Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 24

(+18)

Másnap ugyan ott találkoztunk ahol múlt nap váltunk el.

-Nagyon csinos vagy!-Dicsért meg kéjesen beharapva a mutató ujját ahogyan elé lépdeltem. Zöld szemei boldogan villantak rám,ajkain folytonos halvány mosoly játszott.

-Köszönöm.-Pirultam el. -Időközben kiderült-az étteremhez vezető úton alig váltottunk pár szót azon kívül mint: hogy telt a napod,milyen volt a könyvtárban stb. Majd kifúrta az így is kíváncsi oldalamat mit akarhat mondani. Tegnap éjjel nem bírtam szemhunyásnyit sem pihenni,folyton kattogtam. Bíztam abban,hogy megbeszéljük a történteket,viszont... Ha meg is bocsájtok neki,mi lesz velünk azután...?

-Meg ne próbáld!-Kiáltott rám viszonylag halkan amikor már leparkolt és nyitottam volna ki az ajtót az oldalamon. Meglepődve eresztettem vissza a karomat, vártam rá míg kinyitja majd azt követően kisegít abból.

-Oliva,ez az én feladatomnak számít!-Villantotta felém azt a tipikus Styles mosolyát,amin hangosan felhorkantam.

-Légy jó kislány!-Suttogta mélyen a fülembe amitől a gyomrom apró csomóvá zsugorodott. Gyorsan véve a levegőt próbáltam rendbe rázni magam külsőleg. Nagyon,nagyon bosszantott a portás lány ahogyan szinte felfalja Harry látványát. Ráadásként látszólag rivalizált is velem. Hogy ezt honnan veszem? Szinte megölt a tekintetével,és nyomta direkt előrébb a kebleit ami így is majd' kibuggyant a helyéről. Idegesen elkaptam Harry kezét és kulcsoltam össze az ujjainkat erősen,ezzel mutatva a lánynak,hogy igazán modorálhatná magát. A sikeresnek bizonyult tettemre a szőke bige szinte szét csattant ezzel beképzelt mosolyt előcsikarva belőlem.

-Jó étvágyat!-Mosolygott Harryre ragyogóan,rám pedig úgy nézett mint az ördögre. Még is fölényben éreztem voltam,bőven.

-Mi volt ez a kis akciód,baba?-Mikor már nem voltunk halló távolságban Harry kezdett susmorogni huncut hangnemben.

-Semmi!-Válaszoltam neki kihangsúlyozva az egyetlen szót ezzel mutatva,lezártnak tartom a témát.

-Csak nem féltékeny vagy?-Ölelte át a derekamat. Éreztem ahogyan a kissé kiálló csípőcsontomat kezdi fel-le cirogatni ettől nem bírtam megállni a jól eső,halk sóhajomat,még ha éppen számomra kellemetlen is ez a pillanat.

-Dehogy,pff! Nincs miért!

-Jó-jó,nyugodj meg! Had segítsek!-Állt a hátam mögé és kezdett fokozatosan megszabadítani a krémszínű ballon kabátomtól. Már-már feketének számító,egyenes szálú hajamat a vállam jobb oldalára söpörte,mielőtt ellépett volna szándékosan közelebb hajolt,így a forró lehelete csiklandozta a nyakamat.

-Micsoda úriember!-Csüccsentem be a puha székbe amit betolt alattam. Miután levette magáról kabátját azt hittem helyben szét folyok a kinézetétől. Hosszított barna chelsea cipők,lábain nagyon szűk fekete nadrág. Még is a felsőteste tette be azt a bizonyos kaput. Koszos fehér színű ing aminek csak pár gombja volt lazán begombolva így feltárult előttem a mellkasa két oldalán elhelyezkedő kettő fecske ábra,a hasából is villantott,de az ott elhelyezkedő tetoválásából nem bírtam kivenni semmit. Na meg a szűkített zakója ami kiemelte a teste arányos alkatát...

-Szépségem,töröld meg a szád szélét.-Reflexszerűen kaptam a szám elé a kezemet totál elvörösödve. Oh,Istenem,ez annyira kellemetlen... A reakcióm láttán halkan felnevetett miközben leült velem szembe.

-Mit hozhatok?-Jelent meg férfi pincér az asztalunknál ezzel kimentve engem az eléggé kínos helyzetemből. A felénk tartott étlapon átfuttattuk a tekintetünket majd leadtuk a rendelésünket.