A vérszomjas őrző

Fellángol a tűz

A Farkas klán Connor vezetésével sikeresen elfoglalta Bigstolzen city nagy részét. A nyugati, északi és keleti részt teljesen meghódították. A maffiák maradékai a déli részen próbálnak még védekezni. Együttesen, de nem egységesen. Utálják egymást és ezt Connor ki is használja.

Egy újabb sikeres támadás után a Farkas klán éppen ünnepel és Connor elégedetten nézi az embereit.

~ Ismét remekül teljesítettek ~ gondolta magában Connor ~ megérdemlik a pihenést.

A harcosok boldogan ettek-ittak az udvaron és Connor a ház felső emeletéről nézte őket, közben néha kortyolt egy keveset a borából. Hirtelen megjelent mögötte Zefi botladozva és a kezében egy boros üveg volt.

- Connor! - ordította el magát Zefi, mire Connor odafordult. Rögtön rájött, hogy Zefi részeg.

- Itt vagyok - mondta Connor, majd gyorsan elkapta az ép eleső Zefit.

- Én szeretlek téged, tudod? - mondta Zefi és jól meghúzta a boros üveget.

- Igen, tudom - mondta Connor és elvette Zefitől a bort, majd kihajította az ablakon, mert Zefi nyújt utána - Nem ihatsz ma többet.

- Te nem szeretsz engem, Connor? - mondta Zefi elfordított fejjel, kis híján sírva.

- Ezt mégis miből gondolod? - kérdezte Connor és maga felé fordította a fejét, hogy a szemébe nézhessen.

- Napok óta nem beszélünk rendesen, már egy jó ideje nem mutattad ki, hogy szeretsz egyáltalán - panaszkodott Zefi.

- Zefi, ez nem igaz, még mindig szeretlek - mondta Connor.

- Andrea elrabolt tőlem, igaz? Már őt szereted és nem engem! Connor, te buta! Tűnj innen! - ordította Zefi és elindult kifelé.

Connor nem gondolkodott rajta sokáig, hogy mit csináljon. Gyorsan elkapta Zefi kezét, magához rántotta Zefit és szorosan átölelte.

- Zefi, én mindig szeretni foglak sosem hagynálak el - mondta Connor.

- Connor... - kezdte el mondani Zefi, de Connor megcsókolta.

Ahogy elváltak Connor észrevette, hogy Zefi bealudt a csókba. Connor elmosolyodott rajta és odavitte az ágyához, ahol lefektette és hagyta tovább aludni. Ahogy kiment a szobából, észrevette, hogy mindenütt üres boros üvegek hevernek.

- Mégis mennyit ittál, Zefi? - kérdezte magától Connor, miközben a fejét csóválta.

Másnap reggel arra kelt mindenki, hogy tűz van. A város lángokban állt és a tűzoltók munkáját az is nehezítette, hogy a város több pontján tűz harc alakult ki a rendőrök és a maffiák között.

- Mégis mi történt? - kérdezte mikor meglátta, hogy mi folyik odakint.

- A maffiák felgyújtották a várost - mondta nyugodtan Connor.

- Miért? - kérdezte Zefi.

- Amit nem tudsz megtartani, azt pusztítsd el - mondta Connor.

- Nem állnak meg addig, míg el nem pusztítják a várost - képedt el Zefi.

- Vagy meg nem állítjuk őket - mosolygott rá Connor, mire Zefi rögtön elpirult.

- Sok szerencsét hozzá - mondta Zefi, mire Connor eltűnt mellőle.

A harcosok nem tudták mit kéne csinálni. Mindenki Connort várta, hogy megtudják, mit kéne csinálniuk. Nem kellett sokáig várniuk, Connor nem sokára megjelent a teljes harci felszerelésében és megállt egy magasított emelvényen, hogy mindenki láthassa.

- Emberek! Ellenségeink, úgy döntöttek, hogy végső csatára hívnak minket. Tudják, hogy nem nyerhetnek, ezért ilyen gyáva módszerekhez folyamodnak. De mi, így is eltiporjuk őket! Az ellenségeink hamarosan megtudják mi az a félelem. Megismertetjük velük a végső vereség ízét és kiűzzük őket a városunkból - mondta Connor és a harcosok között hatalmas éljenzés tört ki - Oké, íme a parancsaim. Első a város lakók védelme. Második az ellenség írtása. Minél több civil és minél kevesebb ellenségünk élje túl a mai napot. A Sas klán az égből támad, a Farkas klán pedig a földről. Rendőröket, katonákat és civileket megölni tilos. Végezzétek el jól a feladataitokat és minél többen térjetek haza élve.

Amint befejezte Connor a beszédét, hatalmas éljenzés tört ki. A harcosok fel voltak tüzelve, készen álltak a harcokra. Connor elégedetten figyelte őket, majd kiadta a parancsot az indulásra és már el is tűntek.

Csak két ember figyelte, ahogy elmennek. Hella és Zefi.

- Térj vissza életben, Connor - tette a szívére a kezét Zefi.

- Nyugi, anya - próbálta nyugtatni Hella - apa biztos vissza fog térni!

Zefi elmosolyodott, de még mindig félt. Nagyon rossz előérzete támadt.