A szerelem árnyalatai

Félreértés

Madison szemszöge :

Reggel arra ébredtem, hogy enyhén lüktet a fejem a másnaposságtól...
De az előző hasonló alkalommal ellentétben, most legalább nem volt emlékezet kiesésem sem hányingerem!
Sőt ami azt illeti nagyot kordult a gyomrom, és úgy éreztem magam, mint aki nagyjából három napja nem evett...

Éreztem, hogy Draco félig-meddig rajtam fekszik.Kinyitottam a szemeimet és szembe találtam magam a tejfölszőke hajkoronával.

Ugyanis a szöszi feje a melleimen pihent, a karjai pedig a derekam alatt voltak. A felsőtestével teljesen rám nehezedett. Befedett egészen a combomig...

Ösztönösen elmosolyodtam, mikor elképzeltem magunkat kívülről.

Hát ahoz képest, hogy még soha nem aludt senkivel...
Nem zavartatja magát túlságosan!

Adni akartam magamnak egy percet, hogy kiélvezzem a szinte már romantikusnak mondható szituációt, és beletúrtam a mardekáros puha, szinte már fehér tincseibe...
De a gyomrom újra hangosan megkordult!
Szószerint annyira éhes voltam, hogy az szinte már fizikai fájdalommal járt...

Óvatosan felemeltem a fejem és rápillanottam az órára Draco éjjeli szekrényén.

9.30 volt.
Ami azt jelentette, hogy hétvége révén még egy óráig lehetett reggelizni a nagyteremben.

Muszáj ennem valamit, különben azthiszem rosszul leszek...

- Draco! - szólítottam meg a mellkasomon alvó mardekárost, miközben gyengéden a haját simogattam.

- Hmmm?

- Ne haragudj, hogy felkeltelek.De szállj le rólam! Muszáj reggelizni mennem... - motyogtam neki halkan, és a kiszáradt torkom miatt kissé rekedtes a hangon..

- Aludni akarok... - nyöszörögte a szőke, miközben szinte "befúrta" az arcát a melleim közé.

- Elhiszem!- kuncogtam halkan. - Én viszont majd éhen halok...Úgyhogy kérlek, ha nem is jössz velem, legalább szállj le rólam!
- ismételtem meg a kérésemet.

Nem szólt semmit és nem is mozdult.
Sóhajtottam egy nagyot és óvatosan, megpróbáltam kihúzni a kezeit a derekam alól...
Mire mordult egyet, kihúzta alólam a kezeit, lefordult rólam és egyből hátat is fordított nekem.

Mivel azt mondta ő még aludni szeretne...
Eszemben sem volt újra megpróbálni felébreszteni.

Kimásztam mellőle az ágyból és a fürdőbe mentem.

A sminket még az éjjeli tusoláskor lemostam magamról. Így szerencsére most nem néztem ki úgy mint egy "zombi valamelyik mugli filmből" Ginny múltkori szavaival élve. Kicsit kócos voltam. De mivel semmi kedvem nem volt fésűt keresni, ezért csak a kezemet húztam végig a hullámos, barna tincseimen míg nagyjából elfogadható állapotba nem került a "frizurám".
A bordó ruhám gyűrötten hevert a fürdőszoba padlóján...
És ahogy rápillanottam egyből gondolkodóba estem.

Semmi kedvem felmászni a griffendél toronyba átöltözni!
Túlságosan is sokáig tartana, és én túlságosan is éhes vagyok...
A bordó "bulizós" ruhám viszont túl feltűnő lenne egy szombati reggelihez a nagyteremben...

Nem volt nehéz eldönteni mit fogok tenni.

Felkaptam a ruhát a földről, kimentem a fürdőszobából, magamhoz vettem a pálcámat, és egy varázslattal apróra zsugorítottam a ruha darabot. Aztán begyűrtem a Dracotól kapott melegítő nadrág zsebébe és belebújtam a bakancsomba.