Bad Boy - Miért pont te lettél a bátyám?

5.rész

Fogadás

Csukott szemmel és összeszorított ajkakkal lenyomtam az osztályterem kilincsét. Ahogy kinyitottam az ajtót minden szempár rám szegeződött. Nem voltam felkészülve arra, hogy mi vár rám. Sokszor képes voltam felfújni a dolgokat. De a tegnapi után, már elkönyveltem magamba, hogy most egy hétig biztos rajtam fog csámcsogni az osztály. Vagy nem csak rajtam, akkor a Lewis testvéreken, hogy a tanárnő milyen kellemetlen helyzetbe hozott minket. Behúzott nyakkal, odasiettem és lehuppantam a barátnőm mellé.

- Ms.Lewis. - szakította meg a néma csendet a tanárnő. - Ma sem vártam többet Öntől. - intett felém. Nagy nehezen elmormogtam egy elnézést, és a Carolra néztem felháborodottan.

- Még csak nem is késtem! Be sem csengettek még. - húztam el a szám. - A tegnapi után pikkel rám. Biztosan rasszista... - panaszkodtam. Carol mosolyogva megrázta a fejét, majd megbökött a könyökével.

- Mi történt tegnap? - suttogta.
Zavartan csak intettem egyet, hogy majd később elmesélem. Jobbnak láttam nem beszélgetni Mrs.Hill elkövetkezendő óráján mert ez csak plusz okot adott volna, hogy utáljon. Bár, már ígyis utált valamiért, de bölcsebbnek gondoltam tovább nem rontani a helyzetemen. Az órán nagyon meghúztam magam, és el sem tudom mondani, milyen boldog voltam mikor meghallottam a csengőt. Az örökkétartó hosszú órának vége, és végre ebédszünet! Karon ragadtam a barátnőmet, és az ebédlő felé siettünk. Miközben kiválasztottuk a menünket a konyhán, gyors elmeséltem neki röviden és tömören, hogy mi történt a büntetés után.

- Ez komoly? De azért jól vagy? - pásztázott aggódóan. Erre csak bólintani tudtam. De persze, hogy nem vagyok jól. Hogy is lennék jól? Gőzöm sincs, hogy tudnék több terhet levenni Nicholas válláról és kevesebbszer összecsapni Mattel. A tálcámmal csak követtem Carolt, aki nagy bánatomra Matt és haverjaival szemben foglalt helyet. Carol valahogy értett a férfiak nyelvén, és szinte minden fiú osztálytársunkkal jóban volt. E felől Matt haverjai sem voltak kivételek. Csüggedten huppantam le a barátnőm mellé. Matt meglepetten pillantott rám, amiért épp vele szemben ültem le. Na, nem azért mert annyira akartam, csak itt volt hely már. Szerintem a gimibe nem is tudták, hogy együtt nőttünk fel, ha Mrs. Hill nem hagsúlyozta volna ki mostanában.

- Mizu Carol? - kérdezte Aaron jókedvűen.

- Semmi új! Mit terveztek mára? Valami izgi? - nézett rájuk könyörgően. Értetlenül néztem a mellettem ülő barátnőmre. Engem nem avatott be semmilyen tervbe.

- Talán az órák után elmegyünk a green dragonba. - célzott egy builzó helyiségre.

- Benne vagyunk! - kiáltott fel a nevemben Carol. Matt felkapta a fejét, és szarkasztikusan elnevette magát.

- Te is jössz, Avery? - szakította félbe Carolt, Logan. Hangjába izgatottságot véltem felfedezni. Ami azért is volt fura, mert életemben nem váltottam még vele egy szót sem. De azért jól esett a kedvessége.

- Igen, úgy tűnik. - mosolyodtam el.

- Dehogy jön! Avery egy pohár bor után kidölne. - válaszolt gúnyos mosollyal Matt, közben keresztbe fonta karjait mellkasa előtt.

- Ez nem igaz! - ellenkeztem. Nagyon nem tetszett, hogy ma abban lelte örömét, hogy mindenki előtt leégessen. Ha ketten voltunk elviseltem a csesztetését, de ha társaságunk akadt, azt már nem.

- Akkor fogadjunk. - húzódtak pajkos mosolyra Matt ajkai.

- Oké. Mi a tét? - egyeztem bele.

- Az úgy nem izgalmas, ha nem tudod mi a tét. - vigyorgott.