A kor nem számít

2. fejezet

Sergio

Vigyorogva néztem, ahogy Cris kitolat az autójával a garázsból. Ma megint nyertünk, ezért ezt meg kell ünnepelni. Beszálltam a kocsiba Ronaldo mellé Ikerrel együtt. Útközben felvettük Benzemát és Marcelot, a többiek majd jönnek utánunk.

- Hova menjünk? - néz ránk a portugál.

- Nekem mindegy csak csajok legyenek, meg pia - adta le a rendelést Karim.

- Veled aztán kivagyok segítve - puffogott Cris.

- Menjünk az Unasunába - vigyorgott Marcelo.

- Miért pont oda? - néztem rá.

- Nem tudom - vonta meg a vállát. - Tetszik a neve Una - Suna. Értitek? - magyarázta lelkesen, mire minket elkapott a röhögőgörcs.

Nem telt el sok idő, már át is léptük a klub bejáratát, és a lépcsőn felfelé a VIP szektorba tartottunk.

- Sese, mit iszol? - kérdezte Roni.

- Valami erőset - gondolkodtam hangosan. - Whiskyt - vigyorodtam el. - Ma megérdemeljük.

Na igen, az hagyján, hogy 2-0-ra nyertünk, de egy sárgát sem gyűjtöttem be, így nagyon elégedett voltam magammal.

- Látom virul a fejed, töki - vert hátba Iker.

- Ja, jó volt ez a meccs. Bár ilyen sima lenne az egész szezon - sóhajtottam fel. Ronaldo gyors volt, már hozta is a piákat, míg ő csak gyümölcslevet ivott. Közben Karim már az emeletről hesszelte a tömeget. Gondolom esti ágymelegítőre vadászott.

Marcelo benyúlt a zsebébe és egy csokit vett elő.

- Mid van? - néztünk rá kérdőn.

- Csak a szokásos - mutatta fel a csapat kedvenc tejcsokiját. - Visszamentem este, mert bent felejtettem a lakáskulcsom és már ott volt - kapta be egy falásra és lehunyt szemmel nyammogott rajta. - Ez mindig jól esik.

- A mienket nem hoztad el? - néztünk rá kicsit mérgesen.

- Nem, ti majd megkapjátok reggel. Edzés után is jól fog jönni - nyújtotta ki ránk a nyelvét, mint valami óvódás.

- Azért egyszer jó lenne látni, hogy ki az a tündér, aki mindig meglep minket - mormogta Iker.

- Ja, bár nekem van egy sejtésem, hogy az a takarítónő az, aki fél éve jött Juanita helyett. Kb. azóta kapjuk a meglepiket is - mondta Mesut.

- Hogy te mikre nem figyelsz! Azt sem tudtam, hogy új takarítónőnk van, nem hogy hogy hívták az előzőt - néztem rá meglepetten.

- Én is csak azért figyeltem fel rá, mert azóta mindig rend van az öltözőben. Összehajtja a ruháinkat, és soha nem foltos semmink. Nektek nem tűnt még fel, hogyha leesik egy gomb, edzés végére rejtélyes módon vissza van varrva a helyére?

- Most, hogy mondod - kezdtünk el morfondírozni -,de igen.

- Sőt, még az ingem is ki volt vasalva valamelyik nap, pedig már azt hittem olyan gyűrötten kell interjút adnom - mesélte Cris. - Nem is tudtam, hogy kinek köszönjem meg.

- Erről beszélek - mondta Iker. - Nem is tudjuk, hogy ki ő, pedig olyan dolgokat is megcsinál, ami nem is tartozik a munkájához.

Folytattuk volna a diskurzust tovább, ha Karim nem szól oda nekünk.

- Aztakurva! Ezt látnotok kell. Megvan a ma esti ágymelegítőm - vigyorgott perverzen.

Felálltunk és mi is odasétáltunk a korláthoz. Lenéztünk a hömpölygő embertömegre, hogy lássuk miről beszél a francia.