Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 13

Jó olvasást!

"Oh,ha én tudtam volna..."

Az otthon töltött idő jót tett nekem. Újra saját magam lehettem. Szombat délelőtt meglátogattam a közeli erdőt Lokie-val. Jó érzés volt a nyugodtság és az egyedül lét. Edwarddal az első otthon töltött éjjelemen majdnem végig üzengettük egymásnak. Nem is olyan rossz társaság. Persze,tett fel kérdéseket amin vadul elpirultam és sütöttem le a szemeimet zavarodottan. Viszont nagyon sokat kuncogtam magamban ahogyan próbál viccet kreálni de egyáltalán nem sikerül neki. Az egyetlen problémám,hogy még mindig nem árul el magáról információkat. Mindhiába kérdeztem róla valamit rittig elterelte a témát...A szüleimmel alig találkoztam ami nagyon rosszul esett...Talán anyával összesen 2 óra hosszát voltam a hétvége alatt. És akkor is csak azért fordított rám időt,hogy beráncigáljon a szépségszalonjába. Tűrve a szépüléssel járó fájdalmat beszéltem hozzá szűk szavúan ami látszólag bosszantotta a csőrét. Ez történik mikor haragszom valakire. Apára nem tudtam. Őt is megviselte az hogy pont ezen a hétvégén kellett át utaznia Ausztráliába. Így történt az,hogy megígértette velem hogy minden -féle képpel haza kell látogatnom a következő hónapban.

A fejem alatti rezgésre nyitottam ki rémülten a szemeimet. Nyöszörögve húztam ki a párna alól a telefont és nyomtam meg a képernyőt.

'Edward üzenete: Jó reggelt,Olivia.'

Akaratom ellenére meghökkent mosoly terült szét az arcomon. A bal szememet megdörzsöltem miközben hatalmasat ásítottam. Miután elnyújtóztattam az izmaimat válaszoltam neki:

'Olivia üzenete: Reggelt,Edward! :) '

'Edward üzenete: Mit csinálsz ma?'

'Olivia üzenete: Valószínűleg csak a szokásost. Viszont mennem kell készülődni.'

'Edward üzenete: Legyen szép napod.'

Perceken keresztül néztem a rövid beszélgetésünket amin kattogott az agyam. Edward annyira más. Hirtelenjében kérdéseket rögtönöz amikre egyáltalán nem vagyok felkészülve. Mint például 'milyen bugyi van rajtad' vagy ehhez hasonló. Félre téve a gondolataimat a telefonommal együtt pattantam ki az ágyból és kezdtem ténylegesen készülődni. Halkan dúdolgatva varázsoltam át magam normális kinézetűvé. Mikor kiléptem az ajtón izgatottan gondoltam arra hogy Ashley ma jön vissza a kollégiumba. Vajon a kis testvére lány lett vagy fiú? Ezer kérdésem volt felé. A madarak csak úgy csicseregtek az egyetem felé vezető úton. Az enyhe időjárás úgy látszik mindenkit jobb kedvre derít. Szinte szállva léptem be az egyetem kapuján amit még a portás bácsi is észre vett:

-Jó reggelt kisasszony!-Nézett végig rajtam megilletődve amit lerendeztem laza intéssel és nagy mosollyal az arcomon. A szinte szokásossá vált egyetemi kávézóba mentem és kértem ki két kávét. A fal melletti asztalhoz ültem és vártam. Alig két percen belül Fizzy sétált lehajtott fejjel ám amikor meglátott az arca azonnal felvirult és megindult felém.

-Liv,végre hogy itt vagy!-Üdvözölt mire felálltam és megöleltük egymást.

-Egyébként jól áll a nadrág!-Tette hozzá és rá mutatott az említett darabra ami feszesen a combjaimra tapadt.

-Köszi.-Pirultam el kissé majd újra kényelembe helyeztem magam. Az arcára vezettem a tekintetem amin megmagyarázhatatlan kifejezés ült.

-Mesélj,mi volt a hétvégén?-Miután kortyolt egyet a kávéból huncut mosollyal nézett vissza rám.

-Hát...Louis egész hétvégén az új barátnőjénél volt,így volt alkalmunk Niall-el kettesben lenni.-A szavai egyfajta sokkot keltett bennem,mindezek ellenére nagyon örültem nekik.