A vérszomjas őrző

A sírásó

Zefi hihetetlen sebességgel szaladt vissza és remélte, hogy csak képzelődött.

Amint elérte azt a termet, ahonnan a robbanást hallotta. Elakadt a lélegzete.

A teremben minden romokban hevert és Connor elégedetten mosolygott.

- Itt meg mi történt!? - nézett körbe elképedve Zefi

- Volt még egy kevés bombám - mondta Connor.

- Mi értelme volt ennek? - kérdezte Zefi.

- Idegesített a sírom és, ha már egyet elpusztítok akkor a többit is - vonta meg a vállát Connor.

- Te hihetetlen vagy! - rázta meg a fejét Zefi.

- Miért van nálad egy fehér rózsa? - kérdezte Connor.

- Ó, ezt nem rég találtam egy levél mellett - mondta Zefi.

- Fehér rózsa. A rózsa a legtöbb helyen szerelmet jelent. De a fehér rózsa konkrét lánykérést jelent egyes helyeken - magyarázta Connor.

- Akkor most valaki megkérte a kezemet?! - képedt el Zefi.

- Igen és mivel nálad van a rózsa el is fogadtad - mondta Connor, mire Zefi egyből elhajította a rózsát.

- Tudod inkább keressük tovább a kijáratot - mondta idegesen Zefi, mire Connor csak vállat vont.

Elindultak Zefi folyosóján, ami egy szobába nyílt. A szoba tele volt aktákkal és könyvekkel. Megtalálták a saját aktáikat is, amire nagy vörös betűkkel volt írva, hogy:
BŰNÖS

- Ez mit jelenthet? - kérdezte Zefi és odabújt Connorhoz.

- Azt, hogy valaki szerint rossz fiúk vagyunk - mondta Connor.

Volt a szobában egy ajtó, amihez Zefi odament és kinyitotta. Átlépett az ajtón és az ajtó becsapódott mögötte. Connor rögtön az ajtóhoz rohant, hogy kinyissa, de az ajtó nem engedett. Zefi gyorsan oda akart rohanni az ajtóhoz, hogy kinyissa, de egy hang megakadályozta.

- Én a helyedben nem tenném, drágám - szólalt meg valaki a háta mögött.

Zefi megfordult és egy férfit látott, aki fekete bakancsot és kék farmert viselt a lábán és csíkos póló volt a felsőtestén, a fején pedig egy töklámpás volt. Az egyik kezében egy ásót, a másik kezében egy rózsát tartott.

- Te meg ki vagy? - kérdezte Zefi és a falhoz húzódott.

- Eddi vagyok, a sírásó - mondta az alak és meghajolt.

- Mit akarsz tőlem? - kérdezte Zefi és próbált egyre közelebb kerülni az ajtóhoz, hogy beengedje Connort.

- Természetesen, hogy eltemethessem. Maga lesz az én temetőm királynője - mondta Eddi és a hangjából meg lehetett ítélni, hogy mosolygott.

- De én még élek! - szeppent meg Zefi.

- Az élet nem akadály! - mondta Eddi és magasba emelte az ásóját - De ha csak ez a baja, akkor könnyen segíthetünk rajta.

- Neeee! - sikította Zefi és a feje fölé emelte a kezeit.

Eddi készült lecsapni, amikor Connor sikeresen áttörte az ajtót.

- Kipp-kopp - mondta Connor vigyorogva.

- Te meg mit keresel itt? - ordította dühösen Eddi.

- Én vigyázok a hölgyre - mondta Connor és támadt.

- Nem most - mondta Eddi és megnyomott a falon egy követ és a falon megnyílt egy átjáró, amin Eddi átugrott és az átjáró el is tűnt.

- Cöh. Csak a baj van itt - mondta Connor, majd Zefihez fordult - Jól vagy?

- Most már igen - mondta Zefi és odabújt Connorhoz - menjünk innen.

Connor nem szólt semmit. Gyorsan megkereste a falon a megfelelő követ és megnyomta. Az átjáró megnyílt és átmentek rajta. Amint átjutottak egy hatalmas temetőt láttak és mindenütt virág nőtt. A temető közepén volt egy domb, aminek a tetején volt egy hatalmas sírhely. Egy koporsó, amiben egy szirmokból készített ágy volt.

- Csak is neked készítettem, Zefi - jelent meg Eddi.

- Te - mondta dühösen Connor és húzta elő a köpenye alól a kukrikat - Véged!

- Lassú - mondta Eddi és hirtelen kialudtak a fények.

Egyszer csak Connor felordított. Majd megint és megint.

- Connor! - kiáltotta Zefi.

- Ha nem fekszel bele a sírba megölöm a te kis barátodat, Zefi - mondta Eddi.

Connor támadásba lendült. Mindkét kukrijával lecsapott Eddire, de kivédte azokat az ásójával.

- Nehogy, azt higgy, hogy, csak te látsz a sötétben - mondta Connor.

- Idegesítő vagy! - mondta Eddi és hasba rúgta, aminek hála Connor legurult a dombról - Nos, Zefi? Mit mondasz? Megöljem?

- Ne! - kiáltotta Zefi - Megteszem - és befeküdt a sírba.

- Ó, gyönyörű! - mondta Eddi - Nos, akkor ássuk el - és felemelte az ásóját.