Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 20

Miután megérkeztünk a hosszú repülő út után,Louis és Eleanor eljöttek értünk a reptérre és fuvaroztak haza minket. Az aggodalmam hátul ütője az volt,ahogyan összenéztek Louisval az első pillanatban amikor meglátták egymást. Nem tudom mit kommunikálhattak le fiúsan,szavak nélkül,de azzal teljesen tisztában voltam valami nem jó fog kisülni ebből. Onnantól kezdve Harry nem szólt hozzám az autóban csak a gondolataiba merülve tördelte az ujjait. Mikor a kezeimet az övére helyeztem nyugtatás képen megrázta a fejét mire kelletlenül húztam vissza magam mellé azokat. Viszont miután segített vinni a bőröndjeimet a kollégiumi szobába szinte nekem esett és éhesen csókolt. Egyáltalán nem tudtam kiigazodni rajta mikor kijelentette marad aznap délutánra mellettem. Nem értem mire volt jó úgy viselkednie velem. Talán Louisék előtt akarta ezt mutatni? Ezt erősen kétlem,figyelembe véve azt ahogyan El és Lou mosolygott ránk a vissza pillantó tükörből. A nap további részében láttam rajta a feszültség jól tapintható jeleit annak ellenére,hogy erősen próbálta palástolni,ezért inkább szó nélkül magamba fojtottam a véleményem és élveztem a társaságát amennyire csak lehetett. Jó érzés volt újra a kis szobában lenni. Észre sem vettem,de hiányzott minden. Furcsa,ugyan is nem éreztem fájdalmat látva a sok rosszra emlékeztető tárgyat. Talán azért,mert Ő itt volt mellettem ezzel újabb emlékeket hagyott maga után. Nem csodálkoztam azon,hogy Ashley nem volt jelen a szobában. Vajon előtte is úgy viselkedett volna velem Harry mint Louisék előtt? Fájdalmas grimasszal az arcán távozott este felé,ezzel ismeretlen ürességet keltve bennem.

-

Álmatlan volt az éjjelem,ugyan is rászokhattam az ő meleget sugárzó testére és ölelő,biztonságot nyújtó karjaira. Na és persze a szíve ütemes dobbánására. Késő éjjel toppant haza Ashley de mivel amúgy is csak vergődtem az ágyban el kezdtünk beszélgetni. Meglepődött látva a sokkal élettel teltebb arcomat na és persze hangulatomat. Mindenről beszélgettünk -persze,a Harryvel kialakult kapcsolatunkról egy szót sem ejtetettem- addig míg ténylegesen el nem álmosodtunk és aludtunk el. Reggel izgatottan kezdtem készülődni több okból kifolyólag. Elsőnek,láthattam Harryt,másodjára Felicitének el kellett mondanom mindent,harmadjára pedig egyszerűen hiányzott az egyetem és az itteni mindennapok. Feldobódva táncolgattam öltözködés közben ezzel szórakoztatva Ash-t.

-Mi történt veled?-Nevetett fel miközben felém dobta a kispárnámat amit sajnos nem tudtam elkapni így a földön landolt.

-Semmi érdekes.-Vontam vállat miközben belebújtam a kényelmes kötött pulóverembe aminek Harry illata volt. Talán azért,mert a ruháinknak egy szekrényben kellett lenniük. De ez egyáltalán nem jelentett gondot,sőt...

-Mindegy is,jó végre így látni téged.-Mosolygott rám majd lépett ki az ajtón.

Miután mindent magamhoz vettem amire esetleg szükségem lehet indultam meg egyenesen a parkoló felé. A kedvem jelentősen csökkent ugyan is nem találtam őt a motorjának támaszkodva,maga előtt össze kulcsolt kezekkel,nagyképű mosolyával az arcán rám várva. Persze,azzal teljesen tisztában voltam,hogy nem kötelező számára engem fuvarozni,még is elszomorodtam ettől a ténytől,hogy nincs itt. Hosszú idő után lassan kullogva indultam meg az egyetemhez vezető ismerős utakon. Bevallom,ismeretlen volt újra hozzá szokni mindenhez ez alatt a tanulást is értem. Lesújtva léptem át a hatalmas kaput,ugyan is H motorja nem volt jelen az itteni parkolóban sem. Mély döbbenettel vettem tudomásul,hogy Fizzy át ült a nagy terem egyik legmesszebbre elhelyezkedő padsorába az eddigi helyünktől mérve. Állva a sarat ültem le mellé próbálva nem magamra venni azt a tipikus Tomlinson -féle pásztázását.

-Beszélnünk kell!-Súgtam halkan oda neki mikor már a tanár elkezdte az előadását,mert láttam,ha előbb szólalok meg,Fizz biztosan át cuccol máshová.