Smart ass 40

4.8K 210 22
                                    

Jó olvasást!

És még nekik áll feljebb,komolyan?! Ők döftek engem hátba,pont ők akiktől egyáltalán nem vártam volna soha. Azokról a bizonyos képekről képtelen vagyok elnézni,felfogni,hogy tényleg csókolóztak és a hátam mögött sétálgattak ki tudja hányszor. Miért kellett engem ebbe belerángatni akkor ebbe a kicseszett háromszögbe,miért nem lehetett annyit mondani,hogy 'pá,már nem kellesz'? Ezek szerint sosem szeretett a nő akiért az életemet is képes lettem volna adni. Ő volt az életemben az első akiért küzdöttem,akit tényleg szerettem minden gátlásomat félre dobva. Tisztában voltam a hatalmas hibáimmal,vétkeimmel de ez,hogy Ő és a 'legjobb barátom' titkon együtt voltak,egyszerűen... Nincsenek szavak amik leírnák mit érzek minden egyes pillanatban amikor becsukom a szemeimet és akaratom ellenére képzelem el őket együtt röhögcsélve ölelkezni. Annyira hiányzott az illata,a mély kék íriszei,a csókolni való ajkai amik sosem voltak igazán az enyémek. Nem létezik igaz szerelem. Titkon örültem amikor a szakításunk után megjelent pont akkor amikor az egyik kurvát meghúztam. Viszont nem értettem miért őrjöng az ajtóm előtt,ha ő ugyan ezt tette Tomlinsonnal miközben velem volt együtt és engem szédített. A hangja annyira fájdalmas volt ahogyan zokogott,hogy azt hittem én is elsírom magam miközben az az olcsó ribanc rajtam élvezkedett. Aztán hirtelen elhallgatott,nem ütötte többé az ajtómat nem kiabált további szitkokat. Ez azonnal felkeltette a figyelmem ami amúgy is körülötte forgott.

-Uh,ez jó volt...-Dőlt rám a szőke hajú lány akinek a nevét sem tudom,de nem is érdekelt semmi ami vele kapcsolatos azon kívül,hogy egészen eddig sikeresen elfelejtette velem Őt. Nem törődve ledobtam magamról a csupasz testét és kaptam fel az alsómat nem foglalkozva semmivel majd léptem az ablakomhoz így megpillantottam Őt ahogyan a vállai remegnek a vad zokogásától miközben Louis védelmezően öleli. Abban a pillanatban olyan volt mintha a mellkasomon átnyúlva tépték volna ki a szívemet a helyéről. Fájt őket együtt látni,de ez bebizonyított mindent amiben eddig a szívem mélyén nem hittem. Csak néztem őket és azon gondolkoztam,hogy miért kell ide jönniük és kínozni engem? Miért kell megmutatniuk együtt magukat? Eddig sem voltam jól,de ezek után... Fájt a levegő vétel,képtelen voltam elnézni a könnytől ázott arcáról és Louis kezéről ami ölelte őt. A következő pillanatban megéreztem az idegen lány ölelését a hátamon pontosan úgy mint Ő szokta amitől a mellkasomban lévő ismeretlen űr mintha tágulni kezdett volna,már ha ez egyáltalán lehetséges. Egy pillanatra teljesen megmerevedtem ahogyan Oliva szemei amik felénk pillantottak bárgyún lecsukódtak majd csuklott össze látszólag teljesen tudatlanul. Azonnal eltaszítottam magamtól a pióca csajt és kaptam magamra a nadrágomat meg egy pólót a földről ami a kezeim közé akadt és rohantam le a lépcsőn fellökve mindenkit aki az utamba akadt egyenesen ki a vér fagyasztó hidegbe ahol az a pizsama nadrágos lány terült szét Louis karjaiban amitől kevés kellett,hogy ne ordítsam el magam.

-Ez mind miattad van te kis...-Kezdte mondani Louis gyilkos tekintettel megpecsételve mire idegesen dobbantottam a lábammal és néztem a gyönyörű barna hajú lányt aki csukott szemmel szinte remegve vacogott Lou kezében. Nem az enyémben,mint kellett volna lennie. Engem kéne a hősének tartania,azért mert elkaptam és óvom őt,de ezúttal nem én voltam aki megtette érte. Én már nem lehettem,sosem akarhatott engem igazán...

-Az én hibám?! Ti kavartok a hátam mögött,ne röhögtess! Akkor én miért ne tehetném meg mással?! Amúgy sem vagyunk már együtt!-Védekeztem hevesen artikulálva. Nehezen tudtam levenni róla a szemeimet,de sikerült és kezdtem kiállni magamért,ugyan is akit sajnálni lehet az egyedül én vagyok. Vagy várjunk csak egy kicsit... Nem szorulok más sajnálatára,az ég szerelmére is Harry Stylesról beszélünk,rólam. Nekem sosem voltak valódi érzelmeim csak látszólagos tévhitek amiket elhitettek velem galád módon és én engedtem magam a kísértének amiért kimondottan utáltam magam. 16 éves korom óta megtudtam élni szeretet nélkül,akkor miért jelentene gondot ha hátat fordítanék olyan embereknek akik átvertek? Ezzel csak jót fogok okozni magamnak,még ha ez eleinte furcsa lesz.

Smart ass H.S. /Hun./ Bef.Where stories live. Discover now