Smart ass 33 (második rész)

5.3K 245 26
                                    


Jó olvasást!

'Tizenharmadik bejegyzés: 2013. 12. 30

-Mehet Hazz?-Nézett rám Zayn a nagy szempillái mögül mielőtt a bőrömre nyomta volna a tetováló gépet.

-Simán!-Kacsintottam majd a következő pillanatban le is hunytam a szemeimet és élveztem az első tetoválásommal járó fájdalmat. Minden a terveim szerint alakult. Niall,Liam,Zayn és Ashley hálásak voltak nekem és Louisnak. Szerencsére az egyetlen lány a csapatban rendelkezett tanulmányokkal ezelőttről így gond nélkül mehetett megpályázni az egyetemet. Zayn-nel az oldalán elkezdtek dolgozni heteken belül így Lou vállát nem sokáig terhelték. Niall legnagyobb szerencséjére kiderült,hogy a közelbe lakik -azt hiszem- az apja féltestvére,ezáltal hamar befogadták oda. És Liam,aki a törtető természetéből kieredően le mondott a drillerségről és kezdett ő is dolgozni a többiekkel együtt míg meg nem lett mind az ötünknek a motorja. Az illegális motorverseny szervezőivel akadt néhány gondunk általában,főleg akkor amikor rá döbbentek: mi mind az öten egy irányba megyünk,csak a sikerhez vezető úton. Ezért egyhamar lenyomtuk azokat a szemeteket mint Derek,a kicsi fia Cameron és a bandája akiket úgy emlegettek előttünk mint 'az Istenek' pff,milyen kicsinyes.'

'Tizennegyedik bejegyzés: 2014. 09. 01

Annyi minden történt majdnem egy év alatt. Jelentősen több mint más ember életében. Volt jó és rossz hullámok,de sokkal inkább vagy fent voltam vagy a taccson. Bőven akadt időm gondolkozni. Talán túl sok idő. Az utóbbi mondhatom bő három hónapjan egyre nehezebb megállnom,hogy ne nyúljak újra a cucchoz. Az akadémián ahol éltem jöttek újoncok akik előttem csinálják azokat a csalogatóan káros dolgokat. Újra feszült lettem a kabátul után álmodozva. Ezért a piába menekültem elalvás előtt. Az egyetemi,a pályán meg a magán életben kialakult stressz majd' szét roppantott. Ez volt a rossz oldala. De jó is akadt dögivel. Pénzem rengeteg lett,kialakítottam magamnak egy -mások felé mutatva- megtörhetetlen álarcot. Szerettem azt,hogy az emberek féltek tőlem. A kis suhanctól aki évekkel ezelőtt öngyilkos akart lenni. Egyetlen egy pillantással elértem,hogy remegve hadobáljanak össze-vissza. És ez jó volt. A második évemet kezdem az egyetemen a mai nappal. A drága BMW motoromra felpattanva indultam meg a potomac felé. Mint gondoltam,a parkoló dugig teli. Ez már elég volt,hogy puffogva lépjem át a vas kaput majd csatangoljak fel a lépcsőn a gondolataimba merülve.

-Mi a szar?!-Kiáltottam mikor hirtelen a mellkasomon landolt valami égetően forró. A sötét hosszú hajú lány lassan vezette fel a kék tekintetét. Elkerekedett szemekkel,szétnyílt húsos ajkakkal mért végig tetőtől-talpig. Egy pillanatra meghőköltem az ismerős arca látványától. Annyira ismerős volt... Helyesbítek,ő maga. Viszont idegesítőnek tűnt. Látszott rajta,hogy valami elkényeztetett bula. Még is ki hord rakott kockás szoknyát,ha nem a köcsög gazdagok majma? Na,meg adott is indokot az égető ébresztőjével,hogy negatív legyen a benyomásom.

-É-én annyira sajn-sajnálom!-Dadogta rémült hangnemmel mire felmordultam és kezdtem rágcsálni az alsó ajkamba lukasztott piercinget szokásomhoz híven a feszültségemet ezzel minimálisan gyengítve.

-Mi a fenéért nem figyelsz oda?-Túrtam bele a göndör tincseimbe. Érdeklődő ember tömeg gyűlt össze körénk a hangoskodásom miatt,de nem érdekelt. Ideges voltam. Semmi kedvem nem volt lekésni az első előadásomról már az első nap. De kávé folttal sem császkálhattam reggeltől délutánig.

-Jézusom,ne haragudj!Tényleg!Adhatok esetleg egy zsebkendőt?-Kezdett idegesen kapkodva a vászon táskájába matatva. Itt szakadt el a cérna és csattantam rá:

Smart ass H.S. /Hun./ Bef.Where stories live. Discover now