Fyolai: Vigyázok Rád

92 4 2
                                    

Nikolai-t néha vissza kell rántani a földre.

Nikolai és Fyodor kapcsolata mindig egy olyan dolognak bizonyult, amit az emberek nem boncolgattak magukban. Nikolai olyan volt, mint egy kisfiú, akinek Fyodor volt a mindennapi csokoládé adagja, Fyodor viszont olyan üresen nézett néha vissza rá, mint egy reményvesztett, szürke felnőtt, aki alig várja, hogy a fia végre felnőjön. Olyanok voltak, mint egy barokk kori és egy Picasso festmény egymás mellé akasztva egy gallériában, akik egymás szemébe nézve versengnek a művészek tekintetéért.

Ezzel együtt azonban Nikolai és Fyodor kapcsolata egyszerűbb volt, mint megnézni ezt a két festményt. Nikolai, aki világ életében magányos volt és elhagyatott, hálából Fyodor oldalán maradt, aki megértette a gondolatait és a tettei mögé látott.

Néha olyan, mintha direkt zavarni akarna munka közben.

Nikolai, ha akart, elképesztően irritálóvá tudott válni még az egyetlen igaz barátja számára is. A bűvésztrükkjei, amiket Fyodor gyermeteg nevetéssel díjazott, néha viszont a legrosszabb pillanatban jutottak eszébe. Néha előfordult, hogy Fyodor éppen aludni próbált és ekkor Nikolai előkapott egy kalapot, egy pakli kártyát vagy valami aprót, ami csörgő hangot adott ki - ezzel a probléma csupán az volt, hogy Fedya ritkán szakított időt az alvásra, viszont mikor ez megtörtént, halál várt arra aki megzavarja.

Utóbbi alól Kolya természetesen felmentést kapott.

.

.

.

Fyodor rengetegett tudott gondolkodni - nem csak a világmegváltó terveiről, hogy azok bűnös szálai hogyan futnak majd össze, nem csak bűnösökről és áldottakról, gondolatai gyakori látogatói közé tartozott Nikolai is. Az orosz férfi nem volt képes felfogni a másik tetteinek hátterét, nem látta az indokait vagy a logikát bennük - azokat a dolgokat kereste, amik az ő életének nagy részét meghatározták. Kolya egy bohóc volt, - minden szarkazmust nélkülözve is - és olyan könnyedséggel tett meg dolgokat, gondolkodás nélkül, sőt, ha Fyodor kérte, akár még magát is megölte volna. Kolya azonban magányos volt, csak némán tűrte. Az angyalok ebből semmit sem vettek észre; megszokták, hogy Nikolai bolondot csinál magából az emberek előtt, megszokták, hogy Nikolai valamennyire tényleg bolond - csak azt nem fogták fel, hogy ez nem jelenti azt, hogy jól van. Fyodor volt az egyetlen, aki észre vette, ő azonban nem volt jártas az érzelmek világában, sőt, sokszor óckodott az ilyen helyzetektől, így nem tudott segíteni Kolyán.

Nikolai azonban máshogy gondolta. Az egyetlen dolog, ami visszatartotta a megbolondulástól, az egyetlen dolog, ami képes volt a földön tartani - Fyodor sokkal többet tett érte, mint gondolta. Gogol megértve érezte magát a közelében, ott nem volt többé magányos és a szokásos felvarrt, ijesztő vigyorgása helyett Fyodor közelében egy valódi mosolyt öltött és a szemei megteltek hittel. Szerette Fyodort - még maga sem tudta, milyen módon, de szerette és hűséges partnere akart maradni a bűnökben.

.

.

.

– Mondd, Fedya!

Fyodor hátranézett a számítógépéből, egy pillanatra elfelejtette a munkát és a szokásos gyermeteg mosoly ült ki az arcára.

– Mióta hívsz "Fedyának"?

– Néha a fejemben, de előtted még nem mertem kimondani- hé! Ne válts témát! – Nikolai felült és az arca most egy dühös hörcsögére hasonlított. Fyodor hátrafordult, mosolyogva nézett Kolyára és várta, hogy kérdezze. – Ha... Ha bajba kerülnék... Ha esetleg bajom esne... Akkor te segítenél nekem. Ugye?

Fyodor pár pillanatig tétlenül nézett az előtte ülő fehér hajú férfira. Nikolait most először látta zavarban vagy félni egy választól és ez őt is habozásra késztette. Megrándult a könyöke, a bokája, fel akart állni és Kolya mellé ülni a kanapéra, de csak nézte, ahogy a másik tekintete a fölre vándorol és lehajtja a fejét. Talán ez volt az első igazán őszinte érzelem, amit Kolya testbeszéde valaha mutatott neki.

– Ha veszélyben lennél, – Fyodor elakadt, Nikolai tekintete újra őt nézte és egy pillanatra elfelejtette mit mondjon. – akkor nem segítenék neked, mert biztosra megyek, hogy ne kerülj veszélybe.

.

@NraNagyBozor kérésére
Ez az első shippes írásom, úgyhogy remélem tetszett!

Ketten, magányosan | Anime oneshotsTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang