnod. - hadartam elvörösödött arccal. Annyira kellemetlenül éreztem magam, hogy inkább felpattantam a székről és felsiettem a szobámba. Matt ajtaja előtt lassabb léptekkel mentem el. Kíváncsi voltam, hogy esetleg itthon van-e de semmilyen zaj nem szűrődött ki. 

(...)

- Na, milyen? - állította le a motort Nicholas egy kemping tábor előtt. Johnathan izgatottan kipattant a kocsiból. Matt és én úgy, mintha a haláltusánkat járnánk éppen. A smaragd zöld szemű megvető tekintettel szuggerált, mikor a bátyánk előre ment Johnathannal. 

- Mi az? - kérdeztem nem túl kedvesen. 

- Csak próbálok rájönni hogy, hogy vagy képes Logan alá feküdni. - válszolt egy keserű mosoly kíséretében. 

- Nem fekszem Logan alá! És semmi közöd hozzá, hogy kivel vagyok együtt. - sziszegtem. 

-Ahogy gondolod, hercegnő. - válaszolt szarkasztikusan. A sporttáskát a vállára dobta és megindult Nicholas irányába aki már azon törte a fejét hogy, hogy kell összeszerelni egy sátrat. Nagy nehezen én is vállamra vettem a hátitáskám, de kellett egy jó pár perc mire eltudtam indulni vele.