A vérszomjas őrző

Egy átlagos nap

Már egy hét telt el a vita óta Connor és Zefi között. Azóta Hella gyakran hallgatja, hogy az anyja folyton Connort emlegeti. Örül neki, hogy a szülei kibékültek, de azért a jóból is megárt a sok. Hella egészen megkedvelte a klán iskoláját, mert szerzett magának, olyan barátokat, akikkel szinte bármikor verekedhet és a magántanára Connor. Connor amilyen kedves vele otthon, olyan szigorú, ha az eredményekről van szó, de azért még messze nem lehetetlen.

Zefi boldogan szaladt Connor dolgozó szobájába. Connor most ép a vénekkel tanácskozott, ezért Zefi, úgy döntött, hogy ott várja meg. Nyári nagy meleg volt és Zefi leakart menni a tengerpartra. Tudta, hogy Connor nem fog beleegyezni, de tudta, hogy hogyan kell megváltoztatni egy szerelmes férfi döntését. A kimonója alatt egy cuki bikini volt és úgy gondolta, hogy, majd abban várja meg Connort. Ám amikor benyitott a dolgozó szobába, már volt ott valaki.

Andrea volt bent a szobában és egy ugyanolyan bikinit viselt, mint, ami Zefin volt. Ahogy egymásra néztek, egyből tudták tudták, hogy nem csak ugyanolyan ruhát viselnek, de a tervük is megegyezik.

- Hiába próbálkozol nem fog beválni a terved, Andrea - nyomta ki a melleit Zefi.

- Majd azt meglátjuk, te nagymellű - mondta Andrea.

- Irigykedsz, törpe - mondta Zefi mosolyogva.

- Sosem fogom feladni. A végén enyém lesz Connor szíve - mondta Andrea.

- Sosem fogom, azt neked hagyni! - mondta Zefi.

Egyikük sem vette észre, hogy éppen kihallgatják őket. Connor és Hella pont akkor ért az ajtóhoz, amikor Zefi és Andrea elkezdtek veszekedni.

- Nem kéne leállítanod őket, apa? - kérdezte Hella.

- Tudod Hella nem szeretnék imádkozó sáska lenni - mondta Connor.

- Hogy érted ezt, apa? - értetlenkedett Hella.

- Párzás idején a nőstény imádkozó sáska leharapja a hím imádkozó sáska fejét. Ha most megpróbálnám leállítani őket, akkor az én fejemet harapnák le - magyarázta Connor.

- Értem - mondta Hella és figyelte tovább csendben, hogy, hogy fog alakulni a vita.

- Apropó Hella - mondta Connor, miután észre vette, hogy elkezdett lenyugodni bent a levegő - lenne kedved kimenni a tengerpartra?

- Igen - mondta Hella boldogan - Elhívhatom a barátaimat?

- Persze, minél többen vagyunk annál jobb - mondta mosolyogva Connor - mindjárt szerzek egy strandlabdát is, hogy tudjatok játszani.

Hella boldogan elszaladt, Connor pedig vett egy mély levegőt és benyitott a veszekedő párra. Ha egy kicsit később nyit be, akkor már letépték volna egymásról a bikinit.

- Connor, szia - húzta ki magát Andrea.

- Szia Connor - mosolygott Zefi.

- Sziasztok - mondta Connor és előhúzott egy strandlabdát a szoba falánál lévő ládából. Gyorsan felfújta és elindult kifele a szobából, de előtte a lányokhoz fordult - Én most leviszem a gyerekeket a tengerpartra, szóval folytathatjátok és sziasztok - intett Connor és kiszaladt a szobából.

A lányok öt percen keresztül csak nézték az ajtót, majd egymást, amikor mindkettejüknek leesett mi történt, felkiáltottak:
- Várj! Mi is megyünk! - és rohantak Connor után.

Connor magában mosolygott, amikor Hella hirtelen ráugrott. Connor elkapta és leejtette a strandlabdát.

- Apa, mindenki jön, akit megkérdeztem. Min mosolyogsz? - kérdezte Hella.

- Szerintem Zefi és Andrea hamarosan a legjobb barátok lesznek - válaszolt Connor.

- Az szuper, de biztos ez, apa? - mondta Hella.

- Semmi sem biztos, Hella, - mondta Connor - de szerintem igazam lesz.

Ekkor érte utol őket Zefi és Andrea.

- Connor, min mosolyogsz? - kérdezte Andrea.

- Miről beszéltetek, Connor? - kérdezte gyanakodva Zefi.

Hella és Connor mosolyogva egymásra néztek, majd kézen fogva mentek tovább. Mire a két szerelmes lány értetlenkedve követte őket.