Bad Boy - Miért pont te lettél a bátyám?

3.rész

Büntetés

2018.10.10. 7:50 perc

- Hogy tudsz mindennap elaludni Avery? - harsant rám Nicholas értetlenül. Ugyebár, tudniillik ő a pontosság megtestesítőjének az embere. Semmi késés. Semmi pontatlanság. Semmi hanyagság. Az élet egy csatatér stb. stb. ha idéznem kéne a rettenthetetlen bátyámat.

- Ev elle- nvem tudo ten.ni! - kiabáltam vissza fogkefével a számban, az egyik kezemmel meg közben próbáltam fésülködni. Persze eredménytelenül.
Mindig ez történik. Megígérem magamnak reggel, hogy ma időben megyek aludni, de tényleg. Mert ha nem, meg fogom bánni. De ahogy el jön az este, na még egy rész a kedvenc sorozatomból, hiszen még csak 22 óra van. Általában ilyenkor a na még egy utolsót, sosem az utolsó lesz. Menthetetlen. Lehet fel kéne jelentenem a sorozat stábot hogy ne olyan idegtépő legyen az adott résznek a vége, mivel nekik köszönhető a diákok reggeli késése. Ez kétségtelen.

Megmostam a számat, a hajamat kiengedve hagytam majd felkaptam a táskám a padlóról. Belebújtam a sportcipőmbe és leszaladtam a bejárati ajtó utáni lépcsőn. Az utolsó lépcső fokot elhagytam így, majdnem felbuktam de kitartóan futottam a mercedeshez.

- Mégis mit.. - döbbentem le miután megláttam Mattet az anyósülésen. Szemet forgatva gyorsan bepattantam Nicholas mögötti hátsó ülésre. Nem is mertem semmit sem kérdezni miután a visszapillantó tükrön keresztül szembe találtam magam a bátyám szigorú tekintetével.

- Mit csinálsz? - förmedt rá Nicholas Mattre aki épp meggyújtott egy cigerettát. Matt rásandított a bátyánkra majd semmit törődően beleszívott és pofátlanul kifújta a füstöt, ami természetesen hátra ment bele az én arcomba.

- Az én kocsimban, ezt nem. - felelte Nicholas ridegen és kikapta Matt szájából a csikket, ami végül az úttesten landolt. Milyen barátságosan indul a mai reggel is, a környezetvédelemről nem is beszélve. Matt meglepő és ideges reakciója megmosolyogtatott. Egy kicsit azért megérdemelte ezt a bánásmódot a bátyánktól.

Nicholas hirtelen megállította az autót, ahol Matt köszönés nélkül kiszállt. Kíváncsian nyújtogattam a nyakam, hogy mégis miért itt szállt ki. Kerestem valami egydülállót, de ez is csak egy unalmas utca volt, mint a többi. Így, nem tudtam rájönni az okára.

- Ezek szerint ma sem jön suliba. - mondtam.

- Mattet mikor érdekelte valaha az iskola? Te is tudod Avery. - sóhajtott fel egy nagyot. - Remélem mégegyszer nem fog bukni. - csikarta össze a fogait a bátyám.

Mostanában Matt és Nicholas nem jött ki túl jól. Sőt, egyáltalán nem jöttek ki jól. És nemcsak azért mert olyan eltérő személyiségek voltak. Valami más oka is volt, amiért így alakult a kapcsolatuk de ezt sosem kötötték a orromra. Azt viszont láttam, hogy Nicholas mindig csalódott volt, ha Matt nem végezte jól a tanulmányait. Biztosra vettem, hogy aggódott érte. De ki nem aggódott volna? Nicholasnak nagy szíve van, csak sajnos ezt sokan nem látják.

8:01 perc

Hiperszónikus sebességgel szeltem át a gimi folyosóját míg megtaláltam az osztálytermet. Szerencsémre Mrs.Hill előtt be tudtam slisszani, aki még beszélgetett pár szót a folyosón egy másik tanárral. Ledobtam a cuccomat a legjobb barátnőm mellé, és a kezeimet a térdemre helyeztem, hogy kifújjam magam.

- Csúcs időzítés! Az utolsó pillanatban, mint mindig. - nevetett fel Carol.
Rásandítottam és elmosolyodtam. - Csak egy dolgot felejtettél el. - mondta. - Ünneplőbe kellett jönni.

- Mi ?! - lekonyult a mosoly a számról, majd kiegyenesedve körbe néztem az osztályon. Mindenki fekete-fehér ünneplő ruhát viselt. Elhúzott szájjal a ruháimra pillantottam. Piros pulcsi, szürke farmer. Hát, végülis majdnem...