OsaNai: Hideg Téli Nap Egy Tökéletes Befejezéssel

94 1 4
                                    

(Igen, tudom, hogy nyár van)

Hideg volt, ha nem fedte volna a megfagyott füvet vastagon hó, akkor is fehér lett volna. Sok-sok vastagon öltözött ember járkált az utcán, valamelyikük az orrára húzta hosszú sálját, valamelyikük a sapkáját vette jobban a fejére, valamelyikük fülmelegítőjét igazgatta, valamelyikük pedig párjával sétálgatott.

Ez utóbbiba tartozik Naito és Dazai is, akik széles mosollyal az arcukon járták az utcákat. Kezeiket meleg kesztyűbe bújtatták, testüket pedig téli ruházatokkal fedték el, de ezek ellenére mindettejük arcán látszottak a mínuszok, bőrüket csípte a fagyos levegő.

Dazai gondolatai már réges rég másfelé vették az irányt, már nem arra figyelt, amit barátnője mondott, már csak a lány szép arcát figyelte és azt a széles mosolyt.

Annyira szerencsés vagyok. Meg se érdemelném, de ő mellettem marad.

Dazai észre sem vette mikor álltak meg és hogy mikor került Naito keze a szemei elé.

-Osamu, jól vagy, figyelsz?

Dazai meglepődött arckifejezését felváltotta egy szívből fakadó mosoly, majd megfogta a vörös vékony csuklóját és apró csókot hintett kesztyűs kézfejére.

Naito először kissé zavarba jött, majd az ő szája is felfelé kerekedett. Dazai elengedte és megigazította párja elcsúszitt sapkáját, és csak az után indultak tovább, miután Dazai helyre tette a zöldes kék anyagot.

~

Mind a ketten be léptek a lakásba, amiben közösen éltek, a cipőjükbe ragadt hó pedig a melegebb hőmérséklet hatására rögtön olvadni kezdett, sötétebb foltok képében nyomokat hagyva a padlón. Naiton amint le vette bakancsát feltörölte a vizet.

Dazai lesegítette párjáról a kabátját, mivel az előbb lábbelijétől szabadította meg a lábát. A fogasra akasztotta, és miután a bélelt anyag simán és egyenesen lógott az egyik vállfán, akkor Dazai már fordult is vissza Naitohoz. Vagyis, fordult volna, ha a lány mögötte lett volna.

Dazai a keresésére indult a kis lakásban, átvágott a nappalin és megállapodott a konyhában, ahol barátnőjére talált. Naito kezeiben két bögre forró kakó gőzölgött, és valószínű volt, hogy a két kerámia gyorsan felforrósodott a magas hőmérsékletű italtól,mivel a vörös konyha ruhával fogta a bögréket.

A helyett, hogy Naito az egyiket Dazai kezébe adta volna, ő a nappaliba vette az irányt és a kanapéra telepedett. A barna egy széles mosollyal követte őt a szürkésbézs ülő garnitúrán, majd átvette a meleg italt, és miközben szürcsölgetni kezdte Naito vállára hajtotta a fejét.

LunaNaito-chan számáea, remélem tetszik.

Ketten, magányosan | Anime oneshotsWhere stories live. Discover now