2.évad 6.rész

298 23 2
                                    


- Mattel kiléptünk az ajtón. A kezeit lehámoztam magamról és mérgesen pillantottam a smaragd zöld szemű irányába aki háttal az épület falának támaszkodott és a fejét is hátra billentette a hideg tégla falnak, majd az eget kémlelte. 

Látszott rajta, hogy elég sokat ivott. Biztos nem volt jó kombináció az alkohol és a drog együttvéve. Meggondolva magam, aggódóan megakartam tőle kérdezni, hogy hogy érzi magát de hamarabb megtörte a csendet köztünk. 

- Élvezted a mai estét? - kérdezte szarkasztikusan.

- Nem volt rossz. - vágtam vissza. 

- Azt láttam. - nevetett fel keserűen. - Ha ennyire faszra vágysz, legalább ne előttem csináld, Avery. Legyen már benned ennyi, a rohadt életbe! - kelt ki magából. 

- Nem vagy önmagad. - ráztam meg a fejem Matt nevetséges viselkedését látva.

- Te nem vagy önmagad, Avery! - kiáltott rám. - Te nem ilyen vagy. - halkult el. A szavai késként hatoltak a szívembe. 

- Akkor milyen vagyok? - kérdeztem ingerülten. - A tipikus jó kislány aki mindig csak téged bálványozott? Aki nem nézett sose más srácokra úgy, mint rád? Aki sose élvezte az életét? Tényleg azt akarod, hogy újra ilyen legyek? Hiszen te változtattál meg! Te vittél ebbe az irányba, Matt. Te mondtad, hogy végre éljek és élvezzem az életem! Akkor meg mi a baj? - hülledeztem. 
- Ja meg van. Az a baj, hogy nem veled élvezem. - hadartam el. - Megvolt az esélyed. Te dobtad el. Mostmár nem csak te vagy ez egyetlen. - mondtam ki keserűen. 

Matt bágyadt tekintetét az enyémbe véste. 

- Ez lenyügöző. - csapta össze a tenyereit, és szarkasztikusan felnevetett. - Szállj fel. - pattant fel a motorjára, és a háta mögötti helyet megpaskolta. 

- Ittál és drogoztál. Te komolyan azt hiszed, hogy felszállok mögéd? - hülledeztem. - Mindkettőnket kiakarod nyírni? - ordítottam rá mérgesen. - Hívok egy taxit. - morogtam. 

- Ahogy akarod. - mondta nem törödően a smaragd zöld szemű és felvette fekete bukósisakját, majd elhajtott. Kiabálva utána lendültem. Nem gondoltam volna, hogy így elindul. A taxiba beszállva az ujjamon lévő összes körmöt már lerághattam az idegesség miatt. Mikor kiszálltam kint ültem a teraszon és a telefonommal folyton Mattet tárcsáztam sikertelenül mert kikapcsolt állapotban volt a telefonja. Órákig idegeskedtem. Már hajnali öt volt, amikor megláttam befutni egy motort. Felpattantam a hinta ágyból és Matt felé siettem, aki még megviseltebbnek tűnt. A bukósisakot a földre dobta és viharos lépésekkel haladt el mellettem. Az ajkai felvoltak repedve, az arcán egy vékony vágás és a kezén zuzódások. Hevesen dobogó szívvel utána szaladtam  a szobájáig. A fürdőből lekaptam az elősegély dobozt és kertelés nélkül benyitottam, majd magunkra zártam Matt ajtaját. Ha Nicholas így látná Matt arcát agybajt kapna. 

A smaragd zöld szemű az ágyon hanyatt elterülve volt a motoros szerkójába csukott szemmel. 

- Matt. Ülj fel. El kell látnom a sebeidet. - ültem le az ágyára, de válaszra sem méltatott. Csalódottan megráztam a fejem és a karjánál fogva próbáltam felhúzni, de sokkal erősebb volt és pont az ellenkezője sült el. Matt magára húzott és kinyította a szemeit. A csípőjén ültem meglepetten. 

- Miért foglalkozol ennyit velem? - kérdezte bágyadt hangon. Nem tudom hová mehetett és hogy mi történhetett de az biztos, hogy még többet ivott, úgy bűzlött az alkoholtól. - Kicsúszott alólam a motor. - tette hozzá majd erős karjaival leemelt magáról és zavartalanul elkezdte levedleni magáról a ruhákat. 

- M-mit csinálsz? - kérdeztem zavartan nagyot nyelve. 

- Azt mondtad ellátod a sebeimet. - mosolyodott el pimaszul. A felsőjét a parkettára dobta. Félmeztelenül állt nekem háttal. Lassan felkeltem az ágyból és a vágytól vezérelve végig húztam az ujjamat Matt izmos hátán, illetve annak a vonalán ahol a zuzódás látszódott. Matt izmai megfeszültek mikor hozzáértem. A smaragd zöld szemű megfordult. Elnyilt ajkakkal vártam a következő lépését. A bőröm égni kezdett már attól is ahogy rám nézett. Szemében birtokló vágy égett. 

- Ne érints meg, ha nem akarod elszenvedni a következményeket. - mondta lágyan. 

- Nem szenvednék. - suttogtam. Matt íriszei a vágytól csillogni kezdtek, és vadul beletúrt a hajamba. Tekintetem az ajkaira tévedt, amire ő egy diadalidtas mosolyt villantott. 

- Avery. Te sosem fogsz tudni engem elfelejteni, még akkor sem ha más férfi karjaiban leszel. - búgta és az ajkait a nyakamhoz érintette. A csapdájába estem megint. És milyen igaza volt. Mindegy mit teszek, mindig én leszek a préda akit Matt majd felfal. Ahogy hátráltam, neki ütköztem a falnak. A szívem hevesen vert, ahogy Matt csókolgatta és szivogatta a nyakam. Volt egy pillanat amikor óvatosan megharapott. Ez annyira beindított, hogy leakartam hámozni róla a maradék ruhát is, de Matt elvállt tőlem és felszisszent. 

Olyan hülye vagyok. Biztos hogy fájdalmai vannak, én meg csak arra gondoltam. 

Visszatérve a valóságba, Mattet leültettem az ágyra és leápoltam a sebeit. Lefertőtlenítettem a nyíltabb sebeit és bekötöztem neki. Mire kész voltam, láttam, hogy elaludt. Fájdalmas szívvel becsuktam magam mögött az ajtót és én is bedobtam magam az ágyba. 

Egészen délután egyig aludtam. Sajgó fejfájással arra keltem, hogy jelzett a telefonom. Az instagrammon láttam egy értesítést, hogy Rayan bekövetett. Hezitálva visszakövettem, majd visszatettem a telefont az éjjeli szekrényre és próbáltam magam összeszedni. A tükörbe nézve a nyakamat 2 lilás folt borította. Finoman végig húztam az ujjamat rajta, és azon agyaltam, hogy mivel tudnám eltakarni. A nagy melegbe felhúztam egy hosszú újjú csíkos felsőt aminek magas volt a nyaki része.  

Ez megteszi. 

A kávézóban April bágyadtan támaszkodott a pultnak és mikor oda értem a szokásos sablon szöveget kezdte el hadarni. 

- Üdvözlöm. Mit adhatok? - kérdezte, de még mindig nem pillantott fel rám.

- Egy ásványvizet kérnék. - mosolyodtam el cinikusan. April megfordult és leemelte a polcról a vizet majd a pultra tette. 

- Készpénz vagy kártya? - kérdezte. Egy pár másodpercig csöndben maradtam, aminek következtében April felnézett és elnevette magát. 

- Avery! - nevetett. - Meg sem ismertem a hangodat, te jó ég! Nagyon sokat ihattam tegnap! Azt a fehér cuccot se kellett volna kipróbálnom. Széthasad a fejem. - panaszkodott. 

- Ki szerezte be azt a fehér cuccot? Óvatosabbnak kéne lenned. - néztem rá aggódva. 

- Hát természetesen Rayan, ki más? - nevetett. - Az alvilág kutyája. - nevetett továbbra is. 

- Túl sok sorozatot nézel. - nevettem el én is magam. 

- Basszus de nem akartam ma bejönni. Amúgyis alig van vendég. - sóhajtozott. 

- Én sem. - értettem vele egyet. 

- Tudom mit akartam! - kapott a szája elé. Kíváncsian rá pillantottam. - Milyen volt "olyan" testközelbe lenni Rayannal? - vigyorgott. 

- Komolyan erről akartál beszélni? - forgattam meg a szemeim. 

- Egyébként miért van rajtad garbó? 500 fok van!

- Ez nem garbó. - szóltam vissza zavartan. 

- Ne is mondj többet. Tudom miért van rajtad. Kis huncut. - vigyorgott. - Akkor csak történt valami közted és Rayan között! - sipánkozott.

- Mi? Miért mondod ezt? - néztem rá értetlenül. 

- Mikor leléptetek Rayan is utánatok indult el. - hadarta April. A mondannivalója hallatán megfagyott az ereimben a vér. Létezhet, hogy hallhatta amit Mattel beszéltünk? Elkapott egy egyfajta pánikroham és a tegnap esti eseményekre kezdtem visszagondolni, hogyha hallott valamit akkor mit hallhatott és hogy oldhatnám meg ezt bármilyen magyarázattal? 


Bad Boy - Miért pont te lettél a bátyám?Where stories live. Discover now